Nyugodtan mondhatjuk, hogy ez a korszakalkot� k�nyv megv�ltoztatta a t�rt�nelem menet�t, mert megjelen�se ut�n m�r nem lehetett a r�gi m�don szeml�lni az ember �s k�rnyezete k�lcs�nhat�s�t. Carson v�szki�lt�sa orsz�gos vit�t robbantott ki a n�v�nyv�d� szerek haszn�lat�r�l, a tudom�ny felel�ss�g�r�l �s a technol�giai halad�s szab�lyoz�s�r�l. Tartott att�l, hogy a technol�gia j�val gyorsabban fejl�dik, mint az emberis�g felel�ss�g�rzete Els�k�nt ki�ltotta vil�gg�, majd k�nyv�ben p�ld�k sor�val bizony�totta, hogy a n�v�nyv�d� szerek esztelen haszn�lata visszaford�thatatlan puszt�t�st okoz a n�v�ny- �s �llatvil�gban, �s bel�thatatlan k�vetkezm�nyei lehetnek az emberre. A leghat�rozottabban elutas�totta, hogy az ember c�lj�ul t�zze ki a term�szet leig�z�s�t, �s tiltakozott az ellen hogy az emberis�g eg�sz k�rnyezet�t el�rassz�k m�rgez� anyagokkal. Ann�l is ink�bb, mert a vesz�lyeztetetts�g m�rt�ke nem ellen�rizhet�, a tud�sok pedig k�ptelenek pontosan megj�solni az �l� sz�vet sejtjeiben felhalmoz�d� m�rgek hossz� t�v� hat�sait.

Sokan e k�nyv megjelen�s�t�l sz�m�tj�k a civilszervezeti �s az �llami k�rnyezetv�delem l�trej�tt�t. M�ig hat� k�vetkezm�nyei k�z�tt megeml�thetj�k a DDT �s m�s vesz�lyes vegyszerek haszn�lat�nak betilt�s�t, a F�ld Napj�nak meg�nnepl�s�t, a k�rnyezetv�delmi t�rv�nyek sz�let�s�t �s az �llami ellen�rz� szervek fel�ll�t�s�t.

Tak�cs-S�nta Andr�s aj�nl�ja:

M�rf�ldk� e k�nyv, olyannyira az, hogy sokan (amerikai szerz�k k�l�n�sen) 1962-es megjelen�s�t�l sz�m�tj�k a glob�lis z�ldmozgalom kezdet�t. Magyarul el�sz�r 1994-ben, teh�t jelent�s k�s�ssel l�tott napvil�got, de legal�bb eljutott hozz�nk. Az ut�bbi �vekben azonban m�r antikv�riumokban is ritk�n bukkant f�l, ez�rt mindenk�pp j� �tlet volt jav�tott kiad�sban �jra megjelentetni Carson sz�let�s�nek sz�zadik �vfordul�ja alkalm�b�l.

A k�nyv f�szerepl�je a h�rhedt DDT rovarirt� szer, amelyet egy r�vid ideig csodavegy�letk�nt �nnepelt a vil�g. Rovar�l� hat�s�nak felfedez�s��rt m�g a Nobel-d�jat is megkapta Paul M�ller sv�jci biok�mikus 1948-ban. B� egy �vtizeddel k�s�bb azonban megd�bbent� dolgok der�ltek ki a DDT-r�l: kimutatt�k r�kkelt� �s egy�b k�ros hat�sait az emberre �s sz�mos m�s, nem "k�rtev�" �l�l�nyre n�zve is. Ezek sz�les k�rben ismertt� v�l�s�ban szerzett hatalmas �rdemeket Rachel Carson a N�ma tavasszal. Noha a vegyipari lobbi azonnal kem�ny ellent�mad�sba lend�lt, Carson �s t�rsai megnyert�k a DDT-csat�t: a vegyszert a vil�g legt�bb orsz�g�ban betiltott�k (els�k�nt �ppen Magyarorsz�gon a hatvanas �vek v�g�n), �s ma m�r csak a mal�ria elleni k�zdelemben haszn�lj�k n�h�ny helyen. (Vel�nk maradt azonban m�g sok sz�z m�s, vesz�lyes n�v�nyv�d� szer...)

Hab�r nyilv�nval�an l�teznek m�r frissebb m�vek is a n�v�nyv�d� szerek k�ros hat�sair�l (magyarul alighanem a legjobb a Vir�got Oikosnak c�m� k�nyv, amelyet az a Darvas B�la �rt, aki jelen k�tet ut�szav�t is jegyzi), a N�ma tavaszt k�l�n�sen Carson a klasszikus term�szetb�v�rokat id�z� st�luser�nyeinek �s tud�s�nak k�sz�nhet�en m�g negyven�t �vesen is �rdemes k�zbe fogni.