A T�m�r�lt Nemzetek Lig�ja eml�kiratban tudatta, hogy a nemzeti k�pviseletek egyhang� �ll�sfoglal�sa alapj�n a Holdat felparcell�zz�k. A F�tan�csban m�r �vek �ta napirenden volt a t�ma, mivel a nagyhatalmakat k�vet�en sz�mos kisebb orsz�g is eljuttatta �rhaj�sait az �gitestre, akik t�bb helyen is kit�zt�k nemzeti z�szl�ikat. A h�bor�s konfliktusok elker�l�s�re csak egy m�dszer k�n�lkozott megnyugtat�nak. Piaci alapon �rt�kes�teni a Holdat, mag�nszem�lyek birtok�ba adni a parcell�kat �s megszervezni az ad�z�s m�dj�t.

Ingatlanad�

A T�m�r�lt Nemzetek Lig�ja eml�kiratban tudatta, hogy a nemzeti k�pviseletek egyhang� �ll�sfoglal�sa alapj�n a Holdat felparcell�zz�k. A F�tan�csban m�r �vek �ta napirenden volt a t�ma, mivel a nagyhatalmakat k�vet�en sz�mos kisebb orsz�g is eljuttatta �rhaj�sait az �gitestre, akik t�bb helyen is kit�zt�k nemzeti z�szl�ikat. A h�bor�s konfliktusok elker�l�s�re csak egy m�dszer k�n�lkozott megnyugtat�nak. Piaci alapon �rt�kes�teni a Holdat, mag�nszem�lyek birtok�ba adni a parcell�kat �s megszervezni az ad�z�s m�dj�t.

Az alapk�rd�s az volt, hogy a ter�let nagys�ga szerint ad�zzanak-e a tulajdonosok, vagy pedig �rt�kalap� legyen a k�ztehervisel�s. Az Eml�kirat nyilv�noss�gra hozatala ut�n r�videsen megalakult a TNL / T�m�r�lt Nemzetek Lig�ja / appar�tus�nak Telek�gyi, valamint Ingatlan�gyi F�igazgat�s�ga. A k�t f�igazgat�s�g teljesen f�ggetlen volt egym�st�l, az els�t a TNL fels�h�za, a m�sodikat pedig als�h�za fel�gyelte. Ez k�s�bb mint a hatalommegoszt�s kiemelked� p�ld�ja ker�lt be a politikatudom�nyi szakk�nyvekbe. H�rom h�napon bel�l mintegy h�romsz�z �j munkat�rsat vettek fel. A Liga demokratizmus�t mutatta az a t�ny is, hogy a k�t �j f�igazgat� egyik�t Vanuatu k�zt�rsas�g, a m�sikat pedig Tuvalu alkotm�nyos monarchia deleg�lta. A Karib-tengeri �llamok ugyan �lesen kritiz�lt�k a k�zgy�l�st, mivel mindk�t f�igazgat� a Csendes-�ce�n t�rs�g�b�l ker�lt ki, de leszavazt�k �ket.

A parcell�z�s gyors �temben haladt, j�llehet a nagyhatalmak egy tapodtat sem voltak hajland�k feladni az addig megszerzett ter�letekb�l �s a kisebbek is t�bb holdkompot ind�tottak, megt�mve ezeket nemzeti fels�gjeleikkel. De m�g �gy is rengeteg szabad ter�let maradt a j�v�beni ig�nyek kiel�g�t�s�re. A mag�nszem�lyek tulajdonjogot szerezhettek egy-egy parcell�ra �s kil�t�sba helyezt�k az �llami ter�letek min�l el�bbi privatiz�ci�j�t is. A folyamat egyetlen k�nyes pontja az ad�rendszer kidolgoz�sa maradt.

Az els� szakaszban a magyar m�dszer ker�lt a figyelem k�z�ppontj�ba, amely �rt�kalap� volt �s igen r�szletesen kidolgozott. A f�igazgat�s�gok vezet� munkat�rsainak tetsz�s�t els�sorban a magyar ad�t�rv�ny azon passzusa ragadta meg, amely a kerttel vagy telekkel rendelkez� ingatlanokon felbukkan� csigah�zakat is megad�ztatta. Kor�bban voltak ugyan elm�leti vit�k, hogy egy csigah�z mennyire ingatlan ill. ing�, de abban egyet�rt�s volt, hogy ad�k�teles.

Az �rd�g persze mindig a r�szletekben b�vik meg. Hosszan tart� vita alakult ki a szakemberek k�r�ben, hogy az �ticsig�kat ugyanazzal az ad�kulccsal ad�ztass�k-e meg mint az egyebeket? Az egyik p�rt szak�rt�i felvetett�k, hogy a h�zatlan csig�kat is be kellene vonni az ad�z�sba. Azzal �rveltek, hogy a h�zatlan csig�k ugyan nem rendelkeznek ingatlannal, de potenci�lisan m�gis ad�alanyoknak tekinthet�k. Hiszen ki tudja, hogy mikor fognak ilyen vagy olyan �gyesked�ssel ingatlant szerezni maguknak.

A m�sik figyelemre m�lt� esettel Kamerun szolg�lt. Itt a labdarug� m�rk�z�sek jegyeinek �r�ba �p�tett�k be a holdb�li parcell�k ingatlanad�j�t �sszn�pi alapon. A m�rk�z�sek fizet�s l�togat�i a fentiek k�vetkezt�ben bizonyos kedvezm�nyekben is r�szes�lhettek, amennyiben kiparcell�zott telkeket k�v�ntak v�s�rolni a Holdon. Ez a kedvezm�nyes �r az �p�tm�nyekre term�szetesen m�r nem vonatkozott. Az ad�t�rv�ny jelent�sen fellend�tette a kameruni labdar�g�st, hiszen rengetegen akartak parcell�t venni a Holdon. Egy szociol�giai felm�r�s azt is kimutatta, hogy a Szahel-�vezet nom�djai k�z�tt l�nyegesen megn�tt a labdar�g�s ir�nti �rdekl�d�s.

R�vid ideig felt�n�st keltett az a javaslat is, amely szerint a parcell�n tal�lhat� r�g�k sz�ma alapj�n kellene az ad�z�st kialakitani. A szakemberek azonban hamar r�j�ttek, hogy ez rendk�v�l megk�nny�ten� az ad�csal�st, s�t egyesek a r�g�k alattomos sz�tporlaszt�s�val teljesen ki is b�jn�nak a k�ztehervisel�s al�l. Az emberi jogok biztosa m�r a javaslat megt�telekor tiltakozott. Indokl�sa szerint ez bizonyos r�gh�zk�t�tts�get is jelentene, ami teljes m�rt�kben ellentmond az alapvet� emberi jogoknak. A tag�llamok els�sorban az emberjogi biztos �rvel�se alapj�n elutas�tott�k a javaslatot.

A megold�st a hold teljes virtu�lis feloszt�sa hozta meg. Tekintetbe v�ve a szabad ter�leteket, valamint a privatiz�land� r�szeket, egy teljesen �j katasztert hoztak l�tre. Mint az v�rhat� volt, egy alaposan el�k�sz�tett �rt�kalap� ad�z�st vezettek be a holdb�li k�r�lm�nyek messzemen� figyelembev�tel�vel / pl. kr�terben vagy annak sz�l�n �ll a telek, a g�r�ngy�s�d�si indik�tor ar�nya a ter�let lejt�ssz�g�hez viszony�tva, vagy az, hogy a fel�p�tend� ingatlan t�likertes csal�di h�z ill. panellak�sos sorh�z lesz-e /.

Az �rt�ksz�m�t�s alapj�ul a Szahel-�vezet kecsk�inek mindenkori vil�gpiaci �ra szolg�lt, a v�s�rl�k egy virtu�lis hitelk�rty�t kaptak �s csakis elektronikus �ton r�hatt�k le ad�k�telezetts�g�ket. Az �zlet hihetetlen gyorsan felpergett, indon�z parasztokt�l amerikai br�kerekig rengetegen jelentett�k be v�s�rl�si sz�nd�kukat a virtu�lisan felosztott Holdra. A Telek�gyi �s az Ingatlan�gyi F�igazgat�s�g az eg�sz vil�got �tfog� irodah�l�zatot �p�tett ki, a T�m�r�lt Nemzetek Lig�j�nak sz�khely�n pedig hatalmas hivatali negyed l�tes�lt. Gazdagabb� v�lt a vil�g.