Nem is egy, hanem k�t �sz� szem�tszigetr�l van sz�. Az egyik sz�le jelenleg alig �tsz�z tengeri m�rf�ldre van a kaliforniai partokt�l, a m�sik t�ls� sz�le nagyj�b�l ugyanilyen messzire van Jap�nt�l. A k�t sziget kiterjed�se kb. az Egyes�lt �llamok ter�let�nek k�tszerese, az egyik� K�z�p-Eur�pa nagys�g�.
Az �sz� f�rmedv�ny nem most alakult ki. A nagyobbik szem�tszigetet 1997-ben fedezte fel Charles Moore amerikai �ce�nkutat�. Az egykori haj�s egy Los Angelesb�l Hawaiira tart� jachtverseny r�sztvev�jek�nt „�szott bele” a szigetbe. Megd�bbent, hogy t�bb ezer m�rf�ldre a sz�razf�ldt�l, amerre a szem ell�t, minden�tt szem�t volt. A l�tv�ny olyan m�lyen megrend�tette, hogy az olajiparban meggazdagodott csal�db�l sz�rmaz� Moore hamarosan eladta �zleti �rdekelts�geit, �s harcos k�rnyezetv�delmi aktivista lett. � alap�totta az Algalita Tengerkutat� Alap�tv�nyt.

�vatos becsl�sek szerint az �sz� szem�tsziget s�lya m�r ekkor is meghaladta a h�rommilli� tonn�t, de m�gsem t�rt�nt semmilyen int�zked�s. Az illet�kesek megnyugv�st tal�ltak abban, hogy a k�rny�ken akkoriban nem voltak szigetek, ez�rt a v�z nem tudja partra mosni �ket, a m�anyag meg am�gy sem bomlik le, v�lt�k. Csakhogy a f� gond �ppen ez a Greenpeace ilet�kesei szerint, akik azt �ll�tj�k, hogy a vil�gon �vente termelt sz�zmilli�rd(!) tonna m�anyag egytizede a tengerben k�t ki. A tengeri szem�t �t�de haj�kr�l sz�rmazik, a t�bbi a sz�razf�ldr�l jut a v�zbe. Egy�bk�nt nem eszt�tikai probl�m�r�l van sz�, hanem olyanr�l, amely s�lyosan vesz�lyezteti a tengerek �l�vil�g�t. Az ENSZ K�rnyezetv�delmi a szak�rt�i �gy becs�lik, hogy a m�anyaghullad�kok miatt �vente t�bb mint egymilli� tengeri mad�r, illetve legal�bb sz�zezer tengeri eml�s pusztul el. �s mivel a m�anyag nem bomlik el, ez�rt m�g az „�skorb�l”, az �tvenes �vekb�l sz�rmaz� kacatok is ott h�mp�ly�gnek a hull�mokon. A nagyobb t�rgyak a napf�ny hat�s�ra vagy a h�m�rs�klet ingadoz�sa miatt sz�tesnek apr� darabokra. Ez�ltal m�rgez�, vesz�lyes k�miai anyagok ker�lhetnek az emberi t�pl�lkoz�si l�ncba, a tengerben pedig a k�ros anyag aff�le plasztikiszapp� �ll �ssze. A m�anyagot benyel� v�zi �llatok szervezet�be is bejutnak a m�rgez� anyagok. A t�bb sz�zmilli�nyi apr� szennyez�s szivacsk�nt mag�ba sz�vja a k�l�nf�le szennyez� anyagokat, amelyek a kifogott halak r�v�n visszaker�lnek az emberekhez

A mostanra sz�zmilli� tonn�nyira h�zott szem�tr�l Marcus Eriksen, az Algalita kutat�si igazgat�ja a londoni The Independentnek azt mondta: ez az �sz� szem�t egy k�zepes s�r�s�g� leveshez hasonl�t. Olyanhoz, amelyet m�anyagokb�l, focilabd�kb�l, leg�darabk�kb�l, m�anyag zacsk�kb�l, egy�b csomagol�eszk�z�kb�l kevertek ki. S mivel a tengeri szem�t z�me �tl�tsz�, �s a v�z sz�ne alatt n�h�ny m�terrel hull�mzik, m�holdas felv�teleken �szre sem lehet venni.
A hullad�kszigeteket az �ce�ni �raml�sok mozgatj�k, �s egy esetleges �ramlatv�ltoz�s s�lyos k�vetkezm�nyekkel j�rhat. A keleti szem�tfolyam jelenleg a Hawaii-szigetek fel� sodr�dik, �s elk�pzelhet�, hogy neki�tk�zik a sz�razf�ldnek. A becsap�d�skor konfettik�nt hullik majd a szem�t a hawaii tengerpartra!

A F�ldk�zi-tenger �s mell�ktengerrendszere sem mondhat� tiszt�nak, s�t, ez a vil�g egyik legszennyezettebb r�sze, ahol n�gyzetkilom�terenk�nt �tlagosan k�tezer m�anyagb�l k�sz�lt szem�tdarab tal�lhat�. A probl�ma csak az�rt nem felt�n�, mert a hullad�k z�me itt a tengerfen�kre mer�l, csup�n a legk�nnyebbek lebegnek a felsz�n k�zel�ben.
K�rnyezetv�delmi szervezetek szerint itt az ideje v�gre tudom�sul venni, hogy a tenger nem hullad�klerak�. Azonnal drasztikusan cs�kkenteni kell m�anyag-felhaszn�l�sunkat. Amire m�gis sz�ks�g van, azt �gy kell kezelni, hogy semmik�ppen se ker�lj�n be a foly�kba, tengerekbe. Ami pedig odajutott, azt valahogy ki kell onnan gy�jteni. Ennek hogyanj�r�l azonban semmit sem tal�lni a h�rekben. Pedig ha semmi sem v�ltozik, akkor a k�vetkez� �vtizedben k�tszeres�re n�het az �ce�ni szem�tsziget m�rete.