Hrfal - KIGYE egyeslet elrhet a Facebookon is.
Hrfal - KIGYE egyeslet elrhet a Facebookon is. : tmutat nkormnyzatok rszre a szemtdjrl

tmutat nkormnyzatok rszre a szemtdjrl

  2009.12.27. 17:16


   nkormnyzatok szmra

  A szemtdj kivetsnek szablyozsrl, a jelenlegi gyakorlat ellentmondsairl, a felmerlt alkotmnyossgi agglyokrl s arrl, hogy miknt lehetne a szemtdjat gy megreformlni, hogy sztnzze az embereket a megelõzsre, a szelektlsra s a komposztlsra.

Elterjeszts Gymr nkormnyzathoz.

Hozzszlhatsz a tmhoz


 


1. Bevezetõ gondolatok

A Hulladk Munkaszvetsg 2004. oktbertõl vgezte el felmrst, amely a teleplsi szilrd hulladkkezels megszervezsnek nkormnyzati gyakorlatval foglalkozott. A felmrs clja annak vizsglata volt, hogy miknt alakul az nkormnyzati gyakorlat a szilrd hulladkszllts terletn, s a jelenlegi tnyleges helyzet mennyiben felel meg a jogszablyoknak.

A felmrs sorn nkormnyzati rendeletek s kzszolgltatsi szerzõdsek vizsglata folyt, s kln figyelmet kapott a kzszolgltatsrt fizetendõ dj. A szemtdj ugyanis kzvetlen visszajelzst adhatna az ingatlan tulajdonosnak az ltala keletkezett hulladk kezelsnek kltsgeirõl, gy alkalmas eszkz a krnyezettudatos cselekvs motivlsra. Az arnyos – vagyis a tnylegesen elszlltott hulladk mennyisghez igazod – szemtdj ignye mr rgta megfogalmazdott jogi elõrsknt is, de a gyakorlat azt mutatja, hogy az ennek megfelelõ szemtdj-rendszer kialaktsa nehz feladat.

Az albbi rvid tmutat vzolja a kzszolgltats megszervezsnek fõbb lpseit s - nagyvonalakban - az arra vonatkoz elõrsokat, valamint sszefoglalja a felmrs sorn leggyakrabban tapasztalt hibkat, s javaslatokat fogalmaz meg ezek elkerlsre. Clja a tapasztalatok megosztsa a kzszolgltats hatkony s jogszerû megszervezse rdekben.

Az tmutatban teleplsi hulladkon a szilrd teleplsi hulladkot rtjk, felmrsnk csak a teleplsi szilrd hulladkra vonatkozott.

Az tmutat hasznlata nem ptolja a teleplsi szilrd hulladk kezelsre vonatkoz kzszolgltats jogi szablyozsnak ismerett. Ezek mellklett kpezik az tmutatnak. Msodik mellkletnkben olyan eurpai orszgok pldit mutatjuk be, ahol a differencilt szemtdjat sikerrel alkalmazzk.

 


2. Felmrsnk tapasztalatai

A teleplsi hztartsi hulladk begyûjtse s rtalmatlantsa ktelezõen elltand nkormnyzati feladat. Az nkormnyzat ennek elltsra megszervezi s fenntartja a kzszolgltatst. Ehhez szerzõdnie kell egy szolgltatval. A kztk ltrejvõ jogviszonyt ez a szerzõds hozza ltre, nem mellkes teht, hogy mit r annak felmondsrl, mdostsrl s a ktelezettsgek vllalsrl.

Tovbbi ktelezettsge az nkormnyzatnak, hogy a szolgltats tartalmrl, annak teljestsnek rendjrõl, s mg sok egyb msrl kln rendeletet alkosson. Ez azrt is fontos, mert a lakosok tbbnyire a rendeletbõl rteslnek arrl, hogy milyen ktelezettsgeik s jogaik vannak. gy lehetnek tisztban azzal, hogy mirt s mennyit fizetnek, s ezrt cserbe mit vrhatnak el.

Mind a szerzõds, mind a rendelet tartalmi elemei ktttek. A hulladkos trvny (vagyis a hulladkokrl szl 2001. vi XLII. trvny, a tovbbiakban: Hgt.) s tbb kapcsold rendelete hatrozza meg ezek minimlis kvetelmnyeit. Ezen elõrsok clja egy tlthat, vilgos s ellenõrizhetõ hlzat kialaktsa. Azt tapasztaltuk, hogy br a jogszablyi httr rszletes, s szles krben tartalmaz elõrsokat, a szablyok alkalmazsban mg hinyossgok mutatkoznak. Nem knnyû az elõrsoknak maradktalanul eleget tevõ jogszablyokat, szerzõdseket rni. Az albbi tblzat mutatja, hogy hny teleplsen nincs rendelet vagy szerzõds, illetve hnyat kellene mielõbb jragondolni.
94 telepls kzl...
nincs rendelet 10 teleplsen
hibs a rendelet 7 teleplsen
nincs kzszolgltatsi szerzõds 3 teleplsen
hibs a kzszolgltatsi szerzõds 10 teleplsen
megtagadtk annak kiadst 12 teleplsen

A rendeletek gyakran tl ltalnosak, lnyeges krdseket nem, vagy csak nagy vonalakban szablyoznak, elõrsaik ellenttesek a magasabb szintû jogszablyokkal. Mindenre jk, csak arra nem, hogy egy gyantlan lakos megtudja, a teleplsen hogyan mûkdik a szemtszllts.

Az nkormnyzatok gyakran olyan felttelekkel ktik meg a szerzõdseket, amelyek nem csak jogellenesek, de kifejezetten htrnyosak is szmukra. Volt, ahol lemaradt a dtum (utlag tetszs szerint ptolhat) , de olyan telepls is akadt, ahol ms lerakt jellt meg a szerzõds, az nkormnyzati rendelet, s a jegyzõ ltal kitlttt krdõv. Nhol nyilvnval, hogy az nkormnyzatok alrendelt s kiszolgltatott helyzetben vannak a szolgltatval szemben, ms esetekben megmutatkozik, hogy tjkozatlanok a jogszablyi kvetelmnyekrõl s rendelkezsekrõl.

Az nkormnyzatok – s nhol a szolgltatk – szemllete nem sokat vltozott az elmlt vekben. Tbbszr tagadtk meg az egybknt kormnyrendelet alapjn nyilvnos szerzõdsek megkldst, mondvn, hogy ahhoz vezetõi jvhagys, tbbszri krs, rimnkods szksges. Ezzel szemben volt, ahol annyira lazn kezeltk ezt a fontos iratot, hogy az nkormnyzatnl nem is talltk meg a sajt pldnyukat, ezrt gyorsan krtek egyet a szolgltattl.

Az nkormnyzatok jogi gyakorlatnak kialaktsn teht mg van mit dolgozni. Meglepõ volt a hinyossgok, hibk szles palettja, s hogy nhny telepls szablyozsn keresztl az sszes lehetsges hibra tallhattunk lõ pldt.

A jelenlegi rendszerben a szolgltat nem kteles kln szerzõdst ktni a lakosokkal. A jogviszony, a djfizetsi ktelezettsg mr azzal is ltrejn, hogy a szolgltat a teljestst felajnlotta, vagyis kszen ll a kirakott vagy akr ki nem rakott szemt elszlltsra. Ha a szolgltat mgis kttt kln szerzõdst, akkor azt minden bizonnyal vagy azrt tette, mert a lakos pldul tbb edny kzl vlaszthatott, vagy mert fontos volt szmra a kzvetlen kapcsolat.

Az nkormnyzatok ltal kitlttt krdõvek tanulsga alapjn, a szolgltats trsadalmi ellenõrzse mg nem megoldott. Pedig a szolgltatnak s az nkormnyzatnak is vente be kell szmolnia a lakossgnak, teht az ellenõrzs elvi lehetõsge mr adott. A kormnyrendeletek emellett elõrjk azt is, hogy a fogyaszti panaszok intzsre gyflszolglatot kell mûkdtetni. Ezek a berkezett anyagok alapjn tbbnyire nhny napos hatridõvel vizsgljk ki a panaszokat, s rsban, indoklssal vlaszolnak.

A lakos is kteles ignybe venni a szolgltatst, fizetnie pedig akkor is muszj, ha nem tud annyi szemetet „termelni”, amennyivel a kukja megtelne. A djakra vonatkoz jogszablyok s alkotmnybrsgi hatrozatok is a keletkezett hulladk mennyisgvel arnyos djfizets mellett trnek lndzst, ami a gyakorlatban tbbnyire azon bukik meg, hogy nem tudnak a mrst lehetõv tevõ eszkzket beszerezni.

A djat gy kell meghatrozni, hogy az kevesebb hulladk keletkezst sztnzzn, magyarul ne rje meg sok szemetet termelni. Ezrt rossz az a gyakorlat, amely nagylelkûen ingyeness teszi a szolgltatst, de mivel egyetlen teleplsnek sem korltlanok az anyagi lehetõsgei, a kommunlis adbl fizetik ki a szolgltatt. Vagyis van szemtdj, csak azt az nkormnyzat vllalta magra, mg a lakosnak semmifle visszajelzse sincs arrl, hogy mennyit fizet a szemetes szolgltatsrt. Az ltalunk felmrt teleplsek kzl 13-ban ez a helyzet, s van ahol ppen most kszlnek ttrni a rossz gyakorlatra. Az egyik kzszolgltat mg szerzõdsbe foglalt kedvezmnyt is biztost az nkormnyzatnak, ha az kommunlis adknt, lehetõleg egy sszegben hajtja be a djat…

Hiba mondja ki a hulladkos trvnynk, hogy a hulladk minõsghez s mennyisghez igazod djat kellene fizetnnk, erre alig van md. Ha a mrst lehetõv tevõ eszkzk beszerzsre nincs is elegendõ pnz, rdemes lenne lehetõsget adni a lakosnak arra, hogy maga vlassza meg a szmra legmegfelelõbb ûrtartalm ednyt. Erre az ltalunk vizsglt teleplsek kzl csak 19-ben van elvi lehetõsg, a tbbi teleplsen egszen egyszerûen nem lehet 120 literesnl kisebb kukt vlasztani. Pontosabban, vlasztani akrmekkort lehet, de a 120 litereshez tartoz djat mindenkppen meg kell fizetni. Ezen teleplsek feln is csak akkor lehet kisebb, tbbnyire 60 vagy 80 literes ednyt vlasztani, ha valaki egyedl vagy legfeljebb msodmagval osztozik rajta. Az adatok alapjn teht csupn a teleplsek egytizedn felttelezik, hogy egy hztarts egy ht alatt 120 liternl kevesebb szemetet is termelhet.

Egyelõre nemcsak a mi ignyeinknek, de az Alkotmnybrsg hatrozatainak sincs jelentõsge, mert nincs pnz a mrshez szksges eszkz beszerzsre, tbbfle mretû edny kzl pedig csak elvtve lehet vlasztani. A hulladk mennyisgnek cskkentsre nem marad ms eszkz, mint a lakosok egyni sztnzse.

Lenne md arra, hogy annak a polgrnak cskkentsk a szemtdjt, aki igazolja, hogy hzi komposztlst vgez, s nem tesz szerves hulladkot a kukba. rvendetes, hogy nhny rendeletben az sztnzs nyomai felfedezhetõk, olyan telepls is van, ahol vente emelkedõ sszegû kedvezmny jr a komposztlnak. A kedvezmnyek, sztnzõk gyakorlata viszont e nhny ksrleten kvl szinte nem is ltezik. Azon a kevs helyen, ahol kedvezmny elõfordul, azt a szocilis helyzethez vagy az letkorhoz ktik, s nem a hulladk mennyisghez. A legtbb teleplsen 60 v felett mr cskken dj, de akad olyan telepls is, ahol erre 90 ves korig kell vrni…

Az nkormnyzatok tmogatsra szolgl kormnyrendelet s elklntett sszeg mg csak elkpzelsknt sem szerepel semmilyen jogalkotsi programban, pedig a hulladkos trvnynk szerint mr rg hatlyosnak kellene lennie. Az nkormnyzat teht fizeti a klnbzetet, mert a lakosoktl beszedett dj a legtbb esetben nem fedezi a kltsgeket, mi pedig nzhetjk a 120 literes ednynket.


3. Az nkormnyzat ktelezettsgei

A szilrd hulladk kezelsvel foglalkoz kzszolgltats kulcsfigurja az nkormnyzat.

A Hgt. 21. (1) bekezdsben foglaltaknak megfelelõen ugyanis a teleplsi nkormnyzatok ktelesek ktelezõen elltand feladatknt az ingatlantulajdonosoknl keletkezõ teleplsi hulladk kezelsre hulladkkezelsi kzszolgltatst szervezni s fenntartani.

A Hgt. pontosan meghatrozza a kzszolgltats tartalmt is, vagyis azt, hogy a kzszolgltatsnak legalbb mely terletekre kell kiterjednie:

  • a kzszolgltat szllteszkzhez rendszerestett gyûjtõednyben, a kzterleten vagy az ingatlanon sszegyûjttt s a kzszolgltat rendelkezsre bocstott teleplsi szilrd hulladk elhelyezs cljbl trtnõ rendszeres elszlltsa,
  • a teleplsi hulladk rtalmatlantst szolgl ltestmny ltestse s mûkdtetse.

A kzszolgltats emellett az nkormnyzat nll vllalsa alapjn kiterjedhet (teht nem ktelezõen terjed ki) begyûjtõhelyek (hulladkgyûjtõ udvarok, trakllomsok, gyûjtõpontok), elõkezelõ s hasznost (vlogat, komposztl, stb.) telepek ltestsre s mûkdtetsre is.

A teleplsi nkormnyzat feladata teht, hogy a teleplsen keletkezõ hulladkok gyûjtse s szllts megtrtnjen , s a begyûjttt hulladk kezelsre legyen lehetõsg. Sok nkormnyzat szmra – fõleg azrt, mert a teleplsen lõ lland lakosok alacsony szma nem teszi lehetõv nagy nkormnyzati appartus alkalmazst – a jogszablyban kapott feladat nllan megoldhatatlan, hiszen sem szemlyzet, sem szakismeret, sem forrs nem ll hozz rendelkezsre.

Az nkormnyzat a hulladkkezelsi kzszolgltatst hromfle mdon valsthatja meg:

  • az nkormnyzat vagy nkormnyzatok nkormnyzati tulajdonban lvõ gazdlkod szervezetet hoznak ltre a kzszolgltats elltsra, (a kzbeszerzsi eljrstl azonban ebben az esetben is csak akkor lehet eltekinteni,
  • ha a gazdlkod szervezet az aktulis unis brsgi gyakorlatnak megfelelõen teljes egszben nkormnyzati tulajdonban van);
  • ms nkormnyzat ltal szervezett, mûkdtetett kzszolgltatshoz csatlakozik, vagy a kzszolgltat kivlasztsa cljbl kzbeszerzsi felhvst tesz kzz, majd lefolytatja a kzbeszerzsi eljrst.

A teleplsi nkormnyzat a kzszolgltats megszervezse s fenntartsa sorn egyrszt megteremti azon jogi kereteket, melyen bell a szolgltats mûkdik, msrszt kzszolgltatrl gondoskodik.

Az egyik legfontosabb ktelezettsg, hogy a teleplsi nkormnyzat kpviselõ-testlete a helyi hulladkkezelsi kzszolgltatsra vonatkozan nkormnyzati rendeletben llaptja meg tbbek kztt

  • a helyi kzszolgltats tartalmt, a kzszolgltatssal elltott terlet hatrait;
  • a kzszolgltat megnevezst, s annak a mûkdsi terletnek a hatrait, amelyen bell a kzszolgltat a kzszolgltatst rendszeresen kteles elltni (A kzszolgltatssal elltott terlet s a kzszolgltat mûkdsi terlete nem szksgszerûen esik egybe, tekintve, hogy jelenleg nincs jogi akadlya annak, hogy egy teleplsen tbb kzszolgltat egyttesen, de eltrõ mûkdsi terleten vgezze a szolgltatst.);
  • a kzszolgltats elltsnak rendjt s mdjt, a kzszolgltat s az ingatlantulajdonos ezzel sszefggõ jogait s ktelezettsgeit – belertve az egyes ingatlanfajtkra vonatkoz specilis szablyokat –, a szolgltatsra vonatkoz szerzõds egyes tartalmi elemeit;
  • a kzszolgltats keretben az nkormnyzat s a szolgltat ltal kttt szerzõds ltrejttnek mdjt, valamint a kzszolgltats lakosok ltali ignybevtelnek – jogszablyban nem rendezett – mdjt s feltteleit; a kzszolgltatssal sszefggõ – jogszablyban nem rendezett – teleplsi nkormnyzati feladat- s hatskrt; az elvgzett szolgltats alapjn az ingatlantulajdonost terhelõ djfizetsi ktelezettsget, az alkalmazhat dj legmagasabb mrtkt, megfizetsnek rendjt, az esetleges kedvezmnyek eseteit vagy a szolgltats ingyenessgt. (A teleplsi hulladk kezelsre irnyul kzszolgltats djnak a meghatrozott kzszolgltatssal arnyosnak kell lennie, a djmegllaptsnak ki kell terjednie a kzszolgltats teljestsnek gyakorisgra s mdjra, a teljests helynek, a djfizetsi feltteleknek s mdoknak a megllaptsra.)

Tapasztalataink szerint tbb teleplsen hinyos volt, vagy egyltaln nem kszlt szilrd hulladk kezelsre vonatkoz nkormnyzati rendelet. Ez egyrszt mulaszts az nkormnyzat rszrõl, msrszt akadly a lakossg tjkoztatsa szempontjbl.

A telepls lakosai ugyanis legtbbszr ebbõl a helyben szoksos mdon kihirdetett rendeletbõl tjkozdnak jogaikrl s ktelezettsgeikrõl, valamint a hulladkszllts rendjrõl is.

Ez az nkormnyzati rendelet teremti meg a jogi, garancilis httert a kzszolgltatsnak. A rendelet a teleplsi adottsgoknak megfelelõen alakthat, de a jogszablyokban rgztett minimlis tartalmi kvetelmnyeknek minden esetben meg kell felelnie. A jogszably nem rja elõ nll rendelet megalkotst, egy msik rendelet (pldul a krnyezetvdelmi rendelet) keretein bell trtnõ szablyozs is jogszerû.

A jogszably rtelmben – egyes kivtelektõl eltekintve – a teleplsi nkormnyzatnak a kzszolgltats elltsra, a kzszolgltat kivlasztsa cljbl a kzbeszerzsekrõl szl 2003. vi CXXIX. trvnyt alkalmazva kzbeszerzsi eljrst kell lefolytatnia, majd a nyertes plyzval kzszolgltatsi szerzõdst kell ktnie.(Az Eurpai Brsg 2005. 01. 11. C-26/03 hatrozatahatrozat szerint (a Brsgtl Halle vros krt elõzetes vlemnyt) kzbeszerzsi eljrst csak s kizrlag akkor nem kell kirni, ha a gazdlkod szervezet, amely a szolgltatst vgzi, 100 %-ban az nkormnyzat tulajdonban van. Ebben az esetben az gylet “n. belsõ gy”, a szolglats kiadsa “hzon bell” (in-house) trtnik. Minden ms esetben le kell folytatni a kzbeszerzsi eljrst.) A lefolytatand eljrs rszletes szablyait jogszablyok tartalmazzk.


4. A kzszolgltat feladata s kivlasztsa

(Rszletes szablyokat tartalmaz a 224/2004. (VII. 22.) Korm. rendelet (a tovbbiakban: Korm. r.) a hulladkkezelsi kzszolgltat kivlasztsrl s a kzszolgltatsi szerzõdsrõl.)

A kzszolgltats rszletes s szigor szakmai kvetelmnyrendszere a szolgltats nem szakszerû elltsnak egszsggyi s krnyezeti kockzatait kvnja cskkenteni. A kzszolgltatval szemben ezrt klnbzõ feltteleket tmaszt a Hgt. annak rdekben, hogy biztostott legyen – a krnyezetvdelmi s hulladkgazdlkodsi elveknek megfelelõ – az elltand feladathoz szksges szakmai kvetelmnyrendszer.

A Hgt. rtelmben a teleplsi hulladkkezelsi kzszolgltatst ellt kzszolgltat feladata a krnyezetvdelmi elõrsok megtartsa mellett – az nkormnyzati rendeletben elõrt mdon – a teleplsi hulladk ingatlantulajdonosoktl trtnõ begyûjtse, elszlltsa a teleplsi hulladkkezelõ telepre, tovbb a teleplsi hulladk kezelse, kezelõ ltestmny zemeltetse, a szolgltats folyamatossgnak biztostsa.

Fontos kiemelni, hogy teleplsi hulladkkezelsi kzszolgltatst csak s kizrlag az a hulladkkezelõ vgezhet, aki

  • biztostani tudja a kzszolgltats azon – kln jogszablyban meghatrozott (213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet a teleplsi hulladkkal kapcsolatos tevkenysg vgzsnek feltteleirõl) – szemlyi s trgyi feltteleit, amelyek garantljk a kzszolgltats tarts, rendszeres s a krnyezetvdelmi szempontoknak maradktalanul megfelelõ elltst;
  • az elõbbiekben meghatrozott felttelek, illetõleg kzbeszerzsi eljrs alapjn a teleplsi nkormnyzattal kzszolgltatsi szerzõdst kttt.
  • a vgzendõ hulladkkezelsi tevkenysgnek megfelelõ krnyezetvdelmi hatsgi engedllyel rendelkezik;
  • megfelelõ – kln jogszablyban meghatrozottak szerinti – mrtkû biztostk, garancia megltt igazolja;

A hulladkkezelõ csak akkor vgzi jogszerûen a szolgltatst, ha valamennyi felttel egytt teljesl. Vagyis ahhoz, hogy a telepls kzszolgltatsi szerzõdst tudjon ktni egy szolglattval, fõszablyknt kzbeszerezsi eljrst kell lefolytatnia.

A kormnyrendelet rszletesen meghatrozza a kzbeszerzsi felhvs s dokumentci tartalmi kvetelmnyeit. gy pldul rgzti, hogy a felhvsban s a dokumentciban – a kzszolgltats tartalmra s terleti kiterjedsre figyelemmel – a jrmûvek, gpek, berendezsek s eszkzk szksges mennyisge s a kzszolgltats teljestse szempontjbl lnyeges mûszaki s technolgiai tulajdonsgai is meghatrozhatak.

A kormnyrendelet ugyancsak rgzti az ajnlattevõvel szembeni legfontosabb kvetelmnyeket, az ajnlat tartalmi elemeit. Ennek megfelelõen tbbek kztt javaslatot kell tenni a finanszrozs feltteleire, mdjra s a kzszolgltats djnak meghatrozsra.

A jogszably ezen tl meghatrozza az nkormnyzat kpviselõ-testlete ltal ktendõ kzszolgltatsi szerzõdsre vonatkoz rendelkezseket is. A szerzõds clja, hogy az nkormnyzat s a kzszolgltat kztti kapcsolat szablyozsrl gondoskodjon. (“A kzszolgltat kivlasztsnak s a kzszolgltatsi szerzõds tartalmnak azonban kellõen rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy a kzszolgltats al tartoz szemlyi kr teleplsenknti eltrõ arnynak s az nkormnyzat teljes teleplsi kztisztasgrt val felelõssgnek az rdekeit egysgben fejezhesse ki.” Hulladkgazdlkodsi kziknyv I. Budapest, 2002. KJK-KERSZV Jogi s zleti Kiad Kft. 199. o.)

A kzszolgltatsi szerzõdsben – egyebek mellett – meg kell hatrozni a kzszolgltats finanszrozsnak elveit s mdszereit, az nkormnyzatnak a kzszolgltats finanszrozsban vllalt ktelezettsge esetn a ktelezettsg teljestsnek feltteleit s biztostkait. A szerzõds tartalmazza ezen tl a kzszolgltats djnak megllaptsra s beszedsre vonatkoz mdszer lerst, a djnak a szerzõds megktsekor rvnyesthetõ legmagasabb mrtkt, s a dj megvltoztatsa rdekben alkalmazand eljrst.

A kzszolgltat teht az a gazdlkod szervezet lesz, amelynek az nkormnyzat a kzbeszerzsi eljrs lefolytatst kvetõen bizalmat ad, s vele szerzõdst kt. A tovbbiakban a kzszolgltat ennek a szerzõdsnek, valamint a vonatkoz nkormnyzati rendeleteknek megfelelõen kteles elltni feladatait.

Tbb telepls sajt maga szmra a jogszablyokban foglaltaknlhtrnyosabb feltteleket fogalmazott meg, fõknt a felmondsi idõk tekintetben. gy kln felhvjuk a figyelmet arra, hogy a 224/2004. Korm. Rendelet 16. szerint a kzszolgltatsi szerzõds felmondsi ideje legalbb 6 hnap. Ugyanezen rendelet szerint a kzszolgltatsi szerzõds nyilvnos, vagyis ahhoz brki indokls nlkl, a kzrdekû adatokra vonatkoz elõrsok szerint hozzfrhet.


 

5. Az ingatlantulajdonos ktelezettsgei

A teleplsi hulladkkezels harmadik, igen fontos szereplõje maga az ingatlan tulajdonosa. A Hgt. 20. (1) bekezdse kimondja, hogy az ingatlan tulajdonosa, birtokosa vagy hasznlja (a tovbbiakban egytt: ingatlantulajdonos) kteles (…) a teleplsi szilrd hulladkot a kln jogszablyban elõrtak szerint gyûjteni, tovbb az annak begyûjtsre feljogostott hulladkkezelõnek tadni.

Az llampolgrok s ms ingatlantulajdonosok vonatkozsban a Hgt. elõrja a hulladkkezelsi kzszolgltats ktelezõ ignybevtelt s az rte jr djnak – az nkormnyzat ltal elõrt mdon – a kzszolgltat rszre trtnõ megfizetst.

Hangslyozni kell, hogy a jogszablyok szerint nem tagadhatja meg a kzszolgltatsi dj megfizetst az, aki a teleplsi hulladkkal kapcsolatos ktelezettsgeit nem teljesti, feltve, hogy a kzszolgltat az ingatlantulajdonos szmra a kzszolgltatst felajnlja, illetve a kzszolgltats teljestsre vonatkoz rendelkezsre llst igazolja. Vagyis a lakosnak akkor is fennll a gyûjtsi, tadsi, djfizetsi ktelezettsge, mikor a szolgltatst ugyan nem veszi ignybe, de erre lehetõsge lett volna, mert rendelkezsre llt a gyûjtõednyzet, s a hulladk elszlltsa a szoksos mdon megtrtnt volna, amennyiben az ednyt kihelyezi. A kzszolgltat s az ingatlantulajdonos kzt a kapcsolat a legtbb esetben rsbeli szerzõds ktse alapjn vagy a rutal magatartssal, a szolgltats ignybevtelvel jn ltre.

Tbb lakos fordult hozznk azzal a panasszal, hogy rsbeli szerzõds vagy a szolgltats ignybevtele nlkl ktelezik djfizetsre. Br az rsbeli szerzõds meglte nem felttele a jogviszony ltrejttnek, a djfizets s a kzszolgltats legitimcijnak megteremtse rdekben tbb telepls is az egyedi szerzõdsek megktst vlasztotta. Ez a kvetendõ plda minden bizonnyal nagyban segti azt is, hogy szemlyre szabott szolgltatsrt arnyos szemtdj megfizetsre kerljn sor.

 


 

6. A kzszolgltats djnak meghatrozsa, az arnyossg kvnalma

6.1. A kzszolgltats djnak meghatrozsa

(A krdst alapvetõen a 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet (a tovbbiakban: R.) a teleplsi hulladkkezelsi kzszolgltatsi dj megllaptsnak rszletes szakmai szablyairl rendezi.)

A teleplsi hulladk kezelsrt kzszolgltatsi djat kell fizetnie annak, aki a jogszablyok rendelkezsei szerint a teleplsi hulladk gyûjtsre s a kzszolgltatnak val tadsra ktelezett. A dj meghatrozs, kivetse valamint megfizetse a kzszolgltats egyik legvitatottabb terlete. A djnak ugyanis biztostania kell a gazdasgos mûkdst, mikzben arra kell(ene) sztnznie a lakost, hogy krnyezettudatosan cselekedjen. A dj meghatrozsnl nem csak a teleplsi adottsgokra, hanem az egyni ignyekre is figyelemmel kell lenni, s olyan rendszer kiptsre van szksg, mely lehetõv teszi az arnyos, a szolgltats ignybevtelhez igazod dj megfizetst. Mindezen szempontok figyelembevtele nem knnyû feladat.

A teleplsi hulladk kezelsre irnyul kzszolgltats djt az nkormnyzat kpviselõ-testlete a rendeletben meghatrozott kzszolgltatssal arnyosan llaptja meg.

Az R. szerint a kzszolgltats djt gy kell meghatrozni, hogy

  • alkalmas legyen a tarts mûkdshez szksges nyeresg fedezetnek, illetve az indokolt kltsgek s rfordtsok megtrlsnek biztostsra (A tarts mûkdshez szksges nyeresgnek minõsl a kzszolgltats teljestse sorn – az elvonsokra, tmogatsokra s a szolgltats jellegre tekintettel az adott nkormnyzattal egyeztetett mrtket meg nem halad – kpzett nyeresg, amely biztostja az indokolt fejlesztsek (bõvtsek, rekonstrukcik) forrst, illetve az indokolt befektetsek megtrlst.), (Indokolt kltsgnek s rfordtsnak minõslnek klnsen a hulladkbegyûjts, -szllts s -rtalmatlants gyakorlshoz szksges, a hulladkrtalmatlant ltestmnyek, illetve a leeresztõ helynek a kzszolgltatssal kapcsolatos zemeltetsi s karbantartsi kltsgei s rfordtsai, a krnyezetvdelmi kiadsok s rfordtsok, valamint a kzszolgltats krben mûkdtetett ltestmnyek utgondozsnak s monitorozsnak a djfizetsi idõszakra vettett kltsge.) s
  • sztnzzn a kzszolgltats biztonsgos s legkisebb kltsgû elltsra, a kzszolgltat kapacitsnak hatkony kihasznlsra, valamint a hulladkkeletkezs cskkentsre, s a hatkony hulladkgazdlkodsra.

A dj megllaptsa sorn kzszolgltatsi djcskkentõ tnyezõknt kell figyelembe venni a kzszolgltats teljestshez biztostott, a kltsgek ellenttelezsre kapott, kltsgvetsi s nkormnyzati tmogatst, a kzszolgltats teljestse folyamatban – a kzszolgltatnl – keletkezõ mellktermkek (pl. biogz, komposzt), valamint a szelektven begyûjttt hulladkok hasznostsbl vagy hasznosts cljra trtnõ tadsbl szrmaz bevtelt. Ezekkel a bevteli forrsokkal teht a kzszolgltatsi djat cskkenteni kell.

Itt kell megemlteni, hogy ha a kzszolgltatsi djat az nkormnyzat az emltett szempontok alapjn szmtott djnl alacsonyabb mrtkben llaptja meg, a klnbsget djkompenzci formjban kteles a kzszolgltatnak megtrteni. Abban az esetben, ha az nkormnyzat – rendeletben szablyozott mdon – djkedvezmnyt vagy mentessget llapt meg, a felmerlõ kltsgeket a kzszolgltat szmra az nkormnyzat – ms forrsbl – kteles megtrteni. (Az arnyossg s mltnyossg kvetelmnynek jobban megfelelve pldul egyedlll ingatlantulajdonosok vagy szocilis helyzetk miatt rszorultak esetben a tulajdonos krsre djkedvezmny biztosthat. A mentessgek s kedvezmnyek meghatrozsa a teleplsi nkormnyzatok rendeleti szablyozsra tartozik, m ebbõl a kzszolgltatnak nem szrmazhat anyagi htrnya.)

Felmrsnk azt mutatta, hogy br a jogi lehetõsg adott, kevs nkormnyzat ad a lakosainak egyni kedvezmnyeket. Pedig ennek sorn lehetne leginkbb az arnyossg fel elmozdtani a djfizetst, s a szolgltatst gy lehet szemlyre szabni. Nem csak az egyedl lõk, hanem a szocilisan rszorulk s az idõsek is kedvezmnyezettjei lehetnnek egy a teleplsi ignyekhez illeszkedõ rendszernek.

Tbb nkormnyzat viszont gy dnttt, hogy ingyeness teszi a hulladkszlltst. Mivel a kltsgeket ekkor is a teleplsnek kell elõteremteni, gyakran csupn az trtnik, hogy a djat nem „szemtdjknt" hanem a kommunlis ad rszeknt, nem nevestve szedik be. Ez egyrszt megnehezti az arnyos dj kiszabst, msrszt nem ad visszajelzst sajt krnyezeti terhelsrõl a lakosnak, viszont megteremti a korltlan hulladktermels kltsgmentessgnek illzijt.

A kzszolgltatsi dj meghatrozsnak teht a kzponti eleme azoknak a bevteleknek a megllaptsa, amelyek a kzszolgltats teljestsvel kapcsolatban felmerlt kltsgek, s a szksges nyeresg fedezetre szolglnak. A kzszolgltatsi djnak a kzszolgltats folyamatos s biztonsgos elltshoz fedezetet kell jelentenie a kzszolgltat szmra, ezrt a szksges mrtknl alacsonyabb szinten megllaptott dj s a szmtott dj klnbsgt a helyi nkormnyzat a kzszolgltat rszre kteles megtrteni.

A kzszolgltatsi dj megllaptsa az ltalnos forgalmi ad nlkl szmtott egysgnyi djttelek meghatrozsval trtnik. (Az egysgnyi djttelt az emltett indokolt kltsgek, rfordtsok s nyeresg sszege s a vrhat szolgltatsi mennyisg hnyadosaknt kell megllaptani. Teleplsi szilrd hulladk esetben a vrhat szolgltatsi mennyisg a teleplsen szolgltatst ignybe vevõk szmnak s a fajlagos hulladkmennyisgnek a szorzata. A fajlagos hulladkmennyisg meghatrozsa a djkalkulci rsze, amelyet az elõzõ vi tnyleges szolgltatsi mennyisg alapjn kell szmtani.) Az egysgnyi djttel a teleplsi szilrd hulladkkal kapcsolatos kzszolgltats esetn a gyûjtõednyzet egyszeri rtsi dja, illetve az elszlltsra tvett hulladk tmeg vagy trfogat szerint meghatrozott dja.

Az egysgnyi djttelek – elklntve – tartalmazzk a teleplsi szilrd hulladk esetben a hulladk begyûjtsnek, szlltsnak, szelektv gyûjtsnek valamint az utgondozsra s monitorozsra is kiterjedõ rtalmatlantsnak kltsgeit.

A fizetendõ kzszolgltatsi dj ennek alapjn a teleplsi szilrd hulladk esetben az egysgnyi djttel s az rtsek mennyisgnek, illetve gyakorisgnak a szorzata. (Az egysgnyi dj meghatrozsa nem zrja ki a szolgltats mrtkhez pontosan igazod djak alkalmazst, de szmol azzal az adottsggal is, hogy a szilrd hulladk mennyisgnek mrse s az ehhez igazod djszabs ma mûszakilag s gazdasgilag is nehezen megvalsthat.)

A gyakorisgot jogszably, mgpedig a teleplsi szilrd s folykony hulladkkal kapcsolatos kzegszsggyi kvetelmnyekrõl szl 16/2002. (IV. 10.) EM rendelet hatrozza meg. A rendelet szerint a boml szerves anyagot tartalmaz hulladkot az orszgos teleplsrendezsi s ptsi kvetelmnyekrõl szl 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 10. (2) bekezdsnek 1. s 2. pontja szerinti nagyvrosias s kisvrosias lakterleten hetente legalbb ktszer, egyb lakterleten hetente legalbb egyszer, illetõleg szksg szerint nagyobb gyakorisggal el kell szlltani.

Tekintve, hogy jelenleg a szllts gyakorisgt szigoran rgzti a jogszably, egyetlen mdja van arnyos, a lakossgi s teleplsi ignyekhez igazod djfizetsnek: ha a gyûjtõednyek nagysgt illetõen a lakosoknak szles vlasztk ll rendelkezskre.

6.2. Az arnyossg, a szolgltats-ellenszolgltats

A Hgt. rgzti a hulladkkezelsi kzszolgltatsrt jr dj – amely teht az egysgnyi djttel s az rtsek mennyisgnek, illetve gyakorisgnak a szorzata – meghatrozsnak kereteit. Eszerint a kzszolgltats djt az elvgzett kzszolgltatssal arnyosan kell meghatrozni, figyelembe vve

  • a kzszolgltats jellegt,
  • a kezelt hulladk mennyisgt s minõsgt,
  • a kzszolgltatst vgzõ szolgltat hatkony mûkdshez szksges folyamatos rfordtsok kltsgeii s a mûkds fejleszthetõ fenntartshoz szksges kltsgeket – belertve a szolgltats megkezdst megelõzõen felmerlõ, a szolgltats elltshoz szksges beruhzsok kltsgeit –, kln-kln meghatrozva a szllts s begyûjts, tovbb az rtalmatlants kltsgeit; utbbi esetben a djat, a kezelõ ltestmny bezrst, s lerak esetn a bezrst kvetõ utgondozs valamint harminc vig trtnõ monitorozs kltsgeit.

A trvny ugyancsak rgzti, hogy az dlõingatlan tulajdonosok esetben a kzszolgltats djt az lland lakingatlanok tulajdonosaira vonatkoz djjal arnyosan kell megllaptani, az elõbbiekben lertak figyelembevtelvel. .

Nem csupn a Hgt, hanem a Polgri Trvnyknyvrõl szl 1959. vi IV. trvny (a tovbbiakban: Ptk.) elõrsaiban is szerepel az arnyossg kvetelmnye, amely a hulladkkezelsi kzszolgltats djra is vonatkozik..

A Ptk. 201. (1) bekezdse szerint a szerzõdssel kikttt szolgltatsrt – ha a szerzõdsbõl vagy a krlmnyekbõl kifejezetten ms nem kvetkezik – ellenszolgltats jr. (2) Ha a szolgltats s ellenszolgltats kztt anlkl, hogy az egyik felet az ajndkozs szndka vezetn, a szerzõds megktsnek idõpontjban feltûnõen nagy az rtkklnbsg, a srelmet szenvedõ fl a szerzõdst megtmadhatja.

Az idzett rendelkezs az egyenrtkûsg elvt fogalmazza meg. Ez annyit jelent, hogy a szerzõdssel kikttt szolgltatsrt egyenrtkû ellenszolgltats jr, vagyis olyan, amelynek rtke a szolgltats rtkhez viszonytva nem mutat feltûnõen nagy klnbsget.

A kzszolglati dj arnyossgnak elve teht fõszably. Ugyanakkor nem kizrt annak a lehetõsge sem, hogy az adott esetben a dj talnyelemeket tartalmazzon, illetve rszben vlelem alapjn kerljn meghatrozsra. Azonban ezekben az esetekben fontos szempont, hogy az talnyelemek s a vlelmek alkalmazst tbbletgarancik vezzk, valamint ezek alkalmazsra csak kivteles esetekben legyen lehetõsg. A dj nem tartalmazhat teht indokolatlan megklnbztetst a klnbzõ fogyasztk, illetve fogyaszti csoportok kztt, a kzszolgltatssal arnyosnak kell lennie, figyelembe vve a hulladk mennyisgt s minõsgt, illetve a szolgltats sznvonalt.

A djfizets tbb teleplsen a kommunlis adhoz ktõdik. Ennek kapcsn arra hvjuk fel a figyelmet, hogy ebben az esetben sem lehet eltekinteni az arnyossg kvetelmnytõl, vagyis a kommunlis ad rszeknt kivetett szemtdjnak is arnyban kell llnia az elvgzett szolgltatssal. Ez a gyakorlat azonban agglyos abbl a szempontbl, hogy gy nem tesz eleget azon jogszablyi elõrsnak, mely szerint a djnak sztnznie kell a krnyezettudatos cselekvsre, vagyis visszajelzst kell adnia a lakos ltal ltrehozott hulladk mennyisgrõl.

 


7. A kzszolgltatssal kapcsolatos alkotmnybrsgi dntsek

A kzszolgltatsi djjal, valamint az ismertetett, jogszablyi rendelkezseken alapul arnyossggal kapcsolatosan, az elmlt idõszakban szmtalan alkotmnybrsgi hatrozat szletett. A kvetkezõkben ezen dntseket csupn felsoroljuk, valamint a dntsek legfontosabb elvi alapjait ismertetjk.

Kln felhvjuk a figyelmet arra, hogy az Alkotmnybrsg nem jogosult a jogalkoti mrlegels clszerûsgi (pl. gazdasgpolitikai) szempontok szerinti fellvizsglatra. A hatrozatok bemutatsnl terjedelmi okokbl csak a legfontosabb elemeket emeljk ki.

7.1. A kzszolgltats ktelezõ ignybevtele s az ignybevtel gyakorisga

  • 506/B/2001. AB hatrozat: nem letszerû, hogy a tulajdonosnl az ingatlan hasznlata sorn egyltaln nem keletkezik szemt, mert ilyen llapot tartsan nem llhat fent. A krnyezetvdelmi s kzegszsggyi rdekekre tekintettel a legkisebb mretû gyûjtõedny ktelezõ ignybevtelnek elõrsa a szolgltats s az ellenszolgltats egyenrtkûsgnek alkotmnyos srelmt nem idzi elõ.
  • 52/2000. (XII. 18.) AB hatrozat: a szolgltatsi djat a hulladk rendszeres gyûjtsbe bekapcsolt terleten abban az esetben is meg kell fizetni, ha az ingatlanok tulajdonosai, brlõi nem adnak ki hulladkot, fggetlenl attl, hogy ennek oka a hulladk vagy az egyttmûkds hinya. A testlet szerint a szably clja, hogy a lakosok aktv kzremûkdsnek hinya ne akadlyozza a krnyezetvdelmi s kzegszsggyi clok megvalstst. Aligha kpzelhetõ el, hogy a hztarts krl keletkezett szemetet a lakosok termszetes ton, krnyezeti szennyezs elkerlsvel semmistik meg.
  • 399/B/2004 AB hatrozat: az az elõrs, mely szerint az ingatlan tulajdonosa akkor is kteles szolgltatsi djat fizetni, ha a szolgltatst a szolgltatsba vont terleten bell nem veszi ignybe, nem ellenttes a Ptk. vonatkoz rendelkezseivel. A kzszolgltatsrt fizetendõ dj egyrszt a hulladk elszlltsrt, msrszt pedig a rendelkezsre llsrt fizetendõ.
  • 1213/B/2004. AB hatrozat: az edny ûrtartalmnak kihasznlatlansga, vagyis az esetenknt nem teljesen megtlttt gyûjtõednyzet nem vezet automatikusan djcskkentshez. Ez nem ellenttes a Ptk.-nak a szolgltats-ellenszolgltats arnyossgra vonatkoz rendelkezseivel. A testlet szerint a lakos a djfizetsre akkor is kteles, ha a szolgltatst nem hasznlja ki teljes mrtkben, amennyiben a helyi rendelet a teleplsen eleget tett annak a kvetelmnynek, hogy a kzszolgltats dja arnyos legyen az elvgzett kzszolgltatssal.
  • 1109/B/2001. AB hatrozat: a szerzõdtt mennyisgnl kevesebb szemt kibocstsa miatt az ingatlantulajdonos nem tarthat ignyt esetenknti djcskkentsre. A Testlet utalt arra, hogy esetenknt elõfordulhat, hogy a szerzõdtt mennyisgnl kevesebb szemt kibocstsa miatt az ingatlantulajdonos kisebb mennyisgû hztartsi szilrd hulladkot helyez ki.
  • 1164/B/2004. AB hatrozat: az az nkormnyzati rendelkezs, mely heti kt alkalommal minimum 70 liter trol kapacitst r elõ – s gy az indtvnyoz rvelse szerint „nem ad lehetõsget a hulladk mennyisg cskkentsre”–, nem ellenttes az Alkotmny 70/D. (1) bekezdsvel, a tmadott rendelkezsek ugyanis a teleplsi szilrd hulladk elszlltsnak ktelezõv ttelvel az ptett s termszetes krnyezet vdelmt szolgljk.

7.2. A dj sszegnek megllaptsa, arnyossg, szolgltats-ellenszolgltats egyenrtkûsge

  • 26/1997. (IV. 25.) AB hatrozat: az nkormnyzat a djfizets alapjnak meghatrozsnl br nagyfok nllsggal rendelkezik, de a 744/B/1999 AB hatrozat, az 1122/B/1996 AB hatrozat, a 26/1997 (IV. 25.) AB hatrozat s a 43/1997 (VII. 1.) AB hatrozat azt is kimondta, hogy mivel az nkormnyzat – trvnyi felhatalmazs alapjn – a dj megllaptsa sorn polgri, szerzõdses jogi jogviszony tartalmi elemt szablyozza, a dj szablyozsa sorn tiszteletben kell tartania a polgri jog olyan ltalnos alapelvt, mint a szolgltats ellenszolgltats egyenrtkûsge.
  • AB 26/1997. (IV. 25.) AB hatrozat: a szolgltats jellegû tarts jogviszonyoknl az talnyelemeket s a trvnyes vlelmeket nem lehet teljesen kiiktatni. A technolgiai sszerûsg hatrain bell nem lehet olyan rendszert mûkdtetni, amelyben a djfizets alapja a tnyleges szolgltats, az talnyelem hasznlata indokolt lehet. A krnyezetvdelmi jogszablyok olyan ktelezettsgeket rnak a hulladkkezelõre, melyeknek anyagi terheit csak bizonyos talnyelemek fehasznlsval lehet sztosztani a hulladkkezelst ignybe vevõk kzt. Ezen elemek alkalmazsra azonban csak tbbletgarancik biztostsa mellett van lehetõsg.
  • 52/1998. (XI. 27.) AB hatrozat: az igazi arnyossgot az olyan tartalm rendelkezs valsthatja meg, amely a djttel megllaptst az elszlltott szemt mennyisghez igaztja,
  • 12/2000. (III. 31.) AB hatrozat: a jhiszemûsg s a tisztessg elvnek val megfelels Ptk.-beli szablya erõsti azt az nkormnyzatokkal szembeni kvetelmnyt, hogy amikor a szemtszlltsi dj meghatrozsa sorn a dj sszegt nem a tnyleges szemtkibocstshoz s az elszlltott szemt mennyisghez, hanem ms mutathoz (pl. laksban lõ szemlyek szma, lakegysgek s ms helyisgek szma, kirtett tartednyek szma, ûrmrete stb.) ktik, fokozottan trekedjenek a szolgltats s ellenszolgltats egyenrtkûsgnek megvalstsra.
  • 48/2000. (XII. 18.) AB hatrozat: mivel a trolednyek ûrtartalma s a szemtszllts gyakorisga a kibocstott szemt tnyleges mennyisgt tkrzõ normaszmtsi md, az erre alaptott szolgltatsi dj megllapts teht a szolgltats s az ellenszolgltats arnyossgt tkrzi. A szerzõdtt ûrtartalm szemttrol ednynek a gyûjtsi gyakorisgon alapul szolgltatsi dja (vagyis a kettõ szorzata) a testlet szerint okkal vlelmezhetõen a szolgltats s az ellenszolgltats tnyleges egyenrtkûsgnek rvnyeslshez vezet.

A fentieknek alapulvtelvel a testlet gyakorlata szerint nem felel meg az arnyossg, szolgltats-ellenszolgltats kvetelmnynek:

  • ha egy nkormnyzat rendeletben a lakossgi szilrd hulladk szllts s rtalmatlants djt szobnknti fix havi sszeg elõrsval llaptja meg. (44/2001. (XI. 17.) AB hatrozat)
  • ha egy nkormnyzati rendelet a hulladkszlltsi djtteleket az egy hztartsban lõ, illetve egy lakst hasznl szemlyek szma alapulvtelvel llaptja meg. (9/2002. (III. 20.) AB hatrozat)
  • ha a helyisgek szma a szemtszlltsi dj meghatrozsnak alapja. Ezzel kapcsolatban az Alkotmnybrsg megllaptotta, hogy a helyisgek szma, mint a szemtszlltsi dj megllaptsnak alapja, nem minden esetben tkrzi a tnylegesen elvgzett kzszolgltatst s a szolgltats-ellenszolgltats kztti nagy klnbsghez vezethet. (55/1998. (XI. 27.) AB hatrozat)
  • ha a djttel kizrlag a hztartsban lõ szemlyek szmhoz kttt. Ekkor – a testlet szerint – az nkormnyzati szablyozs a kzszolgltats ignybevevõit megfosztja attl a lehetõsgtõl, hogy a tnyleges szemtkibocsts mrtkhez igazodva fizessk az elvgzett szolgltats djt. (52/2000. (XII. 18.) AB hatrozat).

7.3. Az egyes szemlycsoportok kzti klnbsgttel

Az Alkotmnybrsg elvi llspontja szerint – sszhangban a Hgt. rendelkezseivel – a kzszolgltats szempontjbl rtkelhetõ krlmnyeik tekintetben klnbzõ szemlyek (egysges szemlycsoportok) kztt klnbsget kell tenni. A klnbsgttelnek a krlmnyek klnbzõsghez kell igazodnia, s azzal arnyban kell llnia. Ha a krlmnyek tekintetben rtkelhetõ klnbsg nincs, akkor a klnbsgttel tilos, mert diszkriminatv.

Nem felel meg a klnbsgttelnek – egyebek mellett – a testlet gyakorlata szerint:

  • ha csupn csekly az eltrs a klnbzõ szemlycsoportok kztt
    Az 54/1998. (XI. 27.) AB hatrozat szerint a lakingatlanok s az dlõingatlanok tulajdonosainak helyzete lnyegesen klnbzik egymstl, ezrt a kzszolgltatsrt azonos mrtkû dj fizetsre nem ktelezhetõek. Az Alkotmnybrsg gy tlte meg, hogy az nkormnyzati elõrs „azltal, hogy az letkrlmnyeik, gy lakhelyk szerint eltrõ krbe tartoz szemlyekre vonatkozan rendelkezsben csupn csekly – ves viszonylatban csupn nhny szz forintos – eltrst llaptott meg, s nem alkotott az eltrõ jellegû s rendeltetsû ingatlanok tulajdonosi csoportjait rintõ, kellõen differencilt szablyozst”, az Alkotmny 70/A. -ba tkzõ htrnyos megklnbztetst valstott meg
  • ha vi azonos sszegben trtnik a djmegllapts
    A 44/2001. (XI. 17.) AB hatrozatban megllaptotta a testlet, hogy a djmegllapts ellenttes a Hgt.-ben megllaptott rendelkezsekkel, ha a helyi rendelet az dlõterleti hulladkszllts s rtalmatlants djt vi azonos sszeg meghatrozsval telkenknt llaptja meg, s gy nem veszi figyelembe – tbbek kztt – a kezelt hulladk mennyisgt.

 

Megfelel a klnbsgttelnek az AB gyakorlata szerint:

  • a 7 hnapos ktelezõ ignybevtel
    Az 570/B/2002. AB hatrozat rgzti, hogy ha az nkormnyzati rendelet az dlõingatlan tulajdonosok esetben a kzszolgltats ktelezõ ignybevtelt prilis 1-jtõl oktber 31-ig rendeli el, a felhatalmazs kereteit nem lpi tl. A hatrozat indoklsban az AB kifejtette, hogy az ingatlantulajdonosok ltal kibocstott szemt egyedi mrsek alapjn trtnõ szlltsa csak magas kltsgrfordtssal lenne biztosthat. A szolgltats s ellenszolgltats arnytalansgt, gy a jogalap nlkli gazdagodst sem jelenti, ha az dlõtulajdonos esetenknt nem veszi ignybe a szolgltatst, mivel a szolgltat ilyenkor is megjelenik, s ezltal kltsgei merlnek fel.
  • a 8 hnapos ktelezõ ignybevtel
    Az 744/B/1999. AB hatrozat szerint megfelel az arnyossg kvetelmnynek, ha a szolgltats dlõterleten mrcius 1-jtõl oktber 31-ig tart. Az Alkotmnybrsg a dntsben gy tlte meg, hogy a helyi rendelet kellõen differencilt rendelkezseket tartalmaz az ingatlantulajdonosok helyzetnek rtkelsre, tekintettel arra, hogy – rendelet rtelmben – a szolgltatst is ebben az idõtartamban biztostja. Az Alkotmnybrsg a hulladkszlltsi djakat nem minõstette egyenlõtlen, arnytalan djmeghatrozsnak.

7.4. Az alapdj

  • 27/2003. (V. 30.) AB hatrozat: alkotmnyellenes az a helyi szablyozs, mely a hulladkszlltsi djtteleket nem kizrlag a gyûjtõednyzet egyszeri kirtsi dja, illetve az elszlltsra tvett hulladk tmege vagy trfogata alapjn hatrozza meg, hanem n. rendelkezsre llsi alapdjat is meghatroz.
  • 39/2005. (X. 18.) AB hatrozat: az alapdj lland, fggetlen a tnylegesen elvgzett kzszolgltatstl, ezrt ellenttes a Hgt. elõrsaival, tekintve, hogy ekkor a hulladkszlltsi djtteleket nem kizrlag a gyûjtõednyzet egyszeri kirtsi dja, illetve az elszlltsra tvett hulladk tmege vagy trfogata alapjn hatrozza meg.

7.5. Kedvezmnyek, mentessgek lehetõsge

  • 353/B/2000. AB hatrozat: a kedvezmnyek meghatrozsnl a jogalkott szleskrû mrlegelsi jog illeti meg.
  • 61/1992. (XI. 20.) AB hatrozat: a jogalkot a mrlegelsi jog gyakorlsa sorn tekintettel lehet bizonyos, az Alkotmnyban is nevestett jogokra (pldul az egszsges krnyezethez, vagy a szocilis biztonsghoz val jogra), de ezen tlmenõen rvnyre juttathat az Alkotmnybl kzvetlenl le nem vezethetõ, esetenknt rvidtvra irnyad gazdasgpolitikai, letsznvonal-politikai, szocilpolitikai s egyb clkitûzseket.

 

8. A jelenlegi djrendszer igazsgtalansgai

8.1 Igazsgtalansg az ignybevtel s a dj kapcsolatban

Tbbfle mdon kzeltenek a szolgltatk az arnyos djfizetshez, de egyik gyakorlat sem kielgtõ. A legtbb teleplsen nem arnyos a dj a hztartsokban lakk szmval, mrpedig ha valamitõl, ettõl fgg a legjobban, hogy mennyi szemetet termel egy hztarts. Ebben rejlik a legnagyobb igazsgtalansg, hiszen knnyen elõfordulhat, hogy pldul egy egyedl lõ idõs asszony hatszor-tzszer kevesebb szemetet termel, mint egy tbb gyermekes csald.

A dj legtbb helyen leginkbb az rts szmval arnyos, de akkor is fizetni kell, amikor nincs mit rteni. s az ingatlantulajdonos megszegi a jogszablyokat, ha nem teszi ki a kukjt az rtsi napon, mert mg frne bele bõven...

Kvzi trfogatarnyos mdszer, amikor az edny trfogatban vagy az ednyek szmban van nmi mozgstr. Mr elg sok teleplsen lehet kisebb kukt ignyelni vagy trsashzak "visszaadhatnak" feleslegess vlt ednyeket, gy cskkenhet a dj. De ez a rendszer nem elg rzkeny a klnbsgekre.

 

Nem sznt meg a krnyezetszennyezs Gymrn Tovbb…


A szennyvziszaptl bzlik Gymr, ll!Tovbb…


Cross plya plhet Gymrn Tovbb…


Bebizonyosodott, milyen krnyezeti krokat okozott a PEVDI Tovbb…


Rkkelt s mrgez anyagok elkpeszt mennyisgben!Tovbb…


Olyan a vros amilyen a temetje?Tovbb…


Az eltnt kerekerd nyomban!Tovbb…


Alapvet fogyasztvdelmi jogunk az Annahegyi utcban tallhat hulladkudvar hasznlata! Tovbb…


Amit ma lebontottak, holnap mr a mezn van! Tovbb…


Elvittk a kontnert? Szemthalmok az erdben! Tovbb…


Az Eperfasoron lerakott hulladk, talajt, vizet s levegt szennyez Tovbb…


Nicsak, ki beteg itt? Tovbb…


Fojtogat bz s fst Gymrn 2012. Szeptember 21-n pnteken Tovbb…


Itt mr mindent lehet?nkormnyzati cg szennyezi Gymr levegjt? Tovbb…


Gymrn lassan eltnnek a rgmltat idz pletek, emlkek!Tovbb…


 


Debrecen Nagyerdõaljai, 150m2-es alapterületû, egyszintes, 300m2-es telken, sok parkolós üzlethelyiség eladó 06209911123    *****    ACOTAR Fanfiction: Velaris, a második otthonom    *****    LITERATURES SUBPAGE /// VERSEK ÉS TÖRTÉNETEK EGY HELYEN ///LITERATURES.GPORTAL.HU///LITERATURES SUBPAGE    *****    Naruto rajongói oldal | konoha.hu | Látogass el konoha falujába | KONOHA.HU | KONOHA.HU | KONOHA.HU | KONOHA.HU | KONOHA    *****    Turbózd fel a kreativitásod! Prémium grafikai források a PNG Tree-n.    *****    Anime tematikájú Cinematic trance zene és látványvilág Arcadia fantáziavilágában és még sok más videó a chanelen    *****    PREKAMBRIUM //// A TUDÁS BIRODALMA///PREKAMBRIUM.GPORTAL.HU /// PREKAMBRIUM //// A TUDÁS BIRODALMA    *****    RELIGIO-PORTAL /// NE FÉLJ, CSAK HIGYJ! ///RELIGIO.GPORTAL.HU ///RELIGIO-PORTAL /// NE FÉLJ, CSAK HIGYJ! ///    *****    RELIGIO-PORTAL /// NE FÉLJ, CSAK HIGYJ! ///RELIGIO-PORTAL /// NE FÉLJ, CSAK HIGYJ! ///RELIGIO-PORTAL    *****    RELIGIO-PORTAL /// NE FÉLJ, CSAK HIGYJ! ///RELIGIO-PORTAL /// NE FÉLJ, CSAK HIGYJ! ///RELIGIO-PORTAL    *****    PREKAMBRIUM //// A TUDÁS BIRODALMA    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU    *****    "TEKERJ VISSZA" - RÉGI KERÉKPÁROK IDÕSZAKI KIÁLLÍTÁSA - BAJA TÜRR ISTVÁN MÚZEUM    *****    Naruto rajongói oldal! Felkerült John Man Ninja címû könyvének elsõ fejezete. Olvass, Filmezz, Tanulj!! KONOHA.HU    *****    Debrecen Nagyerdõaljai, 150m2-es alapterületû, egyszintes, 300m2-es telken, sok parkolós családiház eladó 06209911123    *****    Velaris, a második otthonom Fanfictionból új rész került fel    *****    NSYNC - Ha nosztalgiáznál, vagy érdekel,mi történik most a ByeByeBye elõadóival, akkor nézz be - NSYNC    *****    Szereted az egyedi történeteket? Kíváncsi vagy, hogy mire képes egy hobbi író? Ha igen, nézz be hozzám!    *****    Sziasztok! A Moobius pályázatán elindult két regényem. Kérlek támogass! Bõvebb információt itt olvashatsz. Katt rám.    *****    Sziasztok! A Moobius pályázatán elindult két regényem. Kérlek támogass! Bõvebb információt itt olvashatsz. Katt rám.