M�rgek a f�stben
"A k�zleked�s mellett – m�g ha csak szezon�lisan is – az avar�get�s j�rul hozz� nagym�rt�kben a sz�ll�por-koncentr�ci� n�veked�s�hez. Egy sv�jci tanulm�ny szerint egy nagyobb kupac avar 6 �r�s �g�s�vel annyi sz�ll�por keletkezik, mint 250 aut�busz 24 �rai folyamatos k�zleked�se sor�n. Az ilyen ny�lt t�zek 5000 mg/m3 PM10-r�szecsk�t juttatnak a leveg�be, egy k�bm�ternyi �g�sterm�k pedig 100 ezer k�bm�ter leveg�t szennyezhet el hat�r�rt�k felett. A nedves z�ldhullad�k (gally, nyesed�k, f�, lomb) f�stje irrit�l�, mar� �s r�kkelt� alkot�kat tartalmaz. A tarl��get�s vagy erd�t�z eset�n maguk a f�k �s az aljn�v�nyzet v�dekez�sre termelt hat�anyagai, alkaloid�i is a leveg�be ker�lnek.”

„Sajnos a kerti hullad�kkal a m�rgez�, perzisztens vegyszermaradv�ny is el�g, s nem ritka, hogy a meggy�jtott z�ldbe m�anyag �s egy�b h�ztart�si szem�t is keveredik. A polietil�nt �s polipropil�nt meggy�jtva akril-aldehid, aceton, benzol, ciklopentanon, ecetsav, formaldehid, hangyasav, metil-alkohol, nitrog�n-oxidok, sz�ndioxid, toluol k�pz�dik, m�g a PVC �get�sekor az el�bbiek k�z�l n�h�ny anyag, valamint xilol, vinil-klorid, propil�n, foszg�n, benzaldehid, szalicil-aldehid, s�sav �s polikl�rozott dibenzo-dioxin szabadul fel. A policiklikus arom�s sz�nhidrog�nek r�kkelt� hat�s�ak, k�ros�thatj�k a kering�si, em�szt�- �s az idegrendszert, a m�jat, csontvel�t �s a bels� elv�laszt�s� mirigyeket. B�rgyullad�st, allergi�t, asztm�t v�lthatnak ki, a szaporod�k�pess�get gyeng�tik, rontj�k a tanul�si k�pess�get. A k�l�nb�z� vesz�lyes l�gszennyez� vegy�letek a m�r eml�tett finom porr�szecsk�kre tapadva k�nnyen bejutnak a szembe, orr- �s sz�j-garat�regbe, t�d�be. Az eg�szs�gre k�ros hat�sa mellett bossz�s�got okoz a b�zszennyez�s �s az a k�nyelmetlens�g, hogy �get�s idej�n �s ut�na �r�kig nem lehet szell�ztetni. Van, ahol az erd�- �s tarl�t�zek f�stje akad�lyozza a l�gik�zleked�st is, b�r ez m�r kir�v� p�lda.”

„Szak�rt�k szerint a k�rnyezet v�delm�r�l sz�l� 1995. �vi LIII. tv. szerint el��rt el�rhet� legjobb technol�gia elv�nek a kerti hullad�k kezel�se ter�n is �rv�nyes�lnie kellene, legk�zenfekv�bb a vid�ken gyakorta alkalmazott komposzt�l�s lenne. A szerves hullad�k komposzt�l�s�val nem csak a leveg� min�s�g�t, de a talajt is v�den�nk. Mind a hullad�kgazd�lkod�sr�l sz�l� 2000. �vi XLIII. t�rv�ny, mind az uni�s szab�lyoz�s eleve limit�lja a biol�giailag leboml� hullad�kok lerak�s�t. Ez t�bbek k�z�tt a talajv�delmet, a talajer�-ut�np�tl�st, a meg�jul� energiaforr�sok ar�ny�nak n�vel�s�t, a kl�mav�delmet, a hullad�k keletkez�s�nek megel�z�s�t �s az anyag�ban t�rt�n� hasznos�t�st c�lozza. K�telezetts�geink ellen�re a c�lsz�mokat haz�nknak eddig nem s iker�lt betartania, 2009-re 1,405 milli� tonna, 2016-ra legal�bb 2,139 milli� tonna biohullad�k kezel�s�t kellene megoldani. Azonban v�rhat�an a 2016. �vi, szerves hullad�kra vonatkoz� teljes lerak�si tilalomra sem tudunk felk�sz�lni akkor, ha a kerti �s k�z�ss�gi komposzt�l�st nem n�pszer�s�tj�k, �s a hullad�kszolg�ltat�k nem teszik anyagilag is �rdekeltt� (differenci�lt szem�td�jjal) a lak�kat, hogy cs�kkents�k a hullad�k, ezen bel�l is a szelekt�ven gy�jthet� �s anyag�ban hasznos�that� frakci� mennyis�g�t.”

„A leveg� v�delm�vel kapcsolatos egyes szab�lyokr�l sz�l� 21/201 (II/14.) sz�m� korm�nyrendelet – amennyiben a helyi �nkorm�nyzat azt nem szab�lyozza k�l�n rendeletben – alapvet�en tiltja a kerti hullad�k �get�s�t.”