Hrfal - KIGYE egyeslet elrhet a Facebookon is.
Hrfal - KIGYE egyeslet elrhet a Facebookon is. : A SZOCILIS INKLZI S A SZEGNYSG ELLENI HARC AZ EU ORSZGAIBAN

A SZOCILIS INKLZI S A SZEGNYSG ELLENI HARC AZ EU ORSZGAIBAN

  2010.06.10. 22:18

                                                     „Aki szegny, az a legszegnyebb…”
                                                                                                                      (Jzsef Attila)


Milyen lehet az, amikor reggel iskolba menet nem tudunk megvenni 1 kiflit, hogy legyen mit ennnk aznap? Van aki tudja, van aki nem. A szegnysg Eurpa minden orszgban ltez jelensg. Fontos tudni, hogy mit jelent ez a htkznapokban s mit 1 orszg szmra, tudnunk kell a megoldst ennek a problmnak a kikszblsre. A szegnysg sokszor lthat, sokszor rejtve marad. Mindez azrt trtnik, mert azt emberek ltalban szgyenknt knyvelik el ezt az llapotot, tabunak tekintik, holott igenis fontos errl beszlni.

A szegnysg trtnete „csak” folytatdik – s nem most kezddik. Jelennkben nagyon is lthatan van kzttnk. Itt lakik a szegnysg, a nyomor, nagyon is valsgosan. Mert egszen 1981-ig – a tbbszrsen htrnyos helyzetekrl tartott konferenciig – a szegnysg tabutma volt, miknt a tbbi szocialista orszgban is. Termszetesen a trsadalomkutatk, szociolgusok mhelymunkikban mindig is foglalkoztak a szegnysggel, csak ht nem publiklhattk megllaptsaikat. A tmegkommunikciban, mdiban mg kevsb – st szinte egyltaln nem – eshetett sz a szegnysgrl.

Mind a szegnysg mrtke, mind jellege vltozban van Eurpban a szocializmusbl a piacgazdasgba val tmenet korszakban. Nem csupn a legnagyobb szegnysgben lk arnyszma ntt meg szmotteven, de tbb kutat szerint a szegnysg jellege is megvltozott. A trsadalomtudsok ltalban gy vltk, hogy az llamszocializmus idejn a szegnysget elssorban demogrfiai tnyezk hatroztk meg. Sokgyermekes csaldok, ids vagy beteg emberek lettek szegnyek. Tovbb szmos kutat szerint a piacgazdasg kialakulsval inkbb elfordulhat, hogy egyesek egsz letkben szegnyek maradnak, illetve a legnagyobb szegnysgben lk trben is inkbb szegregldnak a kevsb szegnyektl, mint korbban. Minden orszgban nagy hangslyt fektetnek a szegnysg elleni harcra. Az senkit sem vigasztal, hogy a szegnysg vilgjelensg. A szegnyek szmt ugyan nem tudjuk pontosan, de egyes statisztikk, vagy inkbb csak becslsek szerint a harmadik vezred elejn a vilgon tbb mint egymillird ember rosszul tpllt, tbb mint flmillird pedig hezik. Valsznsthet, hogy ezek a kzeltsek orszgonknt is eltrnek, hiszen mg a szegnysg fogalma sem azonos a vilg klnbz trsgeiben. Abban azonban bizonyosak lehetnk, hogy ms szegnynek lenni Amerikban, Svdorszgban, s megint ms, mondjuk Mongliban vagy Albniban. Ebbl leszrhet, hogy a szegnysg fejlettsgfgg.

Pldul Amerika az utbbi 40 vben kzel 9 ezermillird dollrt klttt a szegnysg elleni harcra. Mindezek ellenre a szegnysg nem cskkent. De a szegnysg elleni harc Eurpban is mindenhol vesztsre ll. Elg, ha Nmetorszg, Franciaorszg vagy Olaszorszg szocilis programjaira gondolunk, meg a 20 milli munkanlklire, az alig tbb mint nullaszzalkos gazdasgi nvekedsre, a cskken termelkenysgre.

            A szegnysg kialakulsnak mdjait tbbfle szempontbl vizsglhatjuk. Nzhetjk maga az egyn szempontjbl, ami taln a legfbb szempont, mivel ha alapul vesszk azt a tnyt, hogy ha sszegyjtennk a vilg sszes pnzt, rtkt s minden ember kztt egyenlen osztannk szt, egy id utn mgis jra ott tallnnk magunkat, abban a helyzetben, hogy valakik nagyon gazdagok s valakik ugyangy szegnyek maradtak. A szegnysg kialakulsa gy vlemnyem szerint nem csupn az adott esetlegesen faji hovatartozstl fgg, hanem magtl az egyni magatartstl. A szegnysg kezelsben nagyon fontos szerepet jtszik a szegnypolitika. F feladata, hogy vltoztasson a szegnyek helyzetn, hogy megllaptsa azokat, akik rdemesek arra, hogy seglyben rszesljenek s kik azok, akik nem.

Az rdemes szegnyeknek nyjtott segtsg alapja a szegnypolitika felfogsban nem korbbi teljestmnyk, hanem egyni balszerencsbl add rossz helyzetk. Valamilyen mdon reztetni kell teht velk, hogy k nem jogosultak a kz tmogatsra, hanem a kz jsgt lvezik. Amg a kzssg nem ismeri fel vagy el, hogy az n. egyni balszerencse mgtt tbbnyire valamilyen trsadalmi tny is van, nem alakulhat ki ms segtsi forma, mint az egyni helyzetet gondosan mrlegel egyni seglyezs. S ennek nyjtsakor arra is gyelni kell, nehogy a kz jsgt lvez egyn tbbet kapjon, mint azok, akiknek elismert teljestmnyre pl jogaik vannak.

            A msodik csoport, az nhibjukbl szegnyek, a kz tmogatsra nem szmthatnak. Ma a devins magatartsok, s az lland munkavllals hinya folytn kerlhet valaki e kategriban. A kategorizls szmos visszs vonssal jr. gy pldul az egyn rdemtelensge hozztartozira is thramlik. Ezrt az lland munkaviszonnyal nem rendelkez szl gyermeke utn jr csaldi ptlk, vagy nem kaphat nevelsi seglyt a csald, ha van devins magatarts csaldtag. sszefoglalva az eddigieket: minthogy a szegnypolitika szksgkppen elklnt, autonmiakorltoz s egszben negatvan diszkriminl, gyengti a trsadalmi kohzit, szolidaritst. Struktrabont jellege e vonsokbl egyttesen addik.

            Az az llts, hogy „szegnypolitikval nem lehet a szegnysget megszntetni”, rszben az elzekbl kvetkezik:

            – A szegnyeket megklnbztet eljrsok a szegnytudatot erstik. Ez leszerel tudat, ami egyre nehezebb teszi az adott helyzetbl val kiemelkedst.

            – Klnsen problematikus az „rdemtelenek” segtsgnyjtsbl val kizrsa. Ebbl addik a szinte megfordthatatlan, vagy nehezen megfordthat „leszakadsi tendencia”, amit szegnysg s deviancia egymsba jtszsa tartst.

Minthogy a szegnypolitika csaldokat gyermekeket is rint, ezen keresztl genercik kztti trktssel is rgzti a szegnysget. A gyermekek rintettsge tbbfle. Legjobb esetben csak az anyagi szegnysg rinti ket, ami viszonylag jmd, gazdagod trsadalmakban a kielgthetetlen vgyakon keresztl hoz ltre feszltsget, tartsan rgzl htrnytudatot jelents csoportoknl. Ezt ersti s az egsz szocializcis folyamatot torztja a folytonos ellenrzsekhez kapcsold azon felismers, hogy szleik msoknl kisebb rtkek. nll tnyezknt hatva rontja a gyermekek nbecslst az, ha ket sajt krnyezetk seglyezettknt tartja szmon. Ezrt nagyon fontos, hogy ha a szlk szegnyen is lnek, a gyermekknek prbljk megadni a lehet legtbbet, hogy a szlk szegnysge ne folytatdjon a gyerekknl. Erre tbb megolds is ltezik. Az elsdleges cl, hogy ha szegny csaldban is nvnk fel, mindenkpp vgezzk el a kzpiskolt. A msodik, hogy elszr hzasodjunk meg s csak utna vllaljunk gyereket. Ha mind a kt szl kzpiskolt vgzett, knnyebben tall munkt, gy a gyermek mr egy jobb krnyezetbe szlethet, nem rzkeli annyira a szegnysget. Harmadszor, fontos, hogy megrizzk csaldunkat. Felmrsek szerint azt ltjuk, hogy a ktszls csaldban felnv gyerekek tzszer nagyobb esllyel kerlik el a szegnysget, mint csonka csaldban l trsaik.

A szegnysg irodalmban a nemi hovatartozs szerepnek taglalsa nem tartozik a legfontosabb tmk kz. A munkaerpiac, az iskolzottsg vagy az letciklus ismrvei mellett csak ktelez szempontknt merl fel a frfiak s nk szegnysgrizikjnak lersa. gyszintn ritkn hasznlatosak a szegnysg vizsglatnak mdszerei a nkutatsban, illetve a nemek kztti klnbsgek elemzsben. A munkaerpiaci lehetsgek s realitsok, a kereseti klnbsgek, s mginkbb a hztartson belli munkamegoszts termszetnek kutatsa mellet a woman's study irodalmban csak ritkn tallkozunk olyan rsokkal, amelyek a frfiak s nk eltr szegnysghelyzetbl indulnak ki. gy teht megfigyelhet, hogy a szegnysg nem csupn etnikai csoportokat rint, hanem a nk is nagyobb arnyban tallhatk a szegnyek kztt, mint a frfiak, teht a szegnysg "feminizldik". A szegnysg feminizldsa azt jelenti, hogy azok a hztartsok, melyekben a csaldf n, nagyobb valsznsggel lesznek szegnyek, mint a frfi csaldfvel rendelkez csaldok, illetve a szegny hztartsokon bell a nk inkbb viselik a szegnysg terheit, mint a frfiak. Egy kutats szerint a nk inkbb lesznek szegnyek, mint a frfiak. A kutats leginkbb a ni hztartsfvel rendelkez csaldokra koncentrlt. A feministk rvelnek azzal, hogy nk a csaldon bell is jobban szenvedhetnek a szegnysgtl, mint a frfiak, vagyis frfi hztartsfvel rendelkez csaldokban is elfordulhat a szegnysg feminizldsa. Aligha ktsges, hogy szegny csaldokban a frfiak gyakran arnylag vdve vannak a szegnysg terhtl. Gyakran az asszonyoknak kell kzdenik, hogy a frfiak ne kaparintsk meg a csaldba befoly jvedelmet - fizetst, nyugdjat, vagy akr a csaldi ptlkot is -, s ne hasznljk azt sajt egyni fogyasztsukra, a csald lelmezsnek a gondjt az asszonyokra hrtva. A csaldi ptlkot a kocsmba hord frfi s a gyerekeinek lelemrt kzd anya nem ismeretlen a szegny csaldokban. Ennek ellenre nem sszertlen az a feltevs, hogy tarts feminizci a felbomlott csaldokban mlyebb s gyakoribb. Dnten az egyedl l ids nk  szegnysg-helyzetnek megnyugtat rtkelse csak lethelyzetk rszletes elemzst kveten adhat. A nk gyszintn fellreprezentltak a gyermekket egyedl nevelk kztt. E kategriba eddig inkbb vlssal, vagy zvegylssel kerltek be az egynek, m ha folyatdik a 90-es vek elejn beindul trend, hogy a fiatal nk egyre nagyobb hnyada hzassg s lettrsi kapcsolat nlkl szl gyermekeket, akkor e terleten egy masszv, magas szegnysgrtval rendelkez trsadalmi csoport kiterjedse vrhat.

   A szegnysg fogalmt teht – emltett tbbdimenzis voltbl kvetkezen – sokan s sokflekppen definiljk. A meghatrozsok mgtt, kimondva- kimondatlanul – de mindenkppen elkerlhetetlenl – meghzdik egy meghatrozott vilgnzet, politikai llsfoglals, elktelezettsg. A szegnysg fogalmt befolysolja az adott kor, a trsadalmi-gazdasgi helyzet is. Az Eurpa Tancs megkzeltse rtelmben „szegnynek kell tekinteni egy szemlyt, egy csaldot, illetve egy embercsoportot abban az esetben, ha a rendelkezskre ll erforrsok (anyagi, kulturlis, trsadalmi) oly mrtkben korltozottak, hogy kizrjk ket a minimlisan megkvetelhet letmdformbl abban az orszgban, amelyikben lnek”.

A szegnyeknek teht nemcsak jval alacsonyabb jvedelembl kell meglnik, hanem sokkal gyakrabban szenvednek lelki problmiktl is. Mintha erre kevsb figyelne a trsadalom, a politika. A szegnysg-problmt trsadalmi szinten kell kezelni s felszmolni, elssorban globlis mdon, s csak msodsorban helyileg. Ebben nyilvnvalan dnt fontossg lesz, hogy a gazdasg nvekedsi teme milyen mrtk, hogyan alakul a GDP, milyen temben n, s tarts lesz-e a nvekeds tendencija.

A trsadalmi kirekeszts problematikja a trsadalmi minsg elgondolsnak keretein bell rtelmezhet. Manapsg egyre inkbb a szegnysg  trsadalmi kirekesztettsget von maga utn. Ezt mi nem rzkeljk, holott minden nap tallkozunk vele. Gondoljunk csak bele, hogy az iskolkban mirt volt egy idben divat az egyenruhk bevezetse. Gyerekknt ezt megalznak tartottuk, de ha tudatostjuk, akkor mi is szvesebben beszlgettnk azokkal a diktrsainkkal, akik poltak voltak s biztos csaldi httrrel rendelkeztek, ezeket a trsadalmi klnbsgeket prbltk volna reduklni az egyenruhval. A gyerekek magniskolba jratsa nveli a ksbbi leteslyeiket, egyttal diszkriminatv azokra a gyerekekre nzve, akiknek a szlei nem rendelkeznek a magnoktats finanszrozshoz szksges anyagiakkal. Ez a kirekesztsi forma nem jelenti a piac fltti ellenrzs megszerzsnek lehetsgt, azonban - logikjnak ksznheten - genercikon keresztl rkldhet.

Ma nagyon sok szervezet foglalkozik a trsadalmi kirekeszts s befogads fogalmval. A CESIS-t (Centro de Estudos para a Intervenao Social) az Eurostat bzta meg 1995-ben a szegnysg s a trsadalmi kirekeszts fogalomkrei kztti kapcsolat tisztzsval, a trsadalmi kirekeszts Eurpai Unin belli megvalsulsi forminak felkutatsval, illetve megltk altmasztsval.

A trsadalmi kirekeszts tartalmazza a szegnysg fogalmt is. A szegnysgnek azonban ebben a keretben olyan jelentstartalma is kell hogy legyen, ami megmondja, hogy az, aki szegny, mibl rekesztdik ki. A trsadalmi kirekeszts kikszblhet azzal, ha a tolerancia s inklzi fogalmt mr az iskolban megrtetjk a gyerekekkel. Hiszen a kirekesztettsg problmjval kszkd embereken nem csak sajt maguk, vagy az llam, de mi is nagy mrtkben tudunk segteni. Prbljuk meg elfogadni a fogyatkos, szegnysgben l embertrsainkat.

A trsadalmi kirekesztettsgnek (ugyangy, mint a befogadsnak) klnbz indiktorai lehetnek. Szegnynek lenni teht azt jelenti, hogy valaki kptelen rszt venni a fogyaszti piacon; nem fr hozz javakhoz s szolgltatsokhoz egy olyan trsadalomban, amelyben a piacra lps lehetsge komoly gazdasgi elnynek szmt, s amely sajt mkdse szempontjbl elidegenthetetlen.

A trsadalmi kirekeszts legkzvetlenebb indokait a kvetkez tpusokba rdemes sorolni:

1. gazdasgi tnyezk: tbbszrs deprivci az anyagi forrsok hinya miatt, vagyis szegnysg;

2. trsadalmi faktorok: a trsadalmi kapcsolatok meggyenglse vagy megszakadsa mint a trsadalmi kirekeszts oka;

3. kulturlis tnyezk, eltletek

4. szubjektv tnyezk: egyfajta "szgyenls" szegnysg, amelyet a szegnyek nem tulajdontanak teljesen maguknak, de a szgyenrzeten keresztl kirekesztshez vezet;

5. patologikus tnyezk: az ezeknek betudhat kirekeszts elssorban mentlis vagy lelki problmk miatt lp fl;

6. "nrombol" viselkeds: elssorban olyan deviancikra kell itt gondolni, mint a drogfggsg, alkoholizmus, illetve a prostitci, melyek knnyen hajlktalansghoz vezetnek;

7. trbeli faktorok: itt a kirekeszts trgya egy egsz terleti blokk lakossga, pldul a globalizci hatsaival vagy az tstrukturlssal lpst tartani nem tud vrosrszek, ipari vezetek, ahol az egyn sorsa a trsg sorstl fgg.

Mindezeket szmtsba vve egyrtelm, hogy a szegnysg nmagban csupn egy a sok hattnyez kzl, amely trsadalmi kirekesztst eredmnyez.


A trsadalmi befogads is sok szinten megvalsulhat. Ilyen pldul a :

1.      Trsadalombiztostsi rendszerbe val befogads. Ez a trsadalombiztostsi szolgltatsokhoz val hozzfrst jelenti, alacsony jvedelmek az egyes demogrfiai vltozk szerint (kor, nem, rgi, etnikai hovatartozs, foglalkoztatottsgi sttusz).

2.      Munkaer-piaci befogads. A munkahelyekhez, illetve teljes- vagy rszids llsokhoz val hozzfrs beli diszkriminci megoszlsa demogrfiai vltozk szerint. Adjunk munkt lehetsg szerint fogyatkos embertrsainknak s a klnbz kissebsgek kpviselinek.

3.      Lakspiaci befogads. A lakvezetek (szomszdsgok) fldrajzi elrhetsgnek alakulsa, tmogatott s vdett lakspts; a hajlktalansg megszntetsrt folytatott kzdelem.

4.      Egszsggyi szolgltatsokkal val lefedettsg, befogads e szolgltatsok tern. Minden embernek joga van ugyanarra az egszsggyi elltsra, nem szabad kivtelezni senkivel.

5.      Oktatsi rendszerbeli s oktatsi szolgltatsbeli befogads. Oktatsi s kulturlis szolgltatsokhoz val hozzfrs s az ebben tapasztalhat diszkriminci elkerlse. Tbb klfldi iskolban nagyon fontos szerepet jtszik a fogyatkkal l emberek befogadsa, inkluzv krnyezetben val tanttatsa. A kutatsokbl kvetkezik, hogy az ilyen krnyezetben tanul gyermekek kommunikatvabbak lettek, a fejlds ms terletein is elre lptek, bartsgok alakultak ki a fogyatkos tanulk s egszsges trsaik kztt, amiben a tanrok nagyon nagy segtsget nyjtanak.

6.      Politikai befogads. vlaszt- s polgrjog- minden polgr alapvet emberi jogokkal rendelkezik, amit tle nem lehet megvonni.

7.      Kzssgi szolgltatsbeli befogads. A szabadids ltestmnyekhez s a lakkrnyki szolgltatsokhoz val hozzfrs biztostsa.

8.      Trsadalmi sttusz szerinti befogads. Egyenl lehetsgek s diszkriminci- ellenes trvnykezs.

 

Mint mr emltettem minden orszg szmra fontos a szegnysg elleni kzdelem. Ezrt tbb orszg klnbz programokkal kvn ezen az llapoton segteni.

gy pldul Olaszorszgban 2003 oktberben egyezmnyt fogadtak el az nkormnyzatok knyvtrpolitikjnak f vonalairl, miszerint minden llampolgrnak joga van ingyenesen ignybe venni a knyvtrak szolgltatsait, mivel az emberek tanttatsa, ismerettsgk bvtse fontos szerepet jtszik abban, hogy esetlegesen felismerjk nmagukban helyzetket s ezen vltoztathassanak.

Nmetorszgban szintn a knyvek tjn prbltk meg tmogatni az embereket sok ms mellett. A Bundeszentrale fr Deutsche Bildung knyveket adatott ki klnbz kultrkrl s ezeket ltalban nem drgbban, mint 2 € lehet megvsrolni, ennek segtsgvel az emberek klnbz kultrkat ismerhetnek meg, azok vallst, lett, gazdasgt, politikjt,stb. Hozzteszem a knyvek egyszer nyelvezetek, nagyon olvasmnyosak s rdekesek.

Franciaorszgban seglyekbl meg lehet lni. Franciaorszgban a kltsgvetsben vrl vre megjelenik az sszeg, ami biztostja az llampolgrnak s a leglisan itt tartzkod klfldieknek a meglhetshez elegend minimumot. Az ez vi adatok szerint ma mindenki jogosult legalbb havi 425, 40 eurra (ltminimum), amit seglyknt hajlktalanok is megkapnak. Mindehhez jrul a lakhatsi tmogats, ami a brleti dj s a jvedelem fggvnyben krhet.

Vgl, hogy is nz ki a szegnysg helyzete 2006-2007-ben. A Social Watch trsadalomtudomnyi kutati rgta azt valljk, hogy a szegnysg lekzdse holisztikus megkzeltst ignyel. Megllaptjk, hogy a szegnysg tbbdimenzis jelensg, amelyet sok irnybl lehet megkzelteni. Egyik lehetsg ezek kzl az emberi jogok fell trtn kzelts, amellyel a szegnysg felszmolsa rdekben folytatott kzdelem politikai felelssgg vlik.

A jogok fell kzeltve a krdshez, tllphetnk a karitativitson, vagy a jakaraton alapul hozzllson. Az emberi jogok alapjn elsdlegesen a kormnyokat terheli a felelssg a ktelezettsgek betartsrt. A kormnyok dolga, hogy olyan jogrendszert hozzanak ltre, amelyben sajt llampolgrai egyenl jogokat lvezhetnek s jogsrtsek esetn jogorvoslatot kaphatnak Ez a felfogs az egynek s a kzssgek rszvtelt hangslyozza a dntshozatalban s a szocilpolitika, illetve a programok kialaktsban. Minden orszgra kiterjeden sajnos nem llnak rendelkezsre megbzhat adatok. A szegnysgi kszbre vonatkoz adatok is csak 85 orszg esetben ismertek. Ebbl 18 orszgban a lakossg fele mlyszegnysgben l. Becslsek szerint ez jelenleg tbb mint egy millird embertrsunkat rinti. 95 orszgra vonatkozan van adat a napi 2 dollrnl kevesebbl lk szmt illeten. Eszerint az 1990 s 2002 kztt eltelt 12 v alatt mintegy 40 millival kevesebben estek ebbe a kategriba, de sszessgben mgis 2,6 millird szegnyrl van sz. Ebbl leszrhetjk, hogy a szegnysg elleni kzdelem rk feladatt vlik mg a legjobb gazdasgi httrrel rendelkez orszgokban is. Ezrt is 2010 a Kirekesztettsg s a Szegnysg elleni Kzdelem Eurpai ve lesz.

 

Nem sznt meg a krnyezetszennyezs Gymrn Tovbb…


A szennyvziszaptl bzlik Gymr, ll!Tovbb…


Cross plya plhet Gymrn Tovbb…


Bebizonyosodott, milyen krnyezeti krokat okozott a PEVDI Tovbb…


Rkkelt s mrgez anyagok elkpeszt mennyisgben!Tovbb…


Olyan a vros amilyen a temetje?Tovbb…


Az eltnt kerekerd nyomban!Tovbb…


Alapvet fogyasztvdelmi jogunk az Annahegyi utcban tallhat hulladkudvar hasznlata! Tovbb…


Amit ma lebontottak, holnap mr a mezn van! Tovbb…


Elvittk a kontnert? Szemthalmok az erdben! Tovbb…


Az Eperfasoron lerakott hulladk, talajt, vizet s levegt szennyez Tovbb…


Nicsak, ki beteg itt? Tovbb…


Fojtogat bz s fst Gymrn 2012. Szeptember 21-n pnteken Tovbb…


Itt mr mindent lehet?nkormnyzati cg szennyezi Gymr levegjt? Tovbb…


Gymrn lassan eltnnek a rgmltat idz pletek, emlkek!Tovbb…


 


LITERATURES SUBPAGE /// VERSEK ÉS TÖRTÉNETEK EGY HELYEN ///LITERATURES.GPORTAL.HU///LITERATURES SUBPAGE    *****    Naruto rajongói oldal | konoha.hu | Látogass el konoha falujába | KONOHA.HU | KONOHA.HU | KONOHA.HU | KONOHA.HU | KONOHA    *****    Turbózd fel a kreativitásod! Prémium grafikai források a PNG Tree-n.    *****    Anime tematikájú Cinematic trance zene és látványvilág Arcadia fantáziavilágában és még sok más videó a chanelen    *****    PREKAMBRIUM //// A TUDÁS BIRODALMA///PREKAMBRIUM.GPORTAL.HU /// PREKAMBRIUM //// A TUDÁS BIRODALMA    *****    RELIGIO-PORTAL /// NE FÉLJ, CSAK HIGYJ! ///RELIGIO.GPORTAL.HU ///RELIGIO-PORTAL /// NE FÉLJ, CSAK HIGYJ! ///    *****    RELIGIO-PORTAL /// NE FÉLJ, CSAK HIGYJ! ///RELIGIO-PORTAL /// NE FÉLJ, CSAK HIGYJ! ///RELIGIO-PORTAL    *****    RELIGIO-PORTAL /// NE FÉLJ, CSAK HIGYJ! ///RELIGIO-PORTAL /// NE FÉLJ, CSAK HIGYJ! ///RELIGIO-PORTAL    *****    PREKAMBRIUM //// A TUDÁS BIRODALMA    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU    *****    "TEKERJ VISSZA" - RÉGI KERÉKPÁROK IDÕSZAKI KIÁLLÍTÁSA - BAJA TÜRR ISTVÁN MÚZEUM    *****    Naruto rajongói oldal! Felkerült John Man Ninja címû könyvének elsõ fejezete. Olvass, Filmezz, Tanulj!! KONOHA.HU    *****    Debrecen Nagyerdõaljai, 150m2-es alapterületû, egyszintes, 300m2-es telken, sok parkolós családiház eladó 06209911123    *****    Velaris, a második otthonom Fanfictionból új rész került fel    *****    NSYNC - Ha nosztalgiáznál, vagy érdekel,mi történik most a ByeByeBye elõadóival, akkor nézz be - NSYNC    *****    Szereted az egyedi történeteket? Kíváncsi vagy, hogy mire képes egy hobbi író? Ha igen, nézz be hozzám!    *****    Sziasztok! A Moobius pályázatán elindult két regényem. Kérlek támogass! Bõvebb információt itt olvashatsz. Katt rám.    *****    Sziasztok! A Moobius pályázatán elindult két regényem. Kérlek támogass! Bõvebb információt itt olvashatsz. Katt rám.    *****    Debrecen Nagyerdõaljai, 150m2-es alapterületû, egyszintes, 300m2-es telken, sok parkolós családiház eladó 06209911123    *****    RELIGIO-PORTAL /// NE FÉLJ, CSAK HIGYJ! ///RELIGIO-PORTAL /// NE FÉLJ, CSAK HIGYJ! ///RELIGIO-PORTAL