Gyakran elhangzik a mondat, hogy az ember �s valamennyi �l�l�ny a bioszf�ra r�sz�t k�pezi. Az �l�l�nyekre nemcsak a k�rnyezeti t�nyez�k �s m�s �l�l�nyek hatnak, hanem maguk is hat�st gyakorolnak k�rnyezet�kre. Igen �m, de mekkor�t? Cikk�nkben az ember, illetve az egy�nek k�rnyezetre gyakorolt hat�s�val foglalkozunk.

Valamennyien napr�l napra fel- �s kihaszn�ljuk a term�szet adta lehet�s�geket. Ezek egy r�sz�r�l tudunk, m�s r�sz�kr�l nem. Mindenki tiszt�ban van azzal, hogy kir�ndul�sok sor�n nem szabad a n�v�nyzetet letaposni, nem szabad a vir�gokat let�pkedni, de azzal is, hogy az utc�n nem szemetel�nk, a lefoly�ba nem �nt�nk k�ros anyagokat. De azzal is mindenki tiszt�ban van, hogy �tkez�si �s k�zleked�si szok�saink is jelent�sen cs�kkentik F�ld�nk term�szetes kincseit?

Az �lelmiszerek el��ll�t�sa, csomagol�sa, sz�ll�t�sa, az energiapazarl� k�zleked�si szok�sok nem csup�n az energiaforr�sokat cs�kkentik jelent�s m�rt�kben, de a k�rnyezetszennyez�shez �s az erd�irt�shoz is hozz�j�rulnak. Megd�bbent� adat, hogy egy magyarorsz�gi v�roslak� napi 150-180 liter iv�vizet haszn�l el. F�rd�s, zuhanyoz�s, mos�s, aut�mos�s stb.

Az �l�l�nyek k�rnyezetet kihaszn�l� tev�kenys�g�t az �n. �kol�giai l�bnyommal szoktuk jellemezni. Ez term�szetesen emberekre is igaz, s�t, az egyes egy�nekre is kisz�m�that�. A sz�m�t�shoz figyelembe kell venni a rendelkez�sre �ll� term�szeti er�forr�sokat, illetve azok kihaszn�l�s�nak m�rt�k�t. �gy az �kol�giai l�bnyomunkb�l kik�vetkeztethet�k a k�rnyezetpuszt�t� szok�saink, k�rnyezet�nkre gyakorolt k�ros hat�sunk.

Az �kol�giai l�bnyom kisz�m�t�s�ra sz�mos kalkul�tor sz�letett. Legt�bbj�k az �tkez�si �s k�zleked�si szok�sok alapj�n sz�m�tja ki az adott egy�n k�rnyezetre gyakorolt hat�s�t.

                     katt a linkre: �kol�giai l�bnyomunk