A legs�lyosabb vesz�lyt a g�nm�dos�tott szervezetek spont�n g�ntranszfere jelenti, amikor is �tporz�s �tj�n v�ltozik meg a hagyom�nyos term�nyek, s�t ak�r vadon �l� egyedek g�n�llom�nya, ezzel a g�npiszk�lt term�kek mesters�ges g�njeinek terjed�s�t visszaford�thatatlann� teszi. A g�ntechnol�gia �tj�n el��ll�tott n�v�nyek szabadf�ldi termeszt�se, �s azok fogyaszt�sa mai genetikai ismereteink szintj�n nem m�s, mint Istennel val� kock�z�s, szabadalmakkal v�dett kipuszt�t�sa a term�szetes �ton fejl�d�tt haszonn�v�nyeknek, valamint a vad fajok term�szetellenes ir�nyban val� befoly�sol�sa, v�gs� soron pedig az �l�vil�gon, �s  embereken v�gzett k�s�rletez�snek tekinthet�. A g�ntechnol�giai multik gyakorlatilag egy glob�lis genetikai k�rnyezetszennyez�sbe kezdtek, aminek a k�vetkezm�nyei bel�thatatlanok.
 
  A g�nmanipul�lt n�v�nyek elterjeszt�se ellent�tes a fenntarthat� fejl�d�s ir�nyvonal�val �s �ppen a hib�s - monokult�r�s, intenz�v �s vegyszeres - gazd�lkod�si forma tov�bb�ltet�s�t vet�ti el�re, l�v�n az egyik legfontosabb g�nmanipul�ci�s elj�r�s l�nyege, hogy a n�v�ny a gyomirt�kkal �s m�s vegyszerekkel szemben ellen�ll�v� v�ljon. S b�r lehet, hogy az �gy el��ll�tott term�k majd olcs�bb lesz a piacon, az intenz�ven mez�gazdas�gi termel�s sor�n t�nkretett, sz�tm�rgezett, termel�sre m�r alkalmatlan f�ldek, m�rgekkel �titatott felsz�ni vizek k�s�bb nem csak az eg�szs�g�nk�n, hanem mindannyiunk p�nzt�rc�j�n bosszulj�k majd meg magukat.

  Az ember a g�ntechnol�gi�k alkalmaz�s�val s�lyosan vesz�lyezteti a biodiverzit�st (biol�giai sokf�les�get), �s el�seg�ti a term�szet iparos�t�s�t, homogeniz�l�s�t, egys�ges�t�s�t. Nem besz�lve arr�l, hogy a g�nmanipul�lt organizmusok eg�szs�g�nket �rint� hat�sair�l kutat�sok hi�ny�ban semmit sem tudunk, �gy alkalmaz�suk bel�thatatlan k�vetkezm�nyekkel j�rhat. A g�nmanipul�ci� ugyanis egy olyan elm�letb�l kiindulva kezd�d�tt meg, melyr�l m�r r�gen tudjuk, hogy alapjaiban hib�s.


Ipar egy hib�s elm�letre alapozva   -  A genetikai determinizmus

  A genetika �ltal�nos elm�lete, a genetikai determinizmus azt �ll�tja, hogy minden egyes g�n meghat�roz egy, �s csakis egy, r� jellemz� feh�rj�t, vagy feh�rje dom�nt (a feh�rje szerkezet�nek egy r�sz�t). Ezen elm�let alapj�n t�madt az az �tlet, hogy egy bizonyos tulajdons�g�rt felel�s feh�rje g�nj�t ki lehet venni az eredeti (donor) szervezet genomj�b�l, �s �t lehet tenni egy m�sik (a befogad�) szervezet genomj�ba. Azt rem�lt�k, hogy az �j szervezetben a beillesztett g�n ugyanazt a feh�rj�t fogja termelni, mint amelyet a donor szervezetben is termelt.

  Ezt az elm�letet alapul v�ve kezdtek neki a Hum�n Genom Projektnek is. Mivel t�bb, mint sz�zezer emberi feh�rj�t ismer�nk, a tud�sok azt j�solt�k, hogy az emberi genom is kb. sz�zezer g�nb�l �ll. Amikor a szekven�l�si munka befejez�d�tt, kb. 30 ezer g�nt tal�ltak. Ennyi g�n jelenl�te nemcsak hogy a sz�zezer-f�le feh�rje jelenl�t�t nem tudta megmagyar�zni a klasszikus genetikai determinizmus elve alapj�n, de azt sem, hogy mi a felel�s az emberi faj sokr�t�s�g�t jellemz� sz�mtalan �r�k�lhet� tulajdons�g�rt. Enn�l m�g n�h�ny n�v�ny is t�bb g�nt tartalmaz, pl. a rizsnek is majdnem 50 ezer g�nje van. Kider�lt, hogy a hiba nem az emberi g�nek sz�m�ban, hanem az elm�letben van. �gy n�z ki, hogy sz�mos g�n nem csak egyetlen meghat�rozott feh�rj�t, hanem t�bbet is k�pes k�dolni. P�ld�ul, ugyanaz a g�n a m�jban az enol�z enzimet, a szemben pedig a szemlencse egyik �p�t� anyag�t k�dolja. A rekordot a Drosophyla nev� l�gy tartja egy olyan g�nnel, amir�l bebizonyosodott, hogy minimum 16 tag� feh�rje csal�dot k�pvisel, de elm�letileg ak�r 38016 feh�rj�t is el� tud �ll�tani. Az emberi g�nek t�bbs�ge k�t, vagy t�bb feh�rj�t is k�dolhat. Azoknak a hum�n g�neknek a sz�ma, amik csak egyetlen feh�rj�t k�dolnak, nagyon kev�s.  

  Am�g nem �rtj�k, hogy ez hogyan lehets�ges, addig mindenfajta szabadf�ldi k�s�rletez�s a g�nekkel az �let gy�keres �talakul�s�t, degrad�l�d�s�t, s�t bizonyos �rtelemben a pusztul�s�t is el�id�zheti a F�ld�n. Nyugodtan kimondhatjuk, hogy a g�nmanipul�ci�t ideje kor�n a laborat�riumokon k�v�lre vinni �ri�si felel�tlens�g volt, mert ak�rmit is mondanak a technol�gia t�mogat�i, val�j�ban fogalmuk nincsen arr�l, hogy a megv�ltoztatott g�nek pontosan milyen hat�ssal b�rnak majd az �lelmiszer beltartalm�ra, hogyan v�ltoztatj�k majd meg akaratlanul  m�s n�v�nyek g�n�llom�ny�t, vagy hogy milyen hat�ssal lesz a g�npiszk�lt n�v�ny elfogyaszt�sa az eg�szs�g�nkre, vagy az azzal t�pl�lt �llatok eg�szs�g�re, �s �gy k�zvetve ism�t az emberek eg�szs�g�re.

  A n�v�nyek genetikai m�dos�t�s�nak vesz�lyei szinte felm�rhetetlenek. A g�nmanipul�lt mez�gazdas�gi n�v�nyeknek a vad, vagy legal�bbis manipul�latlan fajt�kkal val� �sszeporz�sa nem csak befoly�solni fogja az eredeti n�v�ny genetikai adotts�gait, hanem ezzel �sszef�gg�sben bel�thatatlan hat�ssal lesz a bioterm�kekre is, melyek a piaca a tudatos v�s�rl�i r�teg kialakul�s�val Eur�p�ban ma exponenci�lisan n�vekszik. Az �tporz�ssal m�dosult n�v�ny nem lesz bio term�k t�bb�, az puszta genetikai term�kk� devalv�l�dik. Bizonyos haszonn�v�nyek term�szetes �llom�nyai m�r most kezdenek elt�nni a spont�n �tporz�s �ltal. A vesz�ly pedig nem csak azokat �rinti! Francia kutat�k m�r 1998-ban bebizony�tott�k, hogy a haszonn�v�nyek megv�ltoztatott g�njei eg�szen m�s nemzets�ghez tartoz� vadn�v�nyekre is �tterjedhetnek!

Nagy-Britanni�ban a leedsi egyetem kutat�i azt vizsg�lt�k, hogy a GM-t�pb�l a m�dos�tott g�n be�p�lhet-e a szarvasmarh�kn�l a bend�bakt�riumokba. B�r a t�p r�vid ideig tart�zkodik az �llat bend�j�ben, a genetikai m�dosul�s bek�vetkezett. �gy, ha a GM takarm�nyban antibiotikumnak ellen�ll� g�n volt, akkor az a k�r�dz�k bend�j�ben �l� bakt�riumokat is ellen�ll�v� tette. (Forr�s: FEMS Microbiology Letters, 191)
A GM burgony�t tartalmaz� t�pon tartott patk�nyok gyomor- �s b�lfal�nak sz�vettani vizsg�latakor pedig  kider�lt, hogy a karfiol mozaikv�rus genetikai m�dos�t�sban haszn�lt g�nj�nek hat�s�ra a sejtekben felgyorsult a sejtoszt�d�s, ami vastagb�lr�k kifejl�d�s�hez vezet. (Forr�s: Lancet, 354)

A genetikailag m�dos�tott n�v�nyek szabadf�ldi parcell�s termeszt�se sor�n a c�lg�n �tker�lhet a t�pl�l�kba �s a talajv�zbe, �gy az ember em�szt�csatorn�j�ba ker�lhet, potenci�lis vesz�lyt k�pezve az ember b�lrendszer�re. �s ez a p�r felsorolt eset csak a j�ghegy cs�csa!


A Monsant�r�l

A g�ntechnol�giai piac uralkod� c�gei a Monsanto, a Syngenta �s a Dow AgroSciences. Ezek k�z�l a Monsanto-t �rdemes kiemelni, mivel � a legnagyobb, �s egy�bk�nt is minden szempontb�l csak "legekben" lehet r�la besz�lni. A Monsanto a vil�gon a legnagyobb g�ntechnol�gi�val (is) foglalkoz� c�g. �s nem csak a legnagyobb, de a legt�keer�sebb, �s legbefoly�sosabb g�npiszk�l� is egyben. A Monsanto felel�s a g�nmanipul�lt n�v�nyek er�szakos terjeszt�s�rt is a vil�gban. A c�g az emberi jogokat a vil�gon legjobban megs�rt� v�llalatok list�j�nak �lmez�ny�ben szerepel minden �vben, �s a vil�got legjobban m�rgez� v�llalatok �lboly�hoz tartozik. 1995-ben az 5. helyen v�gzett az USA-ban ebben a tekintetben. Csak ebben az �vben t�bb mint 20.000 tonna toxikus anyaggal szennyezte a leveg�t, a vizeket �s a f�ldet. Tev�kenys�g�hez sz�mos t�meges hal�leset, �s visszaford�thatatlan eg�szs�gk�rosod�s f�z�dik. A Monsanto beruh�z�sai szinte kiv�tel n�lk�l mind k�rnyezetszennyez�ek, s�t egyes esetekben katasztr�f�kkal fenyegeti az emberis�get. Egyik eml�kezetes esete az Annistoni, amikor is pontosan tudt�k, hogy r�kkelt� PCB-vel szennyezt�k a k�rnyezetet 40 �ven kereszt�l. Az eg�sz k�s�rtetiesen eml�keztet az Erin Brockovics c. filmben t�rt�ntekre. �s ez csak a j�ghegy cs�csa. El lehet k�pzelni, hogy mennyi k�rnyezetszennyez�st siker�lt a c�gnek eltitkolnia/eltitkoltatnia j� p�nz�rt. Az amerikai polg�rok m�r tudj�k, hogy ahov� a Monsanto beteszi a l�b�t onnan menek�lni kell.

  Mint a legnagyobb g�ppiszk�l�, a g�nmanipul�lt term�kek er�szakos terjeszt�s�ben a Monsanto j�r az �len. A g�nmanipul�ci� eddigi t�rt�nete is idomul a Monsanto-hoz, az ugyanis szinte m�sr�l sem sz�l, csak a p�nzr�l, folyamatos hazudoz�sr�l, inform�ci�k �s adatok eltitkol�s�r�l, sum�kol�sr�l, korrump�l�sr�l, agymos� propagand�r�l, a t�rv�nyekkel val� vissza�l�sekr�l. A lista v�gtelen.
 
 Ha valaki jobban k�v�ncsi a Monsanto tev�kenys�g�re, annak ezt a k�t cikket aj�nlom:
     http://zpok.hu/cikk.shtml?x=30510 
     http://epa.oszk.hu/00000/00005/00015/korny5.html


A profit er�szaka az emberis�gen

  A mind nagyobb gazdas�gi haszon rem�ny�ben egyre t�bb k�s�rletet folytatnak k�l�nb�z� tudom�nyos �s ipari fejleszt�si c�llal fel�ll�tott laborat�riumok �s mind er�szakosabban �s egyre nagyobb t�meg� �j term�kkel jelentkeznek a piacokon. Mivel azonban a kutat�si k�lts�gek nagyok, a bevezet�st megel�z� hat�svizsg�latot a k�lts�gek megtakar�t�sa v�gett legt�bbsz�r egyszer�en el sem v�gzik, ez�rt a genetikailag �talak�tott organizmusok szabadon bocs�t�sa ak�r �kol�giai katasztr�f�t is okozhatnak. 2005 november�ben ker�lt napvil�gra az a kutat�si anyag, melyben  egy g�nmanipul�lt bors�r�l bizonyosodott be, hogy allergi�t, �s t�d�k�rosod�st okoz. Ha egy profit�rdekelt c�g anyaga lett volna, sosem ker�lt volna a nyilv�noss�g el�, ebben biztosak lehet�nk.

  A biotechnol�giai multinacion�lis mag�nc�gek, �l�k�n a Monsanto-val doll�r milli�rdokat fektettek be a tiltakoz�sok ellen�re olyan genetikailag m�dos�tott term�kek kifejleszt�s�be, amelyekre val�j�ban senkinek nincs sz�ks�ge, azokat a fogyaszt�k egy�rtelm�en elutas�tj�k. Az EU felm�r�se szerint a fogyaszt�k t�bb mint 70%-a nem akar genetikailag m�dos�tott �lelmiszereket fogyasztani. A marad�k pedig vagy nem is tudja mir�l van sz�, vagy abban a teljesen t�ves, a g�npiszk�l�t sz�cs�vei �ltal sulykolt hitben ringatj�k magukat, hogy ez mennyire de mennyire j� nek�nk.
 
  A g�npiszk�l� c�gek k�zben az amerikai korm�ny �s a  WTO szervezet�nek seg�ts�g�vel, valamint rengeteg p�nzzel nyomulnak be k�retlen�l a piacokra. Ha egy orsz�g v�dekezni akar ellen�k, nem haboznak ak�r diplom�ciai eszk�z�ket is bevetni. Tipikus eset volt amikor a z�gr�bi amerikai nagyk�vets�g 2001 november 28-�n memorandumot k�ld�tt a horv�t k�rnyezetv�delmi miniszternek, melyben gyakorlatilag megzsarolt�k a horv�t korm�nyt, hogy ha megszavazz�k a genetikailag m�dos�tott �l� szervezetek, �s az azokb�l k�sz�lt term�kek behozatal�nak �s forgalmaz�s�nak tilalm�t, akkor az USA a Vil�gkereskedelmi Szervezethez (WTO) fog fordulni, hogy a szabadkereskedelmi egyezm�nyben foglalt jogait �rv�nyes�tse. Amikor az EU-val volt gondjuk, ugyan�gy j�rtak el. A g�npiszk�l� multinacion�lis c�gek r�vett�k George Bush-t hogy Kanad�val �s Argent�n�val k�z�sen kezdem�nyezzenek vitarendez� elj�r�st a WTO-n�l, azzal v�dolva az Eur�pai Uni�t, hogy a genetikailag m�dos�tott szervezetekre vonatkoz� 1998 �ta �rv�nyben l�v� morat�rium korl�tozza a szabad kereskedelmet. Jelenleg teh�t az amerikai korm�ny �s a WTO, rajtuk kereszt�l pedig a g�npiszk�l�k  mondj�k meg, hogy mit egyenek az emberek. N�h�ny tiszt�n l�t� "t�k�s" korm�ny kiv�tel�vel (Zambia, Kenya, G�r�gorsz�g) nem nagyon akadnak olyanok, akik elk�lden�k �ket  melegebb �ghajlatra.

  Hi�ba volt �s van p�ld�ul az az�ta is tart� tiltakoz�s �s al��r�sgy�jt�s Eur�pa szerte, �s az interneten is, v�g�l az EU megh�tr�lt, �s 2004-ben enged�lyezte t�bb g�nm�dos�tott fajta forgalmaz�s�t. Ugyanebben az �vben �sszel felvett�k az enged�lyezett vet�magok fajtalist�j�ra a Monsanto 17 g�nm�dos�tott kukorica fajt�j�t, majd 2005 augusztus 8-�n az Eur�pai Bizotts�g enged�lyezte Eur�p�ban a MON863-as jelz�s� kukoricafajt�t takarm�nyoz�s c�lj�ra, annak ellen�re, hogy az EU 25 tag�llam�b�l 14 szavazott az elfogad�s ellen! Ilyenkor joggal mer�l f�l az emberekben a k�rd�s, hogy kiket k�pvisel az Eur�pai Bizotts�g?! Kev�ssel k�s�bb emberi �lelmez�s c�lj�ra is j�v�hagyt�k a MON863-at,  annak ellen�re, hogy a Monsanto-t�l id�k�zben kisziv�rgott egy  bizalmasan kezelt 1139 oldal terjedelm� dokumentum, melyb�l kider�l, hogy a c�gn�l j�l tudt�k, hogy az ezzel a fajt�val etetett patk�nyokban v�rk�pz�si zavarok, veseprobl�m�k �s magas v�rcukorszint alakul ki!!!

  Azzal hogy az EU l�nyeg�ben beadta a derek�t, f�l�, hogy a vil�g t�bbi r�sze is k�nytelen lesz el�bb-ut�bb elfogadni a g�npiszk�lt �lelmiszereket. M�r csak a korm�nyzatokon m�lik a dolog, a biotech c�gek viszont semmit�l sem riadnak vissza. Tud�sokat p�nzelnek a hazugs�gaik terjeszt�s�re, �s az emberek meggy�z�s�re, valamint korm�nytisztvisel�ket vesztegetnek meg, hogy szabad utat kapjanak a term�keik. Az amerikai Monsanto c�get �ppen a k�zelm�ltban (2005 janu�rj�ban) b�ntett�k meg m�sf�l milli� doll�rra e miatt, de h�t mi m�sf�l milli� egy ekkora c�gnek? Mintha minket 20 Ft-ra b�ntetn�nek gyorshajt�s�rt...

  K�zben ahogyan ezt az USA-ban m�r perek sz�zai bizony�tj�k, a genetikai manipul�tor c�gek sorra perlik be a norm�lis n�v�nyeket termel�ket az elmaradt jogd�j�rt, miut�n el�z�leg lefert�zt�k g�nmanipul�lt pollennel a szomsz�dos farmokat. Ezekben az esetekben az amerikai b�r�s�g mindig meg�t�li a k�rt�r�t�st a g�npiszk�l�knak, mik�zben az eredeti, term�szetes g�n�llom�ny� haszonn�v�nyek lassacsk�n elt�nnek ezekr�l a ter�letekr�l. Amikorra majd minden n�v�ny �tporz�dott, a g�npiszk�l� c�gek bus�s �sszegeket zsebelnek majd be az emberis�g �lelmez�se kapcs�n a szabadalmaikb�l. Azokban az orsz�gokban, ahol a g�nmanipul�lt n�v�nyek termeszt�s�t enged�lyezik, a parasztokat senki sem v�di meg a g�npiszk�l�kt�l, a folyamat v�g�n pedig az k�vetkezik, hogy a f�ld a g�ntechnol�giai c�gek tulajdon�ba ker�l majd. �gy hiszem nem kell ecsetelnem ennek a k�vetkezm�nyeit.

  Csak a profitr�l, a p�nzr�l sz�l a g�nmanipul�ci�  is, mint az Iraki h�bor�. (Irakr�l m�g k�l�n is lesz sz�) Az eredeti c�l, az �hez�s kik�sz�b�l�se �rdek�ben pedig (ami�rt egy�ltal�n �rdemes lett volna elkezdeni az eg�sz g�nmanipul�ci�t), semmi sem t�rt�nik, marad minden v�ltozatlanul. A g�npiszk�l� c�gek �l�k�n a Monsantoval minden olyan orsz�got meger�szakolnak a term�keikkel ahol elviekben elegend� p�nz van a term�kek kifizet�s�re, �s ahol megtal�lj�k a megfelel�en korrump�lhat� politikus-egyedeket.  A lelkiismeretlen, lep�nzelt tud�sok, �s korrupt politikusok seg�ts�g�vel elveszik a fogyaszt�kt�l a v�laszt�s szabads�g�nak jog�t, a gazd�kat pedig f�gg�v� teszik az �ri�sc�gekt�l. A becsapott gazda m�r csak akkor fog �bredni, amikor r�j�n, hogy nem tudja m�sk�pp �rt�kes�teni a term�ny�t, szinte csak ezeken a c�geken kereszt�l, �s persze sokkal alacsonyabb �ron.

  A vil�g sz�mos orsz�g�ban, f�leg �zsi�ban gyakorlat,  hogy a mez�gazdas�gi termel�k a vet�magot egy arra szakosodott multit�l (pl. a SUKI Agricultural Company) v�s�rolt�k meg, majd a termel�si folyamat r�szek�nt a m�rgez� kemik�li�kat is t�l�k kapj�k, a v�g�n pedig a term�nyt is nekik �rt�kes�tik, �gy hogy az addig felhaszn�lt anyagokat levonj�k t�l�k. Ezek az emberek tulajdonk�ppen a vegyipar rabszolg�ik�nt dolgozz�k le az �let�ket m�rhetetlen szeg�nys�gben. A multinacion�lis c�gek m�g azt is el�rt�k, hogy a biztos�t�t�rsas�gok ne biztos�ts�k azon gazd�k f�ldjein a term�st, melyek nem t�l�k veszik meg a vet�magot, �s biogazd�lkod�st k�v�nnak folytatni. A SUKI-hoz hasonl� c�geknek most az az �rdeke, hogy a g�nmanipul�lt vet�magot adj�k el a gazd�knak, mert nagy rajta a haszon, mit sem t�r�dve a k�vetkezm�nyekkel.
 
   
Hazugs�gok, �s term�kek

  A g�nmanipul�lt term�nyeket egy k�l�n erre a c�lra fenntartott, a maffi�ra eml�keztet� h�l�zaton kereszt�l �rt�kes�tik, gondosan �gyelve arra, hogy a felhaszn�l�, �s a fogyaszt�) el�l a lehet� legjobban rejtve maradjon a term�k g�nmanipul�lt sz�rmaz�sa. A hazai sert�steny�szt�k pl. egy�ltal�n nincsenek tiszt�ban azzal, hogy a Magyarorsz�gon forgalmazott sert�st�pok  85-90%-ban g�nkezelt amerikai sz�j�t tartalmaznak. A h�st v�s�rl�k el�tt pedig v�gk�pp elhallgatj�k, hogy a sert�s milyen t�pl�l�kon lett nevelve, mivel hogy a jelenlegi EU-s szab�lyoz�s �rtelm�ben az �llati eredet� �lelmiszerek eset�ben ez nem k�telez�! Ez ellen al��r�sgy�jt�s is folyt a k�zelm�ltban. A Greepeace egymilli� al��r�st adott �t 2007 febru�rj�ban az eur�pai eg�szs�g�gyi biztosnak, hogy a k�sz�l� eur�pai alkotm�ny szellem�ben vegy�k napirendre egy olyan t�rv�ny megalkot�s�t, mely megakad�lyozza, hogy a "h�ts� ajt�n" beengedje az EU a nem k�v�nt GM �lelmiszereket.

  Mik�zben titkol�znak, a g�ntechnol�giai c�gek folyamatosan hazudoznak a sajt�ban term�keik �rtalmatlan mivolt�t hangs�lyozva, �s magukat gyakran mint a vil�g megment�it t�ntetik f�l, akik megoldj�k a mez�gazdas�g probl�m�it �s seg�tenek az �hez�k�n, pedig az igazs�g pont ennek az ellenkez�je, mint azt majd l�tni fogjuk. Sokszor annyira �tl�tsz�an m�velik a f�lrevezet�st, hogy az m�r bicskanyitogat�. Az egyik k�l�n�sen sokat hangoztatott s�ket sz�veg�k, hogy az amerikai lakoss�g elfogadja a GM �lelmiszert. Szerencs�tlenek ezzel szemben csak az�rt nem tiltakoztak m�g eddig, mert a nagy t�bbs�g�k egyszer�en nem is tudta, hogy mit eszik! A GM c�gek elleni tiltakoz�s el�g er�s Eur�p�ban, ami fokoz�dik az�ta, hogy ugyanazok a Br�sszeli b�rokrat�k, akik el�z�leg m�g a piacra ker�l� uborka g�rb�let�t is leszab�lyozt�k, engedtek a Monsanto  nyomul�s�nak, �s ebben a s�lyos k�rd�sben a fej�nk f�l�tt d�nt�ttek.  Az USA-ban �s Kanad�ban �l�k csak mostan�ban kezdtek �bredni.

  G�nmanipul�ci� �tj�n a legk�l�nb�z�bb term�keket hozt�k l�tre, ezeket n�gy f� csoportra lehet osztani:

1.) Termin�tor-�ngyilkos vet�magok
2.) Mez�gazdas�gi k�rtev�kkel szemben ellen�ll� fajt�k
3.) Vegyszerekkel - f�leg gyomirt�kkal - szemben ellen�ll� n�v�nyek
4.) Nagyobb hozammal b�r� fajt�k (nagyobb m�ret, t�p�rt�k megv�ltoztat�sa)
 

1.)   K�zvetve az egyik legvesz�lyesebb ezek k�z�tt a term�ketlen magokat hoz� n�v�nyfajt�k, az �n  "termin�tor-�ngyilkos vet�mag". Ezeket sz�nd�kosan az�rt tal�lt�k ki, hogy ne tudjon a termel� a k�vetkez� �vre vet�magot tartal�kolni, �s �gy mindig k�nytelen legyen a biotech c�gekt�l megv�s�rolni azt j� sok p�nz�rt. Az �tporz�s miatti spont�n genetikai m�dosul�s ok�n azonban glob�lis �h�ns�g fenyeget benn�nket majd azokban a t�rs�gekben, ahol nem tudj�k majd megfizetni a g�npiszk�lt vet�mag extra profitj�t. Arr�l nem besz�lve, hogy az egy�bk�nt szaporod�k�pes, vagyis magot is hoz� g�nkezelt n�v�nyek magjainak elvet�se is csak akkor lenne lehets�ges a g�npiszk�l� elk�pzel�se szerint, ha a paraszt jogd�jat fizet a g�npiszk�l�nak, de ez m�r egy m�sik t�ma. J�l jelzi azonban azt a t�nyt, hogy a g�npiszk�l�knak m�g v�letlen�l sem c�lja a vil�g �lelmez�si probl�m�inak megold�sa, mint azt folyton hangoztatj�k. �ket kiz�r�lag a profit �rdekli, semmi m�s. A biotechnol�giai c�gek egyik f� �rve az ellen�ll�, sz�razs�gt�r�, nagyobb hozam� ig�nytelen fajt�k g�nmanipul�ci�s el��ll�t�s�ra az, hogy az emberis�g j�v�beni �lelmez�s�t nem lehet majd m�sk�pp megoldani, �s hogy m�r ma is h�ny milli�rd ember �hezik, akik sz�m�ra ez jelenti majd a megold�st. Ezzel ellent�tben azt l�tni, hogy az a n�h�ny glob�lis c�g, akik az eg�sz g�nmanipul�ci� befektet�i, �s annak haszon�lvez�i, p�nz�hes �s kapzsi v�llalat-�ri�sok, akik term�keiket a fejlett nyugati vil�gra akarj�k t�zzel vassal r�er�szakolni, (mert itt nagyobb profitot tudn�nak el�rni) de a r�szorul�knak soha nem adnak!!!  Kiv�ve persze, ha valami h�ts� sz�nd�kuk van vele.  Mint p�ld�ul Irakban. (l�sd k�s�bb) Ennek ismeret�ben azonnal megd�lnek a a g�nmanipul�ci� mellett humanit�rius szempontokkal agit�l�k propaganda-�rvei. D�l-Amerik�ban egy�bk�nt folyamatosan kezdik kiszor�tani �ket, mint ahogy minden k�rnyezet- �s emberellenes USA �rdekelts�get.

2.)  A m�sik f� vesz�lyt a mez�gazdas�gi k�rtev�kkel szemben ellen�ll� fajt�k jelentik. A n�v�nyek �ltal termelt m�reg-v�d�anyagok csak ideiglenesen k�pesek megv�deni a n�v�nyt, ugyanakkor a termelt m�rgek mennyis�ge nagyon sok k�r�lm�nyt�l f�gg, v�gs� soron szab�lyozhatatlan, �s ezek az anyagok az  �llati �s emberi szervezetbe jutva is kifejtik a nem �ppen j�t�kony hat�sukat. A termelt m�reg ugyanakkor a talajban maradva v�gzi "�ld�sos tev�kenys�g�t". Szennyezi a talajvizet �s lehetetlenn� teszi az ember �s a k�rnyezet sz�m�ra hasznos rovarfajok �s m�s l�tform�k �let�t azon a ter�leten.

Ilyen fajta, a kukoricamoly ellen g�nkezelt kukoric�t akarnak Magyarorsz�gon is enged�lyeztetni. Egyr�szt az �tporz�si kock�zat, mint a sz�l �ltal beporzott n�v�nyek eset�ben �ltal�ban, ebben az esetben is ijeszt�en magas, m�sr�szt ez a fajta m�dos�t�s t�bb k�l�nb�z� nem k�v�nt anyag megjelen�s�t eredm�nyezi a magvakban, valamint a t�p�rt�ket is �sszevissza befoly�solhatja, mint azt m�r ismert t�bbek k�z�tt a sz�ja kapcs�n. A term�nyben megjelen� ismeretlen �s eg�szs�gre k�ros, allergi�t �s k�l�nf�le szervi megbeteged�seket okoz� alkot�elemek, amelyek t�vol tartj�k a k�rtev�ket, fogyaszthatatlann� teszik az olyan �lelmiszereket, amiben ezekb�l van, bele�rtve az ilyen term�nnyel t�pl�lt, haszon�llatok h�s�t, tej�t. Az ebbe a kateg�ri�ba tartoz� g�nmanipul�lt n�v�nyekkel kapcsolatban azt hazudj�k, hogy az�rt j�, mert hogy nem kell vegyszerekkel permetezni. Mint tudjuk, a haszonn�v�nyeknek t�bbf�le k�rokoz�ja is van, a legk�l�nb�z�bb pen�szgomba f�l�kt�l kezdve a csig�kig, a vegyszerekt�l teh�t nem mentes�ti a mez�gazdas�got ez a megold�s, mert hogy csak egyetlen dolog ellen v�d, a t�bbi k�rtev� ellen tov�bbra is v�dekezni kell. Persze a "j�l bev�lt" m�rgekkel, vegyszerekkel. Ehhez persze tudni kell, hogy a vil�g g�nm�dos�tott term�nyeinek t�bbs�ge ma m�g nagy�zemi termel�sb�l sz�rmazik. Az ilyen �zemekr�l pedig tudjuk, hogy nyeres�g�rdekelts�gb�l ak�r az �rd�gnek is eladj�k magukat. Akkor meg f�leg, ha az �zem  "szak�rt�it" a g�npiszk�l� c�gek kell�en korrump�lt�k. Kisebb gazdas�gok k�z�tt ezzel szemben csak olyat tal�lunk, melynek gazd�ja valamilyen k�nyszer folyt�n termel  g�npiszk�lt term�nyeket.

  Az eg�szs�gre k�ros, s�t m�rgez�(!) term�nyeket azt�n el kell adni valahol. Felmer�l pl. a k�rd�s, hogy vajon kinek �rt�kes�tik a K�nai N�pk�zt�rsas�g ter�let�n egyre nagyobb t�megben termelt emberi fogyaszt�sra alkalmatlan, saj�t m�rget termel� GM rizsfajt�t? Eur�p�nak? Csak mert a Greenpeace inform�ci�i alapj�n k�nai GM-rizs kezdett be�ramolni az �reg kontinensre, ami miatt tiltakoz�sok is voltak. 2001-ben a k�nai People's Daily m�g arr�l sz�mol be, hogy az eg�szs�g�gyi miniszter fel akarja sz�molni az m�rgez� rizst illeg�lisan termel�ket, n�gy �vvel k�s�bb viszont megjelenik ugyanaz a rizs az Eur�pai piacon, mik�zben "a szervek" �ll�t�lag folyamatosan k�zdenek ellene K�n�ban.
 
3.)  A harmadik fajta g�nmanipul�ci� kifejezetten az intenz�v mez�gazdas�gi kult�r�t (ha ezt lehet egy�ltal�n kult�r�nak nevezni) er�s�ti. C�l nem titkoltan a vegyszerekkel szembeni ellen�ll�s�g n�vel�se, hogy azt�n a nagy�zemek nyugodtan gyomirt�zhassanak, vagy olyan er�s rovarirt� m�rgeket is haszn�lhassanak, melyek am�gy mag�t a n�v�nyt is k�ros�tj�k. Hogy mi lesz a vizeinkkel, a benne �l� halakkal, �s hogy mire lesz m�g haszn�lhat� az �gy t�nkretett f�ldter�let, az senkit nem �rdekel. Nem besz�lve arr�l, hogy ezzel tov�bb fokoz�dik az emberek �ltal a szervezetbe bevitt m�rgek mennyis�ge.

 A Monsanto termeli a vil�gon a legt�bb "Roundup" nev� gyomirt�szert. Ez a fajta gyomirt� a talajban felhalmoz�dik �s id�vel a termesztett n�v�nyeket is k�ros�tja. Mivel a n�v�nyek medd�k lesznek, a farmerek k�nytelenek megv�s�rolni a Roundup-rezisztens g�nmanipul�lt vet�magokat a Monsanto-t�l. Ezzel a m�dszerrel f�gg�s�get alak�tanak ki a gyomirt� �s a magok fel�l is. Mindk�t term�k jogv�dett, �s k�l�n�sen magas �ron kaphat�.

 Szint�n a Monsanto term�ke a Roundup Ultra, a m�r eml�tett gyomirt� szer kereskedelmi forgalomban nem kaphat� v�ltozata, melyet rendszeresen haszn�lnak �gynevezett tiltott term�nyek (k�b�t�szer gy�rt�s�ra alkalmas n�v�nyek) megsemmis�t�s�re. Igen �m, de a coca-�ltetv�nyek irt�sa ut�n a Roundup Ultr�val kezelt f�ldeken m�r olyan a meg�lhet�shez sz�ks�ges term�nyek sem teremnek meg t�bb�, mint a ban�n vagy a k�v�. A szernek val� kitetts�g r�ad�sul bizony�tottan r�kot, b�rmegbeteged�seket, spont�n abortuszt vagy korasz�l�st, b�l- �s idegrendszeri k�rosod�sokat okoz. Akinek a f�ldj�t Roundup Ultr�val kezelt�k, az vagy elmegy egy nagyv�rosba, hogy egy h�t�szekr�ny doboz�ban lakva dolgozzon valahol �hb�r�rt, vagy �tt�r a Monsanto monokult�r�inak egyik�re, melynek a j�vedelmez�s�ge szint�n csak arra elegend�, hogy a termel�nek legal�bb ennie legyen mit.

4.)  A negyedik f� kateg�ria a hozamn�vel� g�nmanipul�ci�, amikor puszt�n az adott n�v�ny term�s�nek, magj�nak a m�retbeli megn�vel�se, vagy a t�p�rt�k megv�ltoztat�sa a c�l. Az egyik ilyen, sz�k k�r� nyilv�noss�got kapott eset volt, amikor a Monsanto a sz�ja beltartalmi �rt�k�t v�ltoztatta meg. A forgalmaz�sra k�sz GM sz�j�ban 27%-kal t�bb volt a tripszin inhibitor, egy potenci�lis allerg�n, ami a feh�rje em�szt�st g�tolva heveny allergi�s reakci�t v�lt ki, tov�bb� a hasny�lmirigy sejtjeinek a megnagyobbod�s�t is okozza a patk�nyk�s�rletek szerint. R�ad�sul a tripszin szint a norm�lis dupl�j�ra emelkedett s�t�s k�zben. J�val kevesebb volt viszont benne t�bb azon t�panyagok k�z�l, amelyek az eredeti sz�j�t jellemzik, �s ami miatt a sz�j�t �ltal�ban fogyasztj�k, mint amilyen pl. egy esszenci�lis amin�sav, amely egy fito-�sztrog�n kulcsanyag. A lecitin szint viszont szint�n magas volt, ami miatt az ezzel t�pl�lt tehenek nagyon zs�ros tejet adtak. A tripszin �s a lecitin egy�ttes jelenl�te viszont cs�kkent n�veked�st okoz az �llati szervezetekben, �gy az emberekben is. A megemelkedett tripszin szintet a Monsanto elkend�zte olyan m�don, hogy az enged�lyeztet�si elj�r�s sor�n a k�s�rlettel nem �sszef�gg� r�szletekhez sorolt�k be.  


Az USA az emberis�get akarja kiirtani

Miel�tt a bekezd�s c�me alapj�n b�rki azt gondoln�, hogy "na ez az�rt t�lz�s, �s itt �lljunk meg", olvassa el mindenki ezt az �r�st!  William F. Engdahl, publicista �s �r� nem r�gen mutatta be: A puszt�t�s vet�magvai. A genoc�dium geopolitik�ja c. k�nyv�t. Az �r� a g�nmanipul�lt n�v�nyek terjeszt�si mechanizmus�r�l �r benne, �s t�bbek k�z�tt r�szletesen taglalja, hogyan tette t�nkre az USA a hajdan vir�gz� Argentin gazdas�got a Monsanto  g�nmanipul�lt sz�j�j�val. Az is kider�lt, hogy az amerikai megsz�ll�k Irakb�l elt�ntett�k a GMO mentes n�v�nyeket �rz� teljes g�nbankot, ugyanakkor g�nmanipul�lt vet�magvakat osztogattak a parasztoknak szinte ingyen. Kider�l a k�nyvb�l, hogy m�r 2006-ban forgalomba ker�ltak olyan gabonaf�l�k, melyek fogamz�sg�tl� hat�s�ak, k�s�bb olyan is, mely a f�rfiakat teszi nemz�k�ptelenn� az�ltal, hogy spermiumok elleni antitesteket termel. Az Epicyte nev� c�g �gy mutatta be sperma�l� kukoric�j�t, mint egy hozz�j�rul�st a vil�g "t�ln�pesed�si" probl�m�j�nak megold�s�hoz. A cikk �nmag��rt besz�l, felesleges lenne b�rmi egyebet hozz�f�zn�m.  William Engdahl a Demokrat�nak is adott egy interj�t, amit �rdemes elolvasni.
Amit Engdahl �rt �s mondott a term�ketlenn� tev� kukoric�r�l, az 2008 �sz�n be is igazol�dott. Egy Ausztri�ban v�gzett k�s�rletsorozat bizony�totta be, hogy a csup�n 33%-ban g�nmanipul�lt kukoric�val (NK603xMON810) etetett egereknek  jelent�sen cs�kkent a term�kenys�g�k �s ut�daik s�lycs�kken�se szignifik�ns elt�r�st mutatott a harmadik �s negyedik gener�ci�ban. Az Eur�pai �lelmiszerbiztons�gi Hivatal (EFSA) 2005-ben engedett z�ld utat ennek a fajt�nak. F�ggetlen szak�rt�k k�s�rletei n�lk�l, kiz�r�lag a Monsanto kutat�si adataira t�maszkodva(!) az EFSA arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy "nem val�sz�n�, hogy az NK603 x MON810 kukoric�nak k�ros hat�sai lenn�nek az emberi �s �llati eg�szs�gre". Ez kiv�l�an p�ld�zza, hogy mennyire rosszul m�k�dik a GM n�v�nyek kock�zatelemz�se Eur�p�ban. 
A k�rd�ses fajta egy�bk�nt Magyarorsz�gon is enged�lyezett az �lelmiszerben �s az �llati takarm�nyokban.

Hogy mi �js�g Magyarhonban?

Mik�zben a m�dia �s a n�p a Gyurcs�ny botr�nyra, az indokolatlan �s szadista rend�rs�gi fell�p�s k�r�li esem�nyekre figyelt, az orsz�ggy�l�s 2006 november v�g�n elfogadta az eur�pai bizotts�g �ltal er�szakolt - tudom�nyosan �rtelmezhetetlen �s a gyakorlatban kivitelezhetetlen - koegzisztencia t�rv�nyt, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag semmi sem szabhat g�tat t�bb� a g�nmanipul�tor c�gek tev�kenys�g�nek haz�nkban. K�t fontos cikk a t�m�ban:

B�cs� a GMO-mentes Magyarorsz�gt�l 2006.11.28 (Index)
Multik akad�lyozz�k a vizsg�latainkat 2006.12.12 (Index)

Ha s�rg�sen nem l�p�nk valamit, a magyar mez�gazdas�g a padl�ra ker�lhet. Senki sem v�d meg benn�nket, csak mi magunkat, azzal, hogy a term�f�ldek tulajdonosai, a v�rosok �s falvak lakoss�ga d�nt �gy, holnapt�l g�npiszka-mentes �vezett� nyilv�n�tjuk a helyet ahol �l�nk, a f�ldet, ami a kenyer�nket adja. 
A baj az, hogy m�r a magyar lakoss�g t�j�kozotts�ga/t�j�koztat�sa �gy�ben sincs okunk dicsekv�sre. A val�di t�j�koztat�s hi�nya, �s az am�gy tendeci�zusan manipul�lt inform�ci�k terjeszt�se egy�rtelm�en a multik �rdeke volt. M�g a kereskedelmi m�diumokat is bevont�k a propagand�ba. 2006 janu�rj�ban egy a g�nmanipul�ci�r�l sz�l� ir�ny�tott "vitam�sorban" a k�perny�n az a defin�ci� jelent meg, hogy
"a g�nmanipul�ci� = az �l� szervezetek genetikai m�dos�t�sa a j� tulajdons�gaiknak er�s�t�se �rdek�ben". Hogy ez a hazugs�ggal teli, nyilv�nval�an a g�npiszk�l�k �ltal p�nzelt m�sor ut�lagos felh�borod�s n�lk�l lemehetett a telev�zi�ban, j�l jelzi a hazai t�j�kozotts�gi szintet, �s politikai akaratot. K�s�bb a g�nmanipul�tor c�gek  m�g az MTA lefizetett "tud�sait" is hadrendbe �ll�tott�k. Ezen "tud�sok" cikket �rtak Belgiumban arr�l, hogy milyen j� lenne Magyarorsz�gnak ha a g�nmanipul�lt n�v�nyeket termeszten�nk, majd t�bb l�p�st is tettek annak �rdek�ben, hogy a magyar fajt�k g�nbankj�t a GMO-lobby rendelkez�s�re bocs�ss�k. Err�l m�g k�s�bb sz�lok.

(Fot�: Indymedia.org)

K�zben a g�nmanipul�lt term�kekkel kapcsolatos b�ncselekm�nyek, mint pl. a Magyarorsz�gra illeg�lisan becsemp�szett g�nm�dos�tott kukorica �gy�ben semmilyen komolyabb l�p�s nem t�rt�nt. Elmaradt a GMO kukoric�t haz�nkba import�l�k felel�ss�gre von�sa, �s magot megv�s�rl� termel�k felkutat�sa �rdek�ben sem tettek egy l�p�st sem. Az a kukorica teh�t valahol m�r megtermett �s mi elfogyasztottuk. Hogy hol ker�lt forgalomba, �s hogy a term�sb�l tettek f�lre vet�magot a tov�bbi szennyez�shez? Semmi bizonyosat nem tudhatunk r�la.
 
Nem k�ztudott, hogy Magyarorsz�g - a hazai mez�gazdas�g h�nyatott sorsa ellen�re - jelenleg m�g mindig Eur�pa egyik legnagyobb vet�mag el��ll�t�j�nak sz�m�t. Piaci poz�ci�ink meg�rz�se �rdek�ben elemi �rdek�nk lett volna a g�nkezelt haszonn�v�nyek t�vol tart�sa a magyar term�ter�letekt�l. A g�nm�dos�tott n�v�nyek hazai termeszt�s�nek lehet�s�ge megv�ltoztatja a Magyarorsz�gr�l az EU-ban eddig mint g�npiszka mentes orsz�gr�l kialakult k�pet, egy�ttal a kiv�l� min�s�g� hazai kukorica eur�pai versenyk�pess�g�t is. Bizonyos balliber�lis p�nz�gyi �s gazdas�gi k�r�k azonban az �rd�ggel is cimbor�lva, vagy/�s azok �ltal korrump�lva azon igyekeztek �veken �t, hogy helyet csin�ljanak a multik GMO term�keinek haz�nkban, mindegy mi annak az �ra. A baloldali er�k k�z�tt is vannak azonban GMO ellenes, a vesz�lyeket j�l ismer� hangok, ez�rt nem mert�k ny�ltan felv�llalni a dolgot. Egy darabig legal�bbis. Helyette ment a korm�nyzat h�zd meg, ereszd meg politik�ja.

Magyarorsz�g szocialista korm�nyzata 2003 m�jus�ban el�sz�r egyet�rt�si nyilatkozatot adott az EU illet�kes bizotts�ga fel� a GM term�keknek az EU orsz�gaiban t�rt�n� enged�lyez�se t�m�j�ban. K�s�bb figyelembe v�ve m�g a g�nm�dos�tott fajt�k elterjed�se �ltal fenyeget� egy�b (�kol�giai, �lelmiszerbiztons�gi, eg�szs�g�gyi stb.) vesz�lyeket, de ink�bb annak  politikai kock�zat�t, az FVM hozott egy tervezetet a Mon810-es g�nm�dos�tott vonalb�l sz�rmaz� kukoricafajt�k hazai forgalomba hozatal�nak ideiglenes felf�ggeszt�s�re. Azt�n semmi sem t�rt�nt. Abban rem�nykedtek, hogy elalszik majd az emberek figyelme. 2004 december�ben azt�n a Greenpeace k�rd�re vonta a korm�nyt, hogy mit sz�nd�koznak tenni a tov�bbiakban a GMO-sok nyomul�sa ellen, mert hogy az ideiglenes tilt�s 2005 janu�rj�ban lej�r. Az FVM a Greenpeace-nek �rt level�ben akkor azt �g�rte, hogy t�rcak�zi egyeztet�s ut�n a korm�ny janu�ri els� korm�ny�l�s�n t�rgyalja az �gyet. A 2005 �vi els� k�t korm�ny�l�sen azonban sz� sem esett r�la, viszont a hat�lyos EU-enged�ly k�vetkezt�ben elvileg janu�rt�l haz�nkban is forgalmazhat�ak lettek volna a Mon810 vonalb�l sz�rmaz� g�npiszk�lt vet�magok. Mivel a magyar korm�ny az utols� lehets�ges id�pontig sem t�zte napirendre a k�rd�st, a A Greenpeace 2005 janu�r 18-�n egy a g�nmanipul�lt kukorica enged�lyez�se elleni t�ntet�st szervezett az FVM el�.  Ezzel az akci�val pr�b�lt nyom�st gyakorolni a korm�nyra, hogy v�gre t�rgyalj�k az �gyet, amire �g�retet is kaptak. A m�snapi korm�ny�l�sen t�nyleg sz� ker�lt a t�ma, de ism�t csak ideiglenes tilt�st fogalmazott meg a miniszt�rium. Az ideiglenes tilt�s nem sok�ig tartotta mag�t, 2005 szeptember�ben ugyanis a szocialista-szabad demokrata korm�nyzat egy olyan t�rv�nym�dos�t� javaslatot terjesztett a parlament el�, mely lehet�v� tenn� Magyarorsz�gon a g�nmanipul�lt n�v�nyek szabadf�ldi termeszt�s�t. Ez a javaslat alig m�dos�tott form�ban 2005 december�ben �jra beny�jt�sra ker�lt. A parlament ugyan nem t�rgyalta, de a szocialista korm�nyzat 2006 elej�n enged�lyezte a saj�t hat�sk�r�ben, annak ellen�re, hogy 2006 febru�rj�ban kider�lt, hogy az egyik, g�nseb�szeti �ton egy rovarm�reg termel�s�re k�sztetett kukoricafajta az itthoni k�rnyezeti felt�telek mellett k�t-h�romezerszer annyi toxint termel, mint amennyit az ugyanezen hat�anyagon alapul� permetez�szer tartalmaz, �s a m�reg egy r�sze a betakar�t�s ut�n is a talajban marad. 

A vak is l�thatta m�r akkorra, hogy a Monsanto megkezdte itthon is a "kifizet�seket", s mint azt m�s esetekb�l is tudjuk, ennek a korm�nynak semmi se dr�ga. Fel�ldozn�k a �lelmiszerbiztons�got, a magyar mez�gazdas�gi term�kek eladhat�s�g�t, �s �gy ahogy van a magyar mez�gazdas�g j�v�j�t is egy kis cs�sz�p�nz�rt. Gr�f J�zsef agr�rminiszter nagy nyilv�noss�g el�tt kijelentette ugyan egyszer, hogy a magyar mez�gazdas�gnak alapvet� gazdas�gi �rdeke az orsz�g g�npiszka-mentes st�tusz�nak meg�rz�se, de ezt persze csak annyira lehet komolyan venni, mint b�rmi m�st a szocialista politikusok r�sz�r�l. A 2006 �v eleji korm�nyhat�rozat miatti sz�lesk�r� tiltakoz�s hat�s�ra 2006 m�jus�ban hoztak egy jelent�ktelen m�sik hat�rozatot, mely csak arra volt elegend�, hogy ne kezd�dj�k meg azonnal Magyarorsz�g bevet�se g�nmanipul�lt vet�magokkal. Ez is csak id�h�z�s volt azonban, �s csak az alkalmas pillanatra v�rtak, amikor t�l sok m�s esem�nye zajlik ahhoz, hogy az �j koegzisztencia t�rv�ny elfogad�sa ne keltsen akkora felt�n�st.
 
A 3000-szeres(!) toxinmennyis�get termel� MON610 kukorica vir�gpora (mint b�rmely m�sik fajta) 500-3000 m�teres t�vols�gban is k�pes a hagyom�nyos kukoric�kat beporozva olyan hibridet l�trehozni, amely szint�n m�regtermel�. Ehhez k�pest az �j t�rv�nyben csak 400 m�ter az el��rt v�d�t�vols�g a t�bbi �ltetv�nyhez k�pest. A toxin r�ad�sul a kukoric�sok k�zel�ben �l� v�dett lepk�k (pl. a nappali p�vaszem) herny�iban is k�rt tesz. A kutat�k arra is felh�vt�k a figyelmet, hogy a m�reg egy olyan k�rtev� - a kukoricamoly - ellen ny�jt v�delmet, amelynek k�rt�tele Magyarorsz�gon elhanyagolhat�, �gy a gazd�k nem is permeteznek ellene. Ugyanakkor az �llat 10 �v alatt ellen�ll�v� v�lik a toxinnal szemben, �gy az eg�sz beavatkoz�s eleve teljesen �rtelmetlen. Ehhez k�pest a Monsanto �ppen 2006 febru�r elej�n k�t�tt szerz�d�st az MTA Martonv�s�ri Mez�gazdas�gi Kutat�int�zet�vel arr�l, hogy a v�llalat szabadalmaztatott g�njeit be�ltetik magyar kukoricafajt�kba. A kukoricamoly ellen m�rget termel� g�nt is. Az MTA tud�sai azonban m�g enn�l is tov�bb mentek. 2007 okt�ber�ben kider�lt, hogy egy titkos szerz�d�ssel gyakorlatilag a Monsanto kez�re akarj�k j�tszani a magyar g�nbankot.
Vajon mennyi�rt prostitu�l�dik egy magyar(?) tud�s? M�r ha annak lehet nevezni egy�ltal�n. �s �gy egy�ltal�n: mit�l magyar, mit�l tudom�nyos �s mit�l akad�mia? De ez m�r egy k�l�n dolgozat t�m�ja lehetne.

Egyes c�gek l�tva a piacok reag�l�s�t kett�s j�t�kot j�tszanak. Jellemz� pl. hogy a Maseca nev�, tortill�hoz val� kukorica lisztet gy�rt� c�g, Egyes�lt �llamokba sz�nt lisztje nem tartalmazott genetikailag m�dos�tott kukoric�t, �m mexik�i fogyaszt�sra g�npiszk�lt, rovaroknak ellen�ll� n�v�nyek magvait import�lt�k az USA-b�l. A c�get v�g�l a Greenpeace perelte be. Tekintve a Magyarorsz�gi fogyaszt�k v�gtelen �r�rz�kenys�g�t, mi is k�nnyen j�rhatunk �gy. M�s c�gek sunyi m�don hozz�keverik a g�nmanipul�lt term�nyt a term�szeteshez �s "elfelejtik" azt felt�ntetni a csomagol�son. K�nnyen megtehetik, mivel a g�nmanipul�ci� t�ny�t egyel�re csak akkor lehet kimutatni, ha tudjuk, hogy milyen g�nt kell keresni. Mivel egyre t�bb b�rmif�le enged�ly n�lk�li g�nmanipul�lt term�nyt termesztenek szerte a vil�gban, ez�rt, ha valaki nem kifejezetten megsz�llottan figyeli, nem is j�n r� a dologra. 2006 szeptember�ben kider�lt n�lunk is, hogy a forgalomban l�v� amerikai sz�rmaz�s� rizs g�nmanipul�lttal van keverve. Az �gy riaszt�, �s figyelmeztet� is egyben mindenki sz�m�ra. Amikor az illet�kesek f�ltett�k a k�rd�st az USA megfelel� hivatal�nak, hogy ker�lt-e g�nmanipul�lt rizs az ide sz�ll�tott mennyis�gbe, akkor azt a sokat- �s semmitmond� v�laszt kaptuk, hogy a h�rt az � nyilv�ntart�si �s k�vet�si rendszer�k alapj�n sem meger�s�teni, sem pedig c�folni nem tudj�k! Elk�peszt�.

Ha nem tiltakozunk �s nem cseleksz�nk, akkor nem csak hogy bevetik r�videsen az orsz�got g�nmanipul�lt vet�maggal, de a fogyaszt�k sz�m�ra el�nytelen t�rv�nyekkel �s szabv�nyokkal el�bb-ut�bb el�rik a GM multik, amit m�r egyes term�kek eset�ben (pl. sz�ja) m�r el�rtek, hogy nem kell majd felt�ntetni, hogy g�npiszk�lt term�k van az �lelmiszerben, ha bizonyos sz�zal�kig g�nmanipul�latlan termeszt�s� alapanyagb�l k�sz�l, vagy hogy nem fogjuk tudni, (ahogy ma sem tudhatjuk) ha pl. a sert�ssel, melynek h�s�t megv�s�rolni sz�nd�kozzuk, g�npiszk�lt t�pot etetnek!  Innent�l kezdve egyenes �t vezet a teljes liberaliz�ci�ig, �s mi lesz�nk a g�npiszk�l�k �l� laborat�riumi patk�nyai. P�r gener�ci� m�lva majd kider�l, hogy mit okoz egy l�tsz�lag �rtatlannak t�n� g�npiszk�l�s a term�szetben �s benn�nk emberekben. Akkor meg majd minden bizonnyal ugyanez az aljas maffia azon fog keresni, hogy j� sok p�nz�rt kijav�ts�k majd, amit most elrontanak. Felt�ve, hogy m�g lesz ember a f�ld�n.

  Az�rt vannak biztat� jelek is. Haz�nkban els�k�nt 2005 febru�rj�ban a Nyugat-Dun�nt�li R�gi� hozott d�nt�st arr�l, hogy a t�rs�g mag�t GMO mentes �vezett� nyilv�n�tja.  Legut�bb 2005 december�ben k�vette �ket a D�l-Dun�nt�li R�gi� is, �gy jelenleg az orsz�g nyugati r�sz�nek t�bbs�ge g�nmanipul�ci� mentes. A gazd�k egym�st pr�b�lj�k t�j�koztatni, �s tov�bbi ter�letek v�lhatnak m�g GMO-mentes �vezett�. Ha a lengyelek p�ld�j�t k�vetn�nk, akik m�r szinte az eg�sz orsz�gban �sszefogtak, akkor egy alulr�l j�v� kezdem�nyez�ssel egyszer s mindenkorra ki lehetne s�p�rni innen a g�nmanipul�lt term�kekkel keresked�ket, Eur�pai Bizotts�g �s korm�nyok ide vagy oda.

Haz�nkban teh�t sz�m�tani kell a GM c�gek, els�sorban a Monsanto fokozott aktivit�s�ra, f�leg am�g a korrupt �s felel�tlen balliber�lis korm�nyzat van hatalomban �s am�g �gy m�k�dik az MTA ahogy �s olyanok ir�ny�tj�k, akiket nem a tudom�ny �ltet, hanem a politika �s a p�nz szaga. Ennek megfelel�en kell felt�rni az esem�nyeket �s ha kell, ak�r radik�lisan fell�pni vel�k szemben.
 
    
Mit lehet tenni?

El�sz�r is: Soha ne becs�ld le az ellenfelet! A p�nz n�luk van, tud�sokat, korm�nyokat  korrump�lnak, �s ha kell megveszik a sajt�t is, hogy mell�j�k �lljon.

Az EU-ban, �gy haz�nkban is, elvileg 2004 �prilisa �ta k�telez� megjel�lni minden GM szervezetb�l sz�rmaz�, vagy azt tartalmaz� �lelmiszert �m ez legt�bbsz�r elmarad, f�leg ha csak itthon ker�l a term�k forgalomba. Mivel a fogyaszt�v�delem, �s a min�s�gellen�rz�s ezzel k�l�n nem foglalkozik, csak az olyan akci�kb�l szerezhet�nk tudom�st err�l, mint amilyen pl. a Greenpeace 2006 m�rciusi "t�mad�sa" volt, amikor is lecsaptak a Tesco-ra, �s h�rom c�g term�keir�l is meg�llap�tott�k, hogy g�npiszk�lt alapanyagot tartalmaznak, �s ezt a csomagol�son nem t�ntett�k f�l. (Szegedi Paprika Rt. Globus Rt. �s a lengyel Lidl)

T�j�koz�dj mindig hogy mit v�s�rolsz, �s soha ne v�s�rolj olyan term�ket, amelyr�l gyan�tod, hogy ak�r csak r�szben is GM alapanyagb�l k�sz�lt! A GM-mentes�get szavatol� (�s nem szavatol�) gy�rt�k �s �ruh�zl�ncok list�j�t itt tal�lod meg, a kieg�sz�t�st pedig itt.

Figyeld az inform�ci�kat, �s tiltakozz minden el�rhet� f�rumon, ahol csak lehets�ges! Ak�r a gyermekeink �lete vagy j�v�je m�lhat azon, hogy ma mit teszel. Ha tudsz, csatlakozz egy olyan szervezethez, vagy munkacsoporthoz, amely a g�npiszk�lt �lelmiszerek ellen k�zd. Mondd el mindenkinek, aki m�g nem hallott r�la, hogy milyen vesz�lyeket rejt a g�ntechnol�gia! Nem is gondoln�d, hogy milyen sokan vannak, akik semmit nem tudnak r�la, �s hogy mennyien gondolj�k ezen fel�l t�j�kozatlans�gb�l, hogy "ez a j�v�". Minden apr�s�g sz�m�t. Az is, ha csatlakozol a g�npiszka-mentes h�ztart�sok sor�ba!

Nem szabad engedni, hogy az �lelmiszerbiztons�g, �s az emberis�g �lhet� j�v�je ker�lj�n vesz�lybe n�h�ny p�nz�hes c�g �s �rdekcsoport miatt! Ne feledj�k, hogy kiz�r�lag a profit �rdekli azokat, akik most ezt r�nk pr�b�lj�k er�szakolni, nem az emberis�gen akarnak seg�teni, �s k�zben mindannyiunk eg�szs�g�t teszik kock�ra.

A g�ntechnol�gi�ra szabadalmi d�jat szedni nem csak eleve nonszensz, de gazembers�g is. A l�tez� vil�g term�szetes r�sz�nek manipul�l�s�t v�dt�k le ezen c�gek. Olyan ez, mintha Teller Ede annak idej�n lev�dte volna mondjuk a maghasad�st, mert megismerte, hogyan k�pes manipul�lni azt. Az anal�gia r�ad�sul egy�ltal�n nem s�nt�t; a g�nmanipul�ci� nem m�s, mint napjaink cs�ndes �s lass� atombomb�ja. Ha egy nemzetk�zi t�rv�ny kimondan�, hogy a g�nmanipul�ci�ra nem lehet szabadalmi d�jat szedni, akkor es�ly lenne az eg�sz miz�ria eloszl�s�ra, �s v�gre a mez�gazdas�g fejl�d�se a helyes mederbe terel�dhetne.

Megjegyzem a hitel�t vesztett, mindenki �ltal j�l l�that�an az USA �s a multinacion�lis c�gek �rdekeit kiszolg�l� WTO-nak egyre t�bben �llnak ellen. J� p�lda erre G�r�gorsz�g. A WTO �s az GMO c�gek �ltal t�vir�ny�tott Eur�pai Bizotts�g 2006 janu�rj�ban felsz�l�totta G�r�gorsz�got, hogy 20 napon bel�l oldj�k fel az �ltaluk fenntartott GMO morat�riumot. A g�r�g�k ellenben nem csak hogy nem oldott�k azt f�l, hanem v�g�l �gy d�nt�ttek, hogy a tilalmat kiterjesztik tov�bbi 14 fajt�ra. El�z� �vben pedig az osztr�kok �rt�k el, hogy az EU tag�llamok t�bb mint k�tharmada m�g�j�k �llt, �s leszavazt�k a morat�riumuk felold�s�t kezdem�nyez� eur�pai bizotts�gi javaslatot.

A vil�g sz�mos WTO tag orsz�ga (legut�bb pl. Zambia �s Kenya) jelentette m�r be, hogy d�nthet a WTO ahogy akar, akkor sem engedik be a GMO term�keket a ter�let�kre. A vil�g minden a n�pe �rdek�t szolg�l� felel�s korm�ny�nak �gy k�ne tennie.