Az �j gener�ci� is egyre k�rnyezettudatosabb

Az elm�lt k�t �v alatt 35%-r�l 50%-ra n�tt a szelekt�v hullad�kgy�jt�sben akt�van r�sztvev� 18-29 �ves, jellemz�en k�z�p vagy fels�fok� v�gzetts�g� fiatalok ar�nya, de sajnos m�g az �j szelekt�l�kkal egy�tt is mind�ssze minden m�sodik lakos. Legnagyobb ar�nyban a n�k gy�jtik anyaguk szerint k�l�nv�logatva a csomagol�si hullad�kokat

M�ra a magyar lakoss�g 96%-a ismeri vagy hallott a hullad�kgy�jt�s e form�j�r�l. Saj�t meg�t�l�se szerint, 10-b�l 8 megk�rdezett lak�hely�n m�k�dik szelekt�v hullad�kgy�jt�si rendszer.

Am�g 2008-ban a vid�ki nagyv�rosokban �l�k 83%-a, addig 2010-ben m�r 96%-a v�lte �gy, hogy lak�hely�n el�rhet� a szelekt�v gy�jt�s valamely form�ja. A felm�r�s szerint egyre t�bb olyan lakos gy�jt szelekt�ven, aki nemcsak a visszagy�jt�st, de a keletkez� hullad�kok mennyis�g�nek cs�kkent�s�t is szem el�tt tartja.

Mik�zben egyre ink�bb elterjed a szelekt�v hullad�kgy�jt�s, arra alig van lehet�s�g, hogy az ingatlantulajdonosok anyagilag is meg�rezz�k, ha kevesebb munk�t adnak a kuk�saut�nak. S�t, mintegy b�ntet�sk�nt ugyanannyit kell a szem�tsz�ll�t�s�rt fizetni�k, mint azoknak, akik v�logat�s n�lk�l pakolj�k tele a kuk�t.

Olvas�nk azt panaszolja, hogy eset�ben a kir�tt szem�tsz�ll�t�si d�j �sszege nincs ar�nyban az elsz�ll�tott hullad�k mennyis�g�vel. Mint �rja, csal�dj�val minden t�rv�nyes eszk�zt felhaszn�lva �gy �l, hogy csak minim�lis mennyis�g� elsz�ll�tand� hullad�k keletkezzen h�ztart�s�ban. Probl�m�ja nem egyedi: az interneten is b�ven tal�lni olyan bejegyz�seket, amelyekb�l kider�l, hogy az elsz�ll�tand� hullad�k mennyis�ge sok esetben k�sz�n� viszonyban sincs a szolg�ltat�s d�j�val. Ugyanannyit fizet az a csal�d, amely hetente t�m tele egy nyolcvan-sz�zhatvan literes kuk�t, mint az, amelyik n�gy h�t alatt t�lt meg egy hatvanliteres ed�nyt.


Mennyi literje?

Szil�gyi L�szl�t�l, a Hullad�k Munkasz�vets�g (HuMusz) eln�k�t�l megtudtuk, elvileg lenne lehet�s�g arra, hogy a szem�tsz�ll�t�si d�j �sszege �s az elv�gzett szolg�ltat�s �sszhangba ker�lj�n: "Sokan fordulnank hozz�nk ilyen probl�m�val �s b�r egyedi esetekkel nem foglalkozunk, folyamatosan egyeztet�nk a korm�nnyal �s a k�zszolg�ltat�kkal. Ennek eredm�nyek�nt tavaly m�dos�tott�k a telep�l�si hullad�kkezel�si k�zszolg�ltat�si d�j meg�llap�t�s�nak r�szletes szakmai szab�lyair�l sz�l� korm�nyrendeletet, lehet�v� t�ve a k�tt�nyez�s k�zszolg�lati d�j bevezet�s�t."

A korm�nyrendelet szerint a fix alapd�j (rendelkez�sre �ll�si d�j) legfeljebb a k�zszolg�ltat�si d�j negyven sz�zal�ka lehet: ez az �sszeg fedezheti a szolg�ltat� fix k�lts�geit, hiszen a kuk�saut�nak akkor is v�gig kell mennie az utc�n, ha egy-egy h�ztart�sban alig keletkezik hullad�k. Elvileg teh�t a kevesebb hullad�kot termel�k fizethetn�nek alacsonyabb d�jat is, �m az �nkorm�nyzatok a gyakorlatban nem alkalmazz�k a korm�nyrendeletet.


Kinek a szemete?

A k�tt�nyez�s k�zszolg�ltat�si d�j bevezet�se m�ris nagy el�rel�p�s lehetne, b�r a HuMusz szerint a legjobb megold�s az lenne, ha nem h�ztart�sonk�nt, hanem az egy h�ztart�sban �l�k sz�ma szerint vetn�k ki a k�zszolg�ltat�si d�jat: "V�gezt�nk modellsz�m�t�sokat, �s az der�lt ki, hogy m�g �gy is hatalmas k�l�nbs�gek lenn�nek a h�ztart�sok k�z�tt. Egy j�m�d�, nagyv�rosi szingli p�ld�ul �rtelemszer�en t�bb csomagol�anyagot haszn�l, sokkal t�bb szemetet termelve, mint egy id�s, egyed�l �l� asszony. Gond az is, hogy neh�z megm�rni a hullad�k mennyis�g�t. Vannak p�ld�ul, akik azt �ll�tj�k, semmilyen hullad�kot nem termelnek: ezt nehezen hissz�k el, hiszen aki hetente fejenk�nt p�r liter szemetet sem termel, az val�sz�n�leg �get is, ami mindenn�l nagyobb b�n" - sz�gezi le Szil�gyi L�szl�. Komposzt�l�ssal �s szelekt�v hullad�kgy�jt�ssel ugyan nem cs�kkenthet� null�ra a kuk�ba ker�l� szem�t mennyis�ge, de jelent�s javul�s �rhet� el: komposzt�l�ssal harminc-negyven sz�zal�kkal cs�kkenthet� az elsz�ll�tand� hullad�k mennyis�ge, ahol pedig van lehet�s�g szelekt�v gy�jt�sre, ott tov�bbi h�sz-huszon�t t�rfogatsz�zal�kos cs�kken�s v�rhat�.


Kis d�j nem d�j?

Szil�gyi szerint a szem�tsz�ll�t�si d�j nagys�g�val kapcsolatos igazs�gtalans�gok - amelyek fogyaszt�v�delmi k�rd�seket is felvetnek - az�rt nem ker�lnek jobban a k�z�ppontba, mert a d�j �sszege a t�bbi k�z�zemi d�jhoz k�pest alacsony. Az teh�t, hogy egy h�ztart�s heti sz�zhatvan vagy h�sz liter szemetet termel, �m elsz�ll�t�s��rt ugyannnyit fizet, nem viseli meg annyira a p�nzt�rc�t, mint egy t�bb t�zezer forintos g�zsz�mla. A h�ztart�soknak ennek ellen�re �rdemes lenne odafigyelni�k kuk�juk m�ret�re: mivel t�bbf�le kukam�ret van, f�l�vente fel�l kellene vizsg�lni, kicsi-e vagy nagy az �ppen haszn�lt t�rol�. Az �nkorm�nyzatoknak �s a k�zszolg�ltat�knak pedig az �ppen aktu�lis ig�nyeknek megfelel�en, egyedi szerz�d�st kellene k�tni�k a fogyaszt�kkal.


Jutalom �s b�ntet�s

A HuMusz egyedi szerz�d�sek melletti legfontosabb �rve, hogy az �gy meg�llap�tott szem�td�j k�zvetlen visszajelz�st adhatna az ingatlantulajdonosnak az �ltala keletkezett hullad�k kezel�s�nek k�lts�geir�l, �gy k�rnyezettudatoss�gra sarkallna: a d�jat �ppen ez�rt �gy kell meghat�rozni, hogy a kevesebb hullad�k termel�s�re �szt�n�zz�n, ne �rje meg sok szemetet termelni. A munkasz�vets�g tanulm�nya egy kifejezetten rossz gyakorlatra is felh�vja a figyelmet: vannak olyan �nkorm�nyzatok, amelyek "nagylelk�en" ingyeness� teszik a szolg�ltat�st, pontosabban a kommun�lis ad�b�l fizetik ki a szolg�ltat�t. Ez esetben a lakoss�g semmif�le visszajelz�st nem kap arr�l, hogy mennyit fizet a szem�tsz�ll�t�s�rt. Arra is van p�lda, hogy a k�zszolg�ltat� m�g szerz�d�sbe foglalt kedvezm�nyt is biztos�t az �nkorm�nyzatnak, ha az kommun�lis ad�k�nt, lehet�leg egy �sszegben hajtja be a d�jat – ez ugyancsak nem a legjobb gyakorlat.


Nincs d�j, de m�gis van

Nem csak a szeml�let�knek k�sz�nhet�en kev�s szemetet termel�k, de az egyed�l �l�k, vagy ingatlanjukat csak id�szakosan haszn�l�k helyzete is �rdekesen fest. Vissz�s ugyanis az a gyakorlat is, amely szerint az �nkorm�nyzat az ar�nyoss�g �s m�lt�nyoss�g k�vetelm�ny�nek jobban megfelelve, egyed�l�ll� ingatlantulajdonosok vagy szoci�lis helyzet�k miatt r�szorultak eset�ben a tulajdonos k�r�s�re d�jkedvezm�nyt biztos�that. Ha ugyanis az �nkorm�nyzat – rendelet�ben szab�lyozott m�don – egy-egy tulajdonos eset�ben d�jkedvezm�nyt vagy mentess�get �llap�t meg, a felmer�l� k�lts�geket a k�zszolg�ltat� sz�m�ra – m�s forr�sb�l – k�teles megt�r�teni. Ennek oka, hogy a mentess�gek �s kedvezm�nyek meghat�roz�sa a telep�l�si �nkorm�nyzatok rendeleti szab�lyoz�s�ra tartozik, �m ebb�l a k�zszolg�ltat�nak nem sz�rmazhat anyagi h�tr�nya. Ebb�l logikusan az k�vetkezik - �s ez der�l ki a HuMusz felm�r�s�b�l is -, hogy b�r a jogi lehet�s�g adott, kev�s �nkorm�nyzat ad a lakosainak egy�ni kedvezm�nyeket.