�

Mi a tudatos v�s�rl�s, ki a tudatos v�s�rl�?

Erre a k�rd�sre a klasszikus fogyaszt�v�delemnek is megvan a maga v�lasza, amelyet azonban mi hi�nyosnak, egyoldal�nak �rz�nk. Kicsit sark�tva: a klasszikus fogyaszt�v�delem szerint tudatos v�s�rl� az, aki nem hagyja, hogy �tverj�k. Aki tiszt�ban van fogyaszt�i jogaival, �s �l is vel�k. Aki t�j�koz�dik az �rakr�l, a term�kek min�s�g�r�l, a kapcsol�d� szolg�ltat�sokr�l, �s a legjobb aj�nlatot v�lasztja ki.

Mindez val�ban fontos. Mi azonban azt gondoljuk, hogy a tudatos v�s�rl�s ma t�bbet kell, hogy jelentsen ann�l, hogy k�pviselj�k �s �rv�nyes�tj�k saj�t jogainkat �s �rdekeinket. Fontos, hogy etikailag �s k�rnyezetileg is tudatosak legy�nk, ami azt jelenti, hogy saj�t magunkon t�l m�sokra is tekintettel vagyunk. Ezek a m�sok lehetnek ma �l� emberek, vagy a j�v�ben megsz�letend� gyermekeink, unok�ink, vagy nem emberi l�tez�k: �llatok, n�v�nyek, s�t, �kol�giai rendszerek. Mi, tudatos v�s�rl�k teh�t olyan fogyaszt�i d�nt�seket pr�b�lunk hozni, amelyekkel nem csak mi j�runk j�l, hanem – fogalmazzunk egyszer�en – a vil�g is. D�nt�seink alapvet� �rt�keket t�kr�znek: hit�nket az igazs�goss�gban, a m�lt�nyoss�gban, az �kol�giai felel�ss�gben.

Mi�rt fontos ez?

Fogyaszt�i t�rsadalomban �l�nk, szokt�k mondani. Ez valami olyasmit jelent, hogy a gazdas�g, de a t�rsadalom is j�r�szt a fogyaszt�s k�r�l szervez�dik. A v�llalatok igyekeznek kital�lni, vagy m�g ink�bb befoly�solni azt, hogy mi tetszene a fogyaszt�knak, hiszen v�gs� soron ez a piaci siker z�loga. De a fogyaszt�s m�r j�val t�bb, mint egyszer� gazdas�gi tev�kenys�g: t�rsadalmi, kultur�lis, s�t pszichol�giai jelent�s�ggel b�r. A rekl�mok �s a kereskedelmi m�dia manaps�g jobban befoly�solja azt, hogy mit gondolunk, hogyan besz�l�nk a vil�gr�l, mint a „magaskult�ra”. Szem�lyes identit�sunk pedig gyakran kibogozhatatlanul �sszefon�dik a v�s�rolt term�kek imidzs�vel.

A fogyaszt�s teh�t j�val t�bb, mint puszta materi�lis tev�kenys�g. Rendben van: akkor legyen is t�bb! Minden embernek sz�ks�ge van arra a tudatra, hogy amit csin�l, annak �rtelme, �rt�ke van. A maguk m�dj�n a rekl�mok is ezt igyekeznek vel�nk elhitetni: szerint�k egy aut� megv�s�rl�sa tulajdonk�ppen �nmegval�s�t�s, amely r�v�n olyan magasabb rend� �rt�keket kapunk k�zhez t�rgyiasult form�ban, mint a szabads�g �s az �n�ll�s�g.

Mi, tudatos v�s�rl�k megpr�b�lunk t�ltekinteni a rekl�mok k�df�gg�ny�n, �s elgondolkodni azon, hogy mit is tesz�nk akkor, ha ezt vagy azt a term�ket megv�s�roljuk. Mi a val�di �rtelme �s �rt�ke annak a term�knek? Tal�n �ppen a gyerekmunk�t vagy m�s emberi szenved�st t�mogatunk egy t�voli orsz�gban? Esetleg egy olyan c�get, amely a g�nmanipul�ci�ban �rdekelt; amely kozmetikai c�lokra is �llatk�s�rletek folytat? A megv�s�rl�sa t�bb hullad�kot �s szemetet termel, mint amennyi csek�ly �lvezetet az elfogyaszt�sa jelent? Vagy ellenkez�leg: olyan term�kr�l van sz�, amely nemcsak eg�szs�ges, de az el��ll�t�sa is k�rnyezetk�m�l� m�don t�rt�nt; �s olyan v�llalat gy�rtotta, amely felel�s magatart�s�val t�nik ki?

A fogyaszt�i t�rsadalom azonban nemcsak azt jelenti, hogy a fogyaszt�s jelens�ge fontos, hanem azt is, hogy mennyis�g�t tekintve is jelent�s. A modern gazdas�g a globaliz�ci� r�v�n beh�l�zza az eg�sz vil�got. Legal�bb k�t alapvet� probl�ma eml�thet� ezzel kapcsolatban. Az egyik az, hogy a messzir�l j�tt term�kr�l keveset tudunk. Pedig tal�n elborzadn�nk, ha tudn�nk, hogy a csokol�d�nkhoz a kaka�t gyermekrabszolg�k sz�retelt�k, vagy hogy a m�rk�s sportcip� milyen elk�peszt�en megal�z� �s kizs�km�nyol� munkak�r�lm�nyek k�z�tt k�sz�lt valahol D�lkelet-�zsi�ban. A m�sik alapvet� probl�ma az, hogy a mai gazdas�g �kol�giailag nem fenntarthat�. Minden komoly k�rnyezetv�delmi kutat�s azt mutatja ki, hogy t�l sok anyagot, energi�t vesz�nk ki a k�rnyezet�nkb�l, �s t�l sok szennyez�st, hullad�kot enged�nk bele vissza. Mindek�zben visszaford�thatatlan �kol�giai k�rokat okozunk. A sz�m�t�sok szerint azonban az �kol�giai katasztr�f��rt kor�ntsem puszt�n az emberis�g n�vekv� l�tsz�ma a felel�s, hanem sokkal ink�bb a fejlett orsz�gok pazarl� �letm�dot folytat� lakoss�ga: az �sszes anyag- �s energiafelhaszn�l�s 80 %-a a vil�g �sszlakoss�g�nak mind�ssze 20 %-�t ad� fejlett orsz�gokban (k�zt�k haz�nkban) realiz�l�dik! Megford�tva: az emberis�g 80 %-�ra jut az er�forr�sok 20 %-a...

Ne higgy�k azt, hogy az, ami t�l�nk t�vol, vagy a vil�g k�rnyezeti �llapot�val t�rt�nik, az nem lesz hat�ssal r�nk! A globaliz�ci� nem csak azt jelenti, hogy a messzi term�kek eljutnak hozz�nk, de azt is, hogy �gy vagy �gy, de a dr�mai t�rsadalmi vagy k�rnyezeti k�vetkezm�nyekkel is szembe kell n�zn�nk egyszer.

Mit tehet�nk?

V�ltoztathatunk! Mi m�s rem�nyt kelt� van a fogyaszt�i t�rsadalomban, mint az, hogy v�s�rl�i d�nt�seink befoly�solhatj�k a dolgok menet�t? N�ha gyorsan, �s l�tv�nyosan, mint n�h�ny sikeres fogyaszt�i bojkott-mozgalom p�ld�ja bizony�tja. N�ha pedig lassabban, de rem�lj�k m�lyrehat�an, mint azt az organikus mez�gazd�lkod�s, vagy a nap- �s sz�lenergia hasznos�t�s�nak terjed�se mutatja.

Ne gondoljuk, hogy tehetetlenek vagyunk! Az �si igazs�g most is �ll: egyed�l tal�n nem sokat tehet�nk, de ha akaratunk, tetteink �sszead�dnak m�sok�ival, messzire juthatunk. M�g az is meglehet, hogy f�ggetlen�l att�l, hogy m�sok mit tesznek, j� �rz�s helyesen cselekedni... Ahogy Spinoza fogalmazott: a boldogs�g nem az er�ny jutalma, hanem maga az er�ny.

Szem�lyes meggy�z�d�s�nk, hogy a mai gazdas�gnak �s benne a fogyaszt�snak alapvet�en �t kell alakulnia ahhoz, hogy t�rsadalmilag �s �kol�giailag fenntarthat� legyen. Ez�rt a v�ltoz�s�rt mindenki m�shogy tud tenni. V�s�rolni azonban mindannyian v�s�rlunk. Szinte ink�bb vagyunk fogyaszt�k, mint �llampolg�rok, hiszen v�lasztani j�, ha 5 milli�nyian megy�nk el, v�s�rolni azonban enn�l j�val t�bben: a legkisebb gyermekeket lesz�m�tva �gysz�lv�n mindenki. Magyarorsz�gon uszkve kilencmilli� ember hoz naponta, de legal�bb hetente valamilyen v�s�rl�i d�nt�st. Ez �ri�si er�. Ha e d�nt�seknek csak egy r�sze – rem�lj�k n�vekv� r�sze – tudatos etikailag �s k�rnyezetileg, az m�r sokat sz�m�t.

Honlapunkat az�rt hoztuk l�tre, hogy felh�vjuk a figyelmet az etikailag �s k�rnyezetileg tudatos v�s�rl�s jelent�s�g�re. Els�sorban k�rd�seket szeretn�nk felvetni, de persze v�laszokat is igyeksz�nk megfogalmazni. Komoly �s fontos dolgokr�l besz�l�nk, de ezt szeretn�nk nem t�lkomolykodva, �s f�leg nem fontoskodva tenni. �gy gondoljuk, hogy ami fontos, az ugyanakkor �rdekes is lehet. A tudatos v�s�rl�s pedig nem csak elk�telezetts�get k�v�n, hanem �r�mmel is j�r.

Szeretn�nk, ha min�l t�bben bekapcsol�dn�nak ebbe az egy�ttgondolkod�sba. Honlapunkon igyeksz�nk hasznos inform�ci�kat, �s az �ltalunk megismert t�nyeket k�zz�tenni, s�t, dolgozunk a tudatos v�s�rl�i adatb�zison is. Ugyanakkor rem�lj�k, hogy a honlap nem marad meg az egyoldal� kommunik�ci� eszk�z�nek. V�rjuk a javaslatokat, �tleteket, hozz�sz�l�sokat �gy a honlap tartalm�ra vagy fel�p�t�s�re vonatkoz�an, mint mag�ra a tudatos v�s�rl�s lehet�s�g�re, gyakorlat�ra n�zve. Nem kell mindenben egyet�rten�nk: rem�lj�k f�rumainkon �rdekes �s konstrukt�v vit�k bontakoznak majd ki. Egy alapvet�st azonban el kell fogadnunk: a p�nz�nk szavazat – ak�r akarjuk, ak�r nem.