Olajos P�ter eur�pai parlamenti k�pvisel� (EPP-ED/MDF) mint a jelent�s K�rnyezetv�delmi Bizotts�gi n�pp�rti �rny�k jelent�stev�je hangs�lyozta, hogy a megszavazott jelent�s nem a 21. sz�zad aut�j�r�l sz�l, hanem csup�n a XXI. sz�zadban is Versenyk�pes Aut�ipar Szab�lyoz�s�r�l. Mint ilyen, sajnos nem ny�jt megold�st �get� gondjainkra, mint az egyre katasztrof�lisabb k�zleked�si k�oszokra, k�zleked�si balesetekre, a n�vekv� k�rnyezetterhel�sre, a dr�maian emelked� CO2 kibocs�t�sra.

M�ra a g�pj�rm�vek az Uni� teljes CO2 kibocs�t�s�nak 12 sz�zal�k��rt felel�sek, s ezzel a 2. legnagyobb CO2 kibocs�t� szektorr� v�lt a g�pj�rm� k�zleked�s. Persze a folyamat dinamik�ja az igaz�n ijeszt�, hiszen 1990-2004 k�z�tt 26 sz�zal�kkal n�tt e szektor, s m�ra az Uni� teljes energiafelhaszn�l�snak 26,5 sz�zal�ka a g�pj�rm�vekt�l sz�rmazik.

A kibocs�t�s cs�kkent�s�t c�lz� - az aut�gy�rt�k r�sz�r�l v�llalt �nk�ntes - meg�llapod�sok nem m�k�dtek, de az uni�s szab�lyoz�s is tehetetlen, hiszen a g�pj�rm� szektort az ETS al� csak 2013 ut�n lehet bevonni, ha egy�ltal�n be lehet.

Olajos szerint: az egyetlen "siker", hogy a 2004-ben eladott aut�k �tlag fogyaszt�sa 12,4 sz�zal�kkal kisebb az 1995-�s szinthez k�pest, amely cs�kkent�s szinte kiz�r�lag a technol�giai �j�t�soknak k�sz�nhet�, ugyanis mindek�zben az aut�k nagys�ga �s ereje folyamatosan n�tt.

Mind a tag�llamok, mind a g�pj�rm�veket v�s�rl�k r�sz�r�l tov�bbi er�fesz�t�sek sz�ks�gesek az MDF-es k�pvisel� szerint. Egyr�szt az ad�k ter�let�n: seg�teni az �zemanyag-hat�kony �s alacsony CO2 kibocs�t�s� aut�k piaci bet�r�s�t, t�mogatni a gy�rt�kat a c�lir�nyos fejleszt�sben, m�sr�szt a v�s�rl�k inform�ci� ell�totts�g�t jav�tani: a c�mk�z�st moderniz�lni, kiterjeszteni a k�nny�-teherg�pj�m�vekre is, harmoniz�lni az energia-hat�konys�gi oszt�lyokat �s jel�lni az �ves fut�si k�lts�geket. V�g�l pedig az �ko-vezet�s gyakorlat�nak terjeszt�se, a k�pz�sek, figyelemfelh�v� kamp�nyok, valamint a jogos�tv�nyok megszerz�s�nek felt�telei k�z� t�rt�n� felv�tele �ltal.