Alapvet fogyasztvdelmi jogunk, hogy egy szolgltatsrt csak olyan mrtkben fizessnk, amilyen mrtkben ignybe vesszk.
2009.10.31. 08:41
Attl flnek az illetkesek, hogy egycsapsra kiderlne: veken t sokkal tbbet fizettek egyes hztartsok, mint amennyit kellett volna. Meg persze attl is, hogy bizonyos honfitrsaink a hatrba hordank a szemetket, a kevesebb dj remnyben. De tnyleg nincs ezzel semmi llami s nkormnyzati tennival?
El kell jutni vrosunkba egy olyan rendszerig, amelyben pontosan mrhet a hztartst elhagy hulladk mennyisge, s a kiszmlzott dj ezzel arnyos. A szolgltat fix kltsgeit egy alapdjban kellene figyelembe venni. A djrendszernek jutalmaznia kellene a krnyezettudatos magatartst, a komposztlsi s szelektvgyjtsi erfesztseket, mert csak ilyen mdon lehet rvenni az emberek tbbsgt ezekre a tevkenysgekre. A djakra vonatkoz jogszablyok s alkotmnybrsgi hatrozatok is a keletkezett hulladk mennyisgvel arnyos djfizets mellett trnek lndzst. A djat gy kell meghatrozni, hogy az kevesebb hulladk keletkezsre sztnzzn, magyarul ne rje meg sok szemetet termelni. Rszletes szablyokat tartalmaz a 224/2004. (VII. 22.) korm. rendelet a hulladkkezelsi kzszolgltat kivlasztsrl s a kzszolgltatsi szerzdsrl, valamint a 213/2001. (XI. 14.) korm. rendelet a teleplsi hulladkkal kapcsolatos tevkenysg vgzsnek feltteleirl. A djjal kapcsolatos krdseket alapveten a 64/2008. (III. 28.) korm. rendelet a teleplsi hulladkkezelsi kzszolgltatsi dj megllaptsnak rszletes szakmai szablyairl rendezi.