Boldogabb orsz�gokban a tettet az elk�vet�nek tulajdon�tj�k, nem az etnikai csoportnak, melyhez tartozik. Nem h�rd�lnek f�l, hogy m�r megint a cig�nyok.

Magyarorsz�g ma boldogtalan orsz�g. A t�bbs�gi t�rsadalom �s a roma kisebbs�g k�zti viszony gyorsul� �temben romlik; fogyatkoznak a t�relmi tartal�kok.

A rom�k a rendszerv�lt�s legnagyobb vesztesei. A szocialista nagyipar �sszeoml�sa mintegy m�sf�l milli� embert sodort ki a munkapiacr�l, j�r�szt szakk�pzetlen munk�sokat. A roma n�pess�g mintegy n�gy�t�de rendszeres j�vedelem n�lk�l maradt. V�rosi gett�kba, z�rv�nytelep�l�sekre, cig�nytelepekre, faluv�gi cig�nysorokra szorult. Szegreg�l�d�s�t, kil�t�stalan nyomorba s�llyed�s�t csak �gy lehetett volna meg�ll�tani, ha ezt az egym�st k�vet� korm�nyok a legf�bb politikai c�lok egyikek�nt kezelik, f�ggetlen�l att�l, hogy �pp ki van hatalmon. A rom�k azonban soha nem rendelkeztek er�s politikai k�pviselettel, amely ezt kik�nyszer�thette volna. �rdekeik mindig a lista v�g�re sorol�dtak.

A magyarorsz�gi cig�nys�g nagyobbik r�sze olyan helyzetbe sodr�dott, mely nem csak emberhez m�ltatlan: vesz�lyes is. Fesz�lts�get gerjeszt a t�rsadalom al� szorult kisebbs�g �s a t�bbs�g k�z�tt, melynek a j�vedelemszerz�s lehet�s�geit�l megfosztott embereket �gy vagy �gy el kell tartania. Az �hs�g ty�klop�sra, a fagy falop�sra k�nyszer�t. Az iskol�zatlans�gra �t�lt emberek el�tt az uzsor�z�s, p�nzbehajt�s villantja f�l a kiemelked�s egyed�li lehet�s�g�t. A t�rv�nyes seg�ly enyh�t ugyan a szor�t�son, de csak a rem�nytelen teng�d�st tart�s�tja, mik�zben k�zp�nzeket vesz el m�s c�lokt�l �s �rdekekt�l.

Tavaly, amikor a monoki polg�rmester �s t�rsai fell�zadtak a szoci�lis seg�lyez�s gyakorlata ellen, a konfliktus el�rte az orsz�gos politika szintj�t. A korm�ny – nem kis r�szben nagy hatalm� vid�ki szocialista vezet�k nyom�s�ra – el�be ment a k�vetel�seknek. Ha azt rem�lte, hogy ezen az �ron �rr� lesz a helyzeten, csalatkoznia kellett. Megh�tr�l�sa ink�bb csak b�tor�totta a romaellenes hangulatkelt�st. A politikai besz�det egy �ve m�g a „seg�lyen �l�sk�d� cig�nyok” sztereot�pi�ja uralta, az id�n m�r a „cig�nyb�n�z�k” sztereot�pi�ja domin�l.

„Azt nyugodtan kijelenthetj�k, hogy a k�zter�leti rabl�sok elk�vet�i cig�ny emberek. Igaz�b�l Miskolcon legfeljebb p�nzint�zetet vagy benzinkutat rabol ki magyar, minden m�s rabl�s viszont az � r�sz�k.” P�sztor Albert miskolci rend�rkapit�ny mondta ezt janu�r 29-ei sajt�t�j�koztat�j�n.

P�sztort 24 �r�n bel�l elmozd�tott�k tiszts�g�b�l. �jabb 24 �ra m�lt�n azonban m�r vissza is helyezt�k oda. Az �thelyez�ssel indult vizsg�lat puszta figyelmeztet�ssel v�gz�d�tt. A kapit�ny m�g�tt soha nem l�tott – a v�ros szocialista polg�rmester�t�l a Jobbik helyi szervezet�ig terjed� – helyi nagykoal�ci� sorakozott f�l, s a korm�ny c�lszer�bbnek l�tta visszakozni. Pedig a rend�szeti miniszter j�l �rta le a t�rt�nteket: a miskolci f�rend�r „�tl�pett egy olyan hat�rt, amelyet az �llam k�pvisel�je nem l�phet �t”.

Ha az �llam k�pvisel�je a nyilv�noss�got foglalkoztat� b�ncselekm�nyek elk�vet�inek sz�rmaz�s�r�l besz�l, k�t k�rd�st kell f�ltenn�nk: milyen c�llal �s hogyan teszi ezt. El tudok k�pzelni olyan c�lt, mely igazolhatta volna, hogy a rend�rkapit�ny sz�ba hozza a k�zter�leti rabl�sok elk�vet�inek sz�rmaz�s�t. A k�znyugalom�rt felel�s rend�ri vezet� feladat�nak kell �rezze, hogy a forrong� etnikai indulatokat lecsillap�tsa. Joggal gondolhatja, hogy ha hallgat arr�l, amir�l mindenki besz�l, akkor azt sem tudja elmagyar�zni, hogy a k�zter�leti rabl�sok elk�vet�i a roma n�pess�g kis h�nyad�t teszik ki, �s nem �rtetheti meg a gondjaira b�zott k�z�ss�ggel, hogy rend�rei nem �ll�thatnak el� okkal, ok n�lk�l minden rom�t, aki az utc�n szembej�n vel�k, mert ett�l a k�zbiztons�g nem javul, az etnikai viszonyok azonban elm�rgesednek.

�m a kapit�ny semmi eff�l�t nem magyar�zott. Nem �llt el� megold�si javaslatokkal. Szabad foly�st adott az el��t�leteinek, minden k�l�n�sebb ok �s c�l n�lk�l. Nem csak azt tartotta fontosnak kijelenteni, hogy a k�zter�leti rabl�sok elk�vet�i egyt�l egyig „cig�ny emberek”. Kifejtette, hogy „a sok kis aranyos cig�ny gyerekb�l gyakran lesz durva �s kegyetlen b�nelk�vet�”. Lesz�gezte, hogy „kisebbs�gi nemzett�rsainkkal nem megy az egy�tt�l�s”.

�s m�gis, viharos gyorsas�ggal visszahelyezt�k hivatal�ba.

A HVG febru�r 7-ei sz�m�ban Gyurcs�ny Ferenc a liber�lisok alkotm�nyos akad�koskod�s�t tette felel�ss� az�rt, hogy a korm�ny nem tud a k�v�nt hat�konys�ggal fell�pni „a kirekeszt�s, a rasszizmus ellen”. Ezek a – p�r nappal a P�sztor-aff�r lez�rul�sa ut�n megjelent – szavak a t�rt�ntek f�ny�ben k�l�n�sen groteszk�l hangzanak. A liber�lisok e pillanatban az egyed�li politikai k�z�ss�g Magyarorsz�gon, mely m�g mindig ki�ll a jog�llam, a t�rv�ny el�tti egyenl�s�g v�delm�ben. A minisztereln�k nem vel�k, hanem – m�r megint – saj�t p�rtj�nak potent�tjaival k�nyszer�lt megalkudni.

Nem k�tlem, hogy az MSZP helyi vezet�i maguk is er�s l�lektani nyom�s alatt �llnak. Tiszt�ban vagyok vele, hogy a roml� hangulatban benne van az emberek megingott biztons�g�rzete, mint ahogy benne van az orsz�gra hirtelen r�szabadult v�ls�g miatti szorong�s is. Tudom, hogy pokolian neh�z dolog minden pillanatban megtal�lni azt a l�p�st, mely a kirekeszt�ket szigeteli el, nem pedig a kirekeszt�s ellenfel�t. Ak�rhogy is, a jog�llam s�lyos veres�get szenvedett. A borsodi nagykoal�ci� l�tv�nyos diadala tov�bbl�kte az orsz�got a cig�nyk�rd�s kriminaliz�l�sa fel�.

M�g f�l sem m�rhett�k a t�rt�ntek s�ly�t, amikor bek�vetkezett a veszpr�mi gyilkoss�g. A jobboldali sajt� p�ld�tlan usz�t�sba kezdett. „Megint �lt a cig�ny” (Magyar Nemzet). „Cig�nyok voltak ezek a gyilkos �llatok, megint cig�nyok” (Magyar H�rlap).

Ez az �tsz�li besz�d is kevesebb k�rt tett azonban, mint a jelenleg legnagyobb t�mogatotts�got �lvez� p�rt nyilatkozata. Veszpr�m fideszes polg�rmestere vas�rnap m�g azt mondta a h�borg� t�megnek: az elk�vet�k els�sorban magyarok. �m kedden a p�rt eln�ks�ge m�r arr�l �rtekezett, hogy „a cig�ny sz�rmaz�s� emberek �ltal elk�vetett s�lyos b�ncselekm�nyek sz�ma aggaszt� m�don n�vekszik”. A k�zlem�ny „a brut�lis b�ncselekm�nyek sz�m�nak dr�mai emelked�s�t” hozza fel. Az ut�bbi �vek b�n�gyi statisztik�i ellentmondanak ennek; az ismert adatok azt sem t�masztj�k al�, hogy a s�lyos b�ncselekm�nyek elk�vet�inek k�r�ben aggaszt� m�don n�vekedne a rom�k ar�nya. A „cig�ny sz�rmaz�s� emberek �ltal elk�vetett s�lyos b�ncselekm�nyek” emleget�s�vel a Fidesz eln�ks�ge a b�ncselekm�nyt a sz�rmaz�si csoporthoz, a sz�rmaz�si csoportot pedig a b�ncselekm�nyhez k�ti, s a k�zv�lem�ny szem�ben az eg�sz csoportot teszi felel�ss� n�h�ny b�n�z� tettei�rt. �tl�pett egy hat�rt, melyet felel�s politikai er� nem l�phet �t.

„�n a cig�nyb�n�z�s sz�t sohasem haszn�lom, de cig�ny b�n�z�k az�rt vannak” – k�z�lte febru�r 11-�n a S�ndor-palot�b�l t�voz� Orb�n Viktor. Ugyanezen a napon az Orsz�ggy�l�s rend�szeti bizotts�g�nak �l�s�n L�z�r J�nos fideszes k�pvisel� kijelentette: „Aki megt�madja Hevesben a rend�rt, az Veszpr�mben k�st ragadhat.”

Ha az olvas� nem tudn�, Hevesben egy h�sz-harminc f�s, felzaklatott csoport botokkal, kerti szersz�mokkal fenyegetett meg rend�r�ket, egyik�k r�vert a j�r�raut�ra. Amit tettek, term�szetesen megengedhetetlen. Az esetet azonban megel�zte egy h�zkutat�si sorozat – a rend�r�k egy bujk�l� roma f�rfit kerestek –, �s m�g nem vizsg�lt�k ki, vagy ha igen, nem hozt�k nyilv�noss�gra, hogy t�rt�nt-e olyasmi a h�zkutat�sok sor�n, amit a feld�lt emberek joggal s�relmezhettek. Enn�l is fontosabb, hogy Hevesben egyetlen rend�rnek egyetlen haja sz�la sem g�rb�lt meg. A hevesi incidens �s a veszpr�mi gyilkoss�g k�zt annyi a kapcsolat, hogy az elk�vet�k itt is, ott is „cig�ny sz�rmaz�s� emberek”.

A Fidesz vezet�i azt �zenik az orsz�gnak, hogy „a cig�ny sz�rmaz�s� embert�l” a legs�lyosabb b�ncselekm�ny is kitelik. Ez akkor is vesz�lyes besz�d volna, ha megc�lzott k�z�ns�ge „csak” �gy dek�doln�, hogy ahol nincs cig�ny, ott b�n�z�s sincs, ez�rt j� lesz, ha az �llam sakkban tartja a cig�nyokat, s ha elt�vol�tja �ket a t�bbs�gi t�rsadalom k�zel�b�l. Csakhogy ma enn�l sokkal rosszabb m�r a helyzet. Sokan m�ris �gy k�pzelik, hogy a cig�ny szabad pr�da.

Tavaly j�niusban F�nyeslitk�n egy 40 �ves f�rfi a kocsma el�tt megk�selt egy 14 �ves roma fi�t, 16 �ves t�rs�t s�lyosan megsebes�tette. Tett�re az ind�totta, hogy a fi� a kocsm�ban h�tat ford�tott neki. Augusztusban egy sz�kesfeh�rv�ri roma kisl�ny koponyaalapi s�r�l�st szenvedett, amikor az ablakon �t k�vekkel dob�lt�k meg. Novemberben Nagycs�csen Molotov-kokt�lt dobtak a romatelep sz�l�n �ll� h�zra, a l�ngok k�z�l menek�l� f�rfit �s feles�g�t lel�tt�k. Az elm�lt �vben legal�bb nyolc esetben t�madtak r� l�fegyverrel vagy Molotov-kokt�llal rom�k lakta h�zra.

A t�zzel j�tszik, aki ebben az orsz�gban etnikai hangulatkelt�ssel igyekszik megszil�rd�tani politikai b�zis�t.

Az indulatok elszabadul�s�nak a legelesettebbek, a legkiszolg�ltatottabbak lenn�nek – m�ris �k – az els� sz�m� �ldozatai. De a t�bbs�gi t�rsadalom is s�lyos �rat fizetne �rte. Az elm�lt h�sz �v megmutatta, hov� vezet, ha nem v�llaljuk a roma kisebbs�g integr�l�s�nak terheit. Ezen az �ton csak a katasztr�fa fel� lehet tov�bbmenetelni. Vagy megny�lik az integr�l�d�s �tja a rom�k el�tt; ehhez persze meg kell szervez�dni�k, er�s politikai k�pviseletre kell szert tenni�k, hogy az er�forr�sok�rt foly� k�zdelemben az � �rdekeik is sz�m�tsanak. Vagy csoportos b�nbakk�, megf�leml�t�s �s er�szak c�lt�bl�j�v� teszik �ket; akkor viszont nem marad sz�mukra m�s, mint a k�ts�gbeesett �nv�delem. Ehhez is meg kell szervez�dni�k, persze, de m�sk�pp �s m�sf�le vezet�k alatt. A politikai �ton a demokratikus int�zm�nyek m�k�d�s�ben r�szt vev�, v�lasztott k�pvisel�k �j nemzed�ke adn� elismert vezet�iket. Az �nv�delem �tj�n azok, akiknek van tapasztalatuk a szervezett er�szak ter�n.

Marian Cozma �desapja azt mondta fia kopors�ja mellett: „K�t sz�raz �g miatt ne gy�jtsuk f�l az erd�t.”

Enn�l tiszt�bb hang nem sz�lalt meg Magyarorsz�gon a v�gzetes veszpr�mi �jszaka �ta.

KIS J�NOS

filoz�fus