Amennyire neh�z ma meg�rteni, miben b�ztak, miben rem�nykedtek 1944-ben, m�g j�nius m�sodik fel�ben is a magyar(orsz�gi) vagy legal�bbis a f�v�rosi zsid�k, olyan k�nny� f�lfogni, mi�rt t�rekszik a magyar jobboldal �s f�leg a sz�ls�jobboldal j� n�h�ny publicist�ja, t�rt�n�sze arra, hogy Horthy Mikl�st nagyszer�, karizmatikus �llamf�rfinak �ll�tsa be. Olyan embernek, aki szinte soha nem hib�zott, az orsz�g haj�j�nak korm�nya az � kez�ben volt a legjobb helyen, �s t�bbek k�z�tt a f�v�rosi zsid�k is neki k�sz�nhett�k, hogy megmenek�ltek a deport�l�st�l. Az �j, ellentmond�sokt�l, t�ved�sekt�l, hib�kt�l, netal�nt�n b�n�kt�l megtiszt�tott Horthy-k�pre, �gy t�nik, ma sz�ks�ge van a jobboldalnak. Mi�k�z�ben Sz�lasi Ferenc hal�l�nak 60. �vfordul�j�r�l mindenki megfeledkezett, Horthy Mikl�sr�l Koltay G�bor t�bb mint k�t�r�s „dokumentumfilmet”, a val�s�gban a korm�nyz�t nemzet- �s zsid�ment� makul�tlan h�sk�nt bemutat� propagandamozit k�sz�tett. Horthyr�l viszonylag s�r�n �rnak a jobboldali �s sz�ls�jobboldali �js�gokban. Mint arra m�g visszat�r�nk, a korm�nyz� kenderesi �jratemet�se 1993-ban m�lyen megosztotta a magyar t�rsadalmat. Boros P�ter, aki a nagybeteg Antall J�zsef minisztereln�k helyettesek�nt, „ma�g�n�emberk�nt” ott volt Kenderesen a korm�nyz� �jratemet�s�n, �s a Horthy csal�d mellett az els� sorban kapott helyett, ma is b�szk�n v�llalja akkori tett�t.

A magyar t�rt�nettudom�ny egyik nagy ad�ss�ga, hogy t�bb, nagyon fontos t�rt�nelmi szem�lyr�l, t�bbek k�z�tt mag�r�l Horthy Mikl�sr�l sem sz�letett m�g meg a lev�lt�ri forr�sokon alapul� �letrajz. Ennek ellen�re sokat tudunk a Horthy Mikl�s nev�vel is illetett korszakr�l, amelyet �k, vagyis Horthy �s h�vei „ellenforradalmi” rendszernek neveztek. 1945 ut�n, f�leg a R�kosi-rendszerben szok�s volt Horthyt �s rendszer�t lefasiszt�zni. Az 1970-es �vekben m�r komoly t�rt�n�sz legfeljebb az „ellenforradalmi” jelz�t illesztette a Horthy-rendszer el�. J�l eml�kszem, amikor az 1970-es �vek v�g�n Karsai Elek a szegedi J�zsef Attila Tudom�nyegyetem b�lcs�szkar�n az ellenforradalmi rendszer k�l- �s belpolitik�j�r�l tartott el�ad�s-sorozatot, M�rei Gyula t�rt�n�sz, akad�mikus, tansz�kvezet� egyetemi tan�r bar�ti mag�nlev�lben figyelmeztette: ameddig Nemes Dezs� elvt�rsnak6 az a v�lem�nye, hogy a Horthy-rendszer fasizmus volt, addig az � tansz�k�n csakis ennek megfelel�en lehet tan�tani. A k�vetkez� f�l�vben �desap�m m�r nem v�llalt el�ad�st Sze�geden.

Az al�bbiakban megk�s�rlem r�viden �sszefoglalni, mit gondolnak, miket �rnak Horthy Mikl�s csaknem k�t �s f�l �vtizedes korm�nyz�s�g�r�l (Horthy hivatalosan 1920. m�rcius 1-j�t�l 1944. okt�ber 15-ig volt �llamf� a jobboldali t�rt�n�szek, publicist�k, �s n�zeteiket, �ll�t�saikat megpr�b�lom szembes�teni a t�rt�nettudom�ny �ltal eddig felt�rt t�nyekkel, adatokkal �s elemz�sekkel. Term�sze�tesen a rendelkez�semre �ll�, viszonylag sz�k keretek k�z�tt csak az ellenforradalmi rendszer t�rt�net�nek n�h�ny f� esem�ny�re koncentr�lhatok. Mint azt r�szletesen bizony�tani pr�b�lom, azok a jobboldali �s sz�ls�jobboldali publicist�k, t�rt�n�szek, akik megk�s�rlik Horthyt makul�tlan h�sk�nt �br�zolni, gyakran �lnek a torz�t�s, a t�rt�nelemhamis�t�s, a legendagy�rt�s vagy egyszer�en az elhallgat�s m�dszer�vel. Sajn�latos m�don, mint azt majd p�ld�k sor�val pr�b�lom bizony�tani, az antidemokratikus, antiliber�lis ideol�gi�k alapj�n �rott t�rt�nelemk�nyvekben jobboldali, s�t id�nk�nt sz�ls�jobboldali n�zetek is napvil�got l�tnak. Neh�z pr�bat�tel el� �ll�tva az esetleg a polg�ri demokratikus �rt�krendet elfogad� �s p�ld�ul a Horthy-kultuszt elutas�t� tan�rokat.

Horthy Mikl�s orsz�gl�s�nak els� �vei (1919–1921)

A Trianonhoz vezet� �t kritikus, s�t �nkritikus elemz�se helyett a jobboldali publicist�k, t�rt�n�szek a „pozit�v p�ld�kat” felsorakoztat� „t�rt�net�r�st” m�velik. 1990-t�l j� m�sf�l �vtizedig a gimnazist�k Salamon Konr�d t�rgyi t�ved�sekt�l hemzseg�, vulg�rmaterialista, ugyanakkor elk�telezetten �s elhivatottan antidemokratikus szellem� tank�nyv�b�l tanult�k �s n�hol m�g mindig tanulj�k a leg�jabb kori t�rt�nelmet. Salamon Konr�dnak van koncepci�ja, vil�gn�zete, v�lem�nye, a t�rt�neti esem�nyeket ezen �ltal�nos vil�gszeml�let alapj�n t�rgyalja.8 Sz�m�ra legf�bb �rt�k a nemzeti egys�g, ennek megteremt�je a kem�ny, hat�rozott, er�skez� vezet�. P�ldak�pei k�z�tt tal�n els� helyen Benito Mussolini �ll. Horthy Mikl�s Salamon szerint a „nemzet megment�jek�nt” gyorsan n�vekv� tekint�lyre tett szert, „szerencs�sen testes�tve meg a politikai �s p�rtk�zdelmek felett �ll� �llamf�t”. Salamon szerint Trianon nem (csak) az�rt k�vetkezett be, mert az els� vil�gh�bor�ban haz�nk a vesztesek oldal�n �llt, hanem az�rt, mert p�rtoskodtunk. Salamon szerint a baloldaliak ab ovo nemzetietlenek, a jobboldaliak, legyenek ak�rmilyen sz�ls�s�gesek, radik�lisak, pl. fasiszt�k, s�t n�cik, m�gis ki�rdemlik a „nemzeti” jelz�t.

Az els� vil�gh�bor� ut�ni Eur�pa els� zsid�t�rv�ny�vel, az izraelita vall�s�ak egyetemi �s f�iskolai tov�bbtanul�s�t korl�toz� �n. numerus clausus t�rv�nnyel kapcsolatban (err�l a t�rv�nyr�l Koltay Horthy-filmj�ben egyetlen sz�t sem ejtenek) Sala�mon kiemeli: c�lja az �rtelmis�gi t�lk�pz�s cs�kkent�se volt, v�grehajt�sa sor�n pedig �rv�nyes�teni kellett a nemzeth�s�g �s az erk�lcsi megb�zhat�s�g k�vetelm�ny�t. Mivel k�vetkez� mondat�ban megjegyzi, hogy az „int�zked�s” mindenekel�tt a „zsid� sz�rmaz�s� magyarokat juttatta h�tr�nyos helyzetbe”, ezt �gy is lehet �rteni, hogy a zsid�k e k�t felt�telnek nem feleltek meg… Arr�l nem is besz�lve, hogy a t�rv�ny kifejezetten az izraelita vall�s�akat, �s nem a „zsid� sz�rmaz�s�akat” eml�tette. A Sz�ray–Kaposi-f�le tank�nyv m�g Salamon tank�nyv�t is alulm�lja a numerus clausus t�rv�ny bemutat�sakor. L�tsz�lag nagyon objekt�ven id�zi az 1920. XXV. tc. 1. �s 3. paragrafus�t (ezeket ismertette Salamon is), de egyetlen sz�val sem �rulja el a nebul�knak, hogy ez a t�rv�ny az izraelita vall�s�akat nemzetis�gg� nyilv�n�tva rekesztett ki ezr�vel magukat magyarnak vall�kat a fels�oktat�sb�l. Azt pedig ez a tank�nyv sem eml�ti, hogy ez volt az els� vil�gh�bor� ut�ni Eur�pa els� antiszemita t�rv�nye.

Az antiszemita Teleki P�l els� minisztereln�ks�ge alatt, 1920 �sz�n megalkotott numerus clausus t�rv�ny c�ljaival �s szellem�vel Horthy Mikl�s annyira egyet�rtett, hogy amikor 1943 tavasz�n Klessheimben Hitlerrel �s Ribbentroppal folytatott t�rgyal�sair�l hazat�rt, az ott elhangzott v�dakra „hat�rozott �s m�lt�s�gteljes” v�laszt fogalmazott. Ennek bevezet�j�ben a korm�nyz� lesz�gezte: „Az egyik szemreh�ny�s arra vonatkozott, hogy Ma�gyar�orsz�gon �ll�t�lag t�l enyh�n kezelik a zsid�kat. Eb�ben a k�rd�sben minden elbizakodotts�g n�lk�l hivatkozhatom arra, hogy annak idej�n �n voltam az els�, aki sz�t emeltem a zsid�k destrukt�v magatart�sa ellen, �s az�ta megfelel� int�zked�seket tettem befoly�suk visszaszor�t�s�ra.” Nem lehet Hitler d�moni, puszt�t�, t�meggyilkos antiszemita ideol�gi�ja �s politik�ja �s Horthy konzervat�v, megr�gz�tt, de m�gis hat�rok k�z�tt marad�, t�bb esetben szelekt�v antiszemitizmusa k�z� egyenl�s�gjelet tenni. 1943 tavasz�n Hitler a magyar(orsz�gi) zsid�k s�rga csillaggal val� megb�lyegz�s�t �s a hal�lt�borokba val� deport�l�sukat tartotta az egyetlen lehets�ges megold�snak. Horthy viszont ezt a k�vetel�st hat�rozottan elutas�totta. Ahogy nem Horthy kezdem�nyezte a numerus clausus t�rv�ny beterjeszt�s�t, legfeljebb j�v�hagy�lag tudom�sul vette, ugyan�gy nem tiltakozott (Teleki P�llal ellent�tben), amikor Bethlen Istv�n minisztereln�k 1928-ban e t�rv�ny antiszemita paragrafus�nak elt�rl�s�t megszavaztatta a parlamentben. Mint ahogy azt is tudom�sul vette, hogy Imr�dy B�la (1938–1939), majd Teleki P�l minisztereln�ks�ge (1939–1941) idej�n ism�t korl�tozt�k az izraelita vall�s�ak �s a zsid�nak min�s�tett, kereszt�ny hitre t�rt fiatalok tov�bbtanul�si lehet�s�geit.

A nyilasok �s a zsid�t�rv�nyek (1935–1938)

A jobboldali publicist�k, t�rt�n�szek nem gy�zik magasztalni Bethlen Istv�n minisztereln�k�t (1921–�1931) �s az �t kinevez� Horthyt. Mik�zben k�t�s�gtelen�l igaz, hogy kort�rsait�l, Mussolinit�l, Hitlert�l, de m�g Franc�t�l �s Salazart�l is elt�r�en Horthy nem volt dikt�tor, de a polg�ri demokr�cia elk�telezett h�v�t faragni bel�le meglehet�sen mer�sz v�llalkoz�s. Sok�ig �s nagyon mereven ellenezte az �ltal�nos �s titkos szavaz�s bevezet�s�t, de v�g�l elfogadta, hogy az 1939-es k�pvisel�h�zi v�laszt�sokat �gy szervezz�k meg. Hallani sem akart a merev nagybirtokrendszer reformj�r�l, a f�ldbirtokos �s p�nz�gyi arisztokr�cia �rdekeinek konok v�del�mez�je maradt uralma v�g�ig. Salamon Konr�d szerint a Bethlen-korszak szellemis�g�re jellemz� volt „...a kereszt�ny �s nemzeti hagyom�nyokhoz val�, n�ha korszer�tlen ragaszkod�s”. Salamon defin�ci�ja szerint a Horthy-rendszer „liber�lis konzervativizmusa” csak „korl�tozottan szabadelv� felfog�s” volt. Amivel kapcsolatban csak Bulgakov ismert hasonlat�t szeretn�m felid�zni, miszerint nincs els�rend�en friss �s m�sodlagos frissess�g� tokhal: az ut�bbi egyszer�en b�d�s, emberi fogyaszt�sra alkalmatlan. Vagy liber�lis valaki, vagy esetleg korl�tozottan demokrata, korl�tozottan antiszemita stb. Nem olvashatunk semmit ebben a tank�nyvben a szegedi gondolatr�l, a Horthy-rendszer gazdas�gi-t�rsadalmi viszonyair�l, a nagybirtokrendszerr�l, a nagyt�ke �s az arisztokr�cia saj�tos �sszefon�d�s�r�l stb.

Horthy len�zte, ut�lta a csal�dj�t is �tsz�li demag�gi�val t�mad� nyilasokat, vez�r�ket, Sz�lasi Ferencet a n�met megsz�ll�sig nem volt hajland� fogadni. 1938 el�tt sajt�perek tucatjait akasztott�k a „zsid�z�” nyilasok nyak�ba. 1938-ban Sz�lasit t�bbek k�z�tt �llamellenes �sszeesk�v�s v�dj�val a szegedi Csillag-b�rt�nbe z�rt�k. Innen viszont ism�t csak Horthy j�v�hagy�s�val Teleki P�l minisztereln�ks�ge idej�n, az �szak-Erd�ly visszat�r�se alkalm�b�l meghirdetett amnesztia kapcs�n, 1940. szeptember 17-�n kiszabadult. Teleki elt�r�lte azt a rendeletet is, amely megtiltotta, hogy �llami alkalmazottak politikai p�rt tagjai legyenek. Az igaz, hogy 1935–�1944 k�z�tt �tsz�r is f�loszlatt�k Sz�lasi p�rtj�t, de minden alkalommal r�vid id�n bel�l, �j n�ven tov�bb folytathatta m�k�d�s�t.

Nem Horthy kezdem�nyezte, de ism�t semmit sem tett 1938-ban az „els�nek” nevezett zsid�t�rv�ny (1938. XV. tc.) �letbe l�ptet�se ellen. Hall�gatott, amikor egy �vvel k�s�bb Teleki P�l hathat�s k�zrem�k�d�s�vel elk�sz�lt, majd, a K�pvisel�h�z �s a Fels�h�z nagy t�bbs�ge �ltal is megszavazva, �letbe l�pett a „m�sodik”, imm�ron fajv�delmi passzusokat tartalmaz� zsid�t�rv�ny. Az 1939. IV. tc., az �gynevezett II. zsid�t�rv�ny t�bb t�zezer kereszt�ny-kereszty�n hitre t�rt embert min�s�tett (vissza) zsid�v�. Horthy a brit k�vet el�tt m�g 1939 janu�rj�ban azt mondta, nyilv�nval�an a nyugati hatalmak fel� tett gesztusnak sz�nva szavait, hogy ebben a t�rv�nyben „olyan embertelen �s kegyetlen rendelkez�sek vannak, amelyeket � nem engedhet t�rv�nyer�re”. Majd ism�t semmit nem tett, hagyta, hogy e ny�ltan faji alapon �ll� t�rv�ny �letbe l�pjen.

Az els� zsid�t�rv�nnyel kapcsolatban Salamon, b�r megjegyzi, hogy ez a t�rv�ny szak�tott az �llampolg�ri jogegyenl�s�g elv�vel, hozz�f�zi, hogy a zsid�k sz�mar�ny�t egyes foglalkoz�si �gakban 20%-ban maxim�lta, mik�zben a zsid�k a n�pess�g 5%-�t alkott�k. N�mi rosszindulattal ezt �gy is lehetne olvasni, hogy nem is volt olyan igazs�gtalan ez az antiszemita t�bbs�g� parlament.20 A Sz�ray–Kaposi-f�le tank�nyv itt is a semmitmond�sig sz�kszav�, amikor minden bevezet� �s magyar�zat n�lk�l k�zli az els� zsid�t�rv�ny k�t paragrafus�t.21

A Terror H�za M�zeum �lland� ki�ll�t�s�n is azt �ll�tj�k, hogy n�met nyom�sra voltunk k�nytelenek (ism�t) az antiszemita t�rv�nyhoz�s �tj�ra l�pni. Ezen �ll�t�s megfogalmaz�i eddig egyetlenegy olyan dokumentumot sem tudtak id�zni, amely arra utalna, hogy a n�ci N�metorsz�g 1938–1939 folyam�n ebben a k�rd�sben megpr�b�lt volna a magyar belpolitik�ba beavatkozni. Az egyre er�s�d� hazai sz�ls�jobboldallal versenyt futva, a Harmadik Biro�da�lomra �s a szint�n antiszemita t�rv�nyeket hoz� fasiszta Olaszorsz�gra figyelve, a sz�les k�zv�lem�ny lelkes t�mogat�s�t�l �s csak nagyon kevesek tiltakoz�s�t�l k�s�rve fogadt�k el ezeket a t�rv�nyeket. Nemr�giben a Sv�jcban �l� �r�, t�rt�n�sz, Czettler Antal �j v�ltozattal �llt el�. Neki (vagy jelenl�t�ben) Bethlen Istv�n �ll�t�lag azt mondta, hogy Horthy valamif�le, egy�bk�nt a val�s�gban nem l�tez� „korm�nyz�i v�t�val” 1938-ban vagy 1939-ben meg akarta akad�lyozni a zsid�t�rv�nyek �letbe l�ptet�s�t, de err�l Bethlen a Harmadik Birodalom er�s�d� nyom�s�ra hivatkozva lebesz�lte. K�l�n�s, hogy ilyen horderej� k�rd�sr�l egy kiskamasz jelenl�t�ben besz�lt volna Bethlen Istv�n (Czettler Antal 1925-ben sz�letett). A n�met nyom�st bizony�t� dokumentumok hi�ny�n k�v�l az is felt�n�, hogy sem Horthy, sem Bethlen nem �rt eml�kirataiban arr�l, hogy a Harmadik Birodalom k�rte vagy k�vetelte volna a magyar zsid�t�rv�nyek bevezet�s�t m�r 1938–1939-ben. Pedig ha lett volna ilyesfajta nyom�s, ezt biztosan megeml�tett�k volna mind a ketten.

Ami a rom�n n�pnevel� kurzust�rt�n�szeknek a Vasg�rda, az magyar elvbar�taiknak a Sz�lasi Ferenc vezette Nyilaskeresztes P�rt – Hungarista Moz�ga�lom. Minden felel�ss�get az idegen megsz�ll�kra �s a vel�k kollabor�l� „maroknyi”, „n�h�ny” vasg�rdist�ra �s nyilasra lehet kenni. T�k�czki L�szl� szerint az 1939-es k�pvisel�h�zi v�laszt�sokon csak a szavaz�k 17%-a szavazott az antiszemita nyilasokra, ezzel szemben �ll a 83% nem nyilas szavaz�.T�k�czki, mik�zben megpr�b�lja az 1939-es nyilas szavaz�kat az 1945 ut�n a kommunist�kra szavaz�kkal �sszemosni, k�t fontos t�nyt elhallgat.

1. A nyilasok a rendk�v�l magas, 10 000 peng�s kauci� miatt, amelyet a k�pvisel�jel�lteknek el�zetesen le kellett tenni�k, csak a v�laszt�k�rzetek mint�egy fel�ben tudtak �n�ll� jel�ltet �ll�tani. Ahol egy�ni jel�ltj�k is volt, �s �gy t�mogat�ik k�t szavazatot adhattak le, egyszer a megyei, illetve v�rosi list�ra, egyszer pedig az egy�ni jel�ltekre, �tlagosan 35-40%-ot szereztek. A Horthy-rendszer er�szakszervei �s hivatalnokai t�rv�nyes �s sokszor t�rv�nytelen eszk�z�kkel is megpr�b�lt�k megakad�lyozni a nyilasok v�laszt�si gy�l�seinek megtart�s�t, k�pvisel�iket, v�laszt�ikat megfenyegett�k, mindenf�le �r�gyekkel intern�lt�k, stb. Orsz�gos sajt�kamp�nyt ind�tottak, t�bbek k�z�tt azzal r�galmazt�k meg a nyilasokat, hogy idegen p�nzzel (�rtsd: Berlinb�l gurul� m�rk�kkal) szervezik kamp�nyukat. Ez nem volt igaz, de ez nem zavarja Salamon Konr�dot abban, hogy kijelentse: „n�met p�nzen szervezett hatalmas propagand�val” szereztek a sz�ls�jobboldaliak 19%-ot. A val�s�gban a sz�ls�jobboldali p�rtokat 1939-ben a szavaz�k 25%-a t�mogatta, e p�rtok a parlamenti mand�tumok 18%-�t szerezt�k meg. A Szoci�ldemokrata P�rt h�szn�l t�bb, a nyilas �s sz�ls�jobb p�rtok hetvenn�l t�bb v�laszt�ker�letben tudtak jel�ltet �ll�tani. 2 400 000 szavaz�b�l kb. 900 ezren a nyilasokra �s m�s, radik�lis sz�ls�jobboldali p�rtokra, jel�ltekre szavaztak.

2. A korm�nyp�rti jel�ltek d�nt� t�bbs�ge is antiszemita volt, zsid�z� kamp�nyukat figyelmesen, lelkesen hallgatt�k v�laszt�ik. Ne felejts�k el: m�g a Horthy-rendszer ellenz�k�nek sz�m�t� kisgazda k�pvisel�k is megszavazt�k a zsid�t�rv�nyeket 1938–1939-ben.

Mindazok, akik ma fennen hangoztatj�k, Czettler Antalhoz hasonl�an, hogy Horthy tulajdonk�ppen nem is volt antiszemita, tal�n nem olvast�k „Kedves B�li!”-hoz, vagyis Teleki P�lhoz 1940. okt�ber 14-�n �rott level�t. Ebben a zsid�k�rd�sr�l t�bbek k�z�tt a k�vetkez�ket �rta: „…�n eg�sz �letemben antiszemita voltam, zsid�kkal sohasem �rintkeztem.26 T�rhetetlennek tartottam, hogy itt Ma�gyarorsz�gon minden-minden gy�r, bank, vagyon, �zlet, sz�nh�z, �js�g, kereskedelem stb. zsid�k�zben legyen, �s hogy a magyar t�k�rk�pe – kiv�lt k�lf�ld�n – a zsid�. Azonban, minthogy a korm�nyzat egyik legfontosabb feladat�nak az �letstandard emel�s�t tartom, teh�t gazdagodnunk kell, lehetetlen a zsid�kat, kiknek minden a kez�kben volt, egy-k�t �v leforg�sa alatt kikapcsolni, �s hozz� nem �rt�, legink�bb �rt�ktelen, nagysz�j� elemekkel helyettes�teni, mert t�nkre megy�nk. Ehhez legal�bb egy ember�lt� kell. �n hirdettem tal�n el�sz�r hangosan az antiszemitizmust, azonban nem n�zhetek nyugodtan embertelens�geket, szadista, oktalan megal�ztat�sokat, mikor m�g sz�ks�g�nk van r�juk. Azonk�v�l messze vesz�lyesebbnek �s �rt�ktelenebbnek tartom haz�mra n�zve p[�ld�nak]. o[k��rt]. a nyilasokat, mint a zsid�t. Az ut�bbi ide van �rdekb�l is k�tve, �s adopt�v haz�j�hoz h�s�gesebb, mint a nyilas, kik – mint a vasg�rda – orsz�gunkat megzavart elm�j�kkel n�met k�zre akarj�k j�tszani.” Horthy teh�t 1940-ben is b�szk�n v�llalja, hogy 1919–1920-ban a hazai �s nemzetk�zi porondon az els� politikus volt, aki antiszemita n�zeteket �s politik�t k�pviselt. 1940-es „zsid�v�d�” magatart�s�nak kisebb r�szben humanit�rius, d�nt�en haszonelv� okai vannak: a n�metb�renc nyilasokkal szemben a hasznot hajt� zsid�kat, am�g nem lehet kell� sz�mban a hely�kre „j� magyarokat”, hozz��rt�, tisztess�ges embereket tenni, meg kell v�deni az „oktalan” megal�ztat�sokt�l.

Ez a lev�l akkor – term�szetesen – nem ker�lt nyilv�noss�gra. 1941-ben Horthy sz� n�lk�l fogadta a „harmadik”, imm�ron ny�ltan „fajv�d�” zsid�t�rv�nyt (1941. XV. tc.) is. E t�rv�ny �rtelm�ben tilos volt zsid�k �s nem zsid�k h�zass�gk�t�se, �s fajgyal�z�s�rt s�lyos b�rt�nb�ntet�st kock�ztatott minden zsid�nak min�s�l� f�rfi, aki tisztess�ges magyar n�vel (ak�r konszenzu�lis alapon) szexu�lis kapcsolatot l�tes�tett. E zsid�t�rv�nyek (�sszesen 21 zsid�t�rv�nyr�l van sz�) �s a hozz�juk kapcsol�d� t�bb sz�z nyilv�noss�gra hozott �s titkos, bizalmas rendelet v�grehajt�sa sor�n szokt�k meg az antiszemita szellemben nevelkedett magyar hivatalnokok, rend�r�k, csend�r�k, katon�k, hogy Magyarorsz�gon van „zsid�k�rd�s”. Ezek az emberek egy id� m�lva m�r term�szetesnek gondolt�k, hogy a zsid�kat sz�mba kell venni, �zleteiket, f�ldjeiket, iparjogos�tv�nyaikat el lehet, s�t el is kell venni. Juh�sz Gyula akad�mikus, t�rt�n�sz 1984-ben egyik �js�gnyilatkozat�ban a Horthy-rendszer antiszemita szellem�ben nevelt hivatalnok „cinikus brutalit�sa” p�ld�jak�nt id�zte a s�rv�ri tolonch�z vezet�j�t, aki 1944 nyar�n �rtes�tette a f�v�rosi rend�rkapit�nys�got: „Schrey M�ria �gnes k�t�ves zsid� kisl�nyt n�metorsz�gi munk�ra �tadta.” Juh�sz akad�mikus, akkoriban n�mi mer�szs�get ig�nyl� m�don, Bib� Istv�n 1949-es tanulm�ny�ra hivatkozott, amelyben a zsid�t�rv�nyeknek a t�rsadalomra gyakorolt hat�s�r�l a k�vetkez�k olvashat�k: „Ett�l kezdve szokt�k meg a magyar t�rsadalom sz�les r�tegei azt, hogy nemcsak munk�val �s v�llalkoz�ssal lehet egzisztenci�t alap�tani, hanem �gy is, hogy valaki m�snak a m�r kialak�tott egzisztenci�j�t kin�zi mag�nak, s azt�n az illet�t feljelenti, nagysz�l�it kikutatja, �ll�s�b�l kidobatja, �zlet�t kiig�nyli, �t mag�t esetleg intern�ltatja, egzisztenci�j�t pedig birtokba veszi. Ezek a lehet�s�gek egyr�szt napf�nyre hozt�k, m�sr�szt tov�bb s�lyosb�tott�k a magyar t�rsadalom erk�lcsi s�llyed�s�nek a folyamat�t, s e t�rsadalom tekint�lyes h�nyad�nak moh� kapzsis�g�r�l, k�pmutat� g�tl�smentess�g�r�l vagy a legjobb esetben is rideg t�rtet�s�r�l olyan megd�bbent� k�pet mutattak, ami nemcsak az �rintett zsid�k sz�m�ra jelentett el nem felejthet� megr�zk�dtat�st, hanem egy�ltal�n minden jobb �rz�s� magyar sz�m�ra is.”

1938 �s 1944 k�z�tt e zsid�t�rv�nyek �s a hozz�juk kapcsol�d� diszkriminat�v rendeletek v�grehajt�sa sor�n csal�dtagokkal egy�tt t�bb t�zezer, egyes becsl�sek szerint legal�bb 150-200 ezer zsid�t tettek t�nkre, r�gtak ki �ll�s�b�l, fosztottak meg iparjogos�tv�ny�t�l, �zlet�t�l, f�ldtulajdon�t�l stb. Koltay G�bor Horthy-filmj�ben Szita Szabolcs t�rt�n�sz n�h�ny sz�ban elmondhatta: volt h�rom zsid�t�rv�ny, majd gyors v�g�s ut�n megtudjuk, hogy e zsid�t�rv�nyek csak arra kellettek, hogy seg�ts�g�kkel 1944-ig megv�dhess�k a magyar zsid�kat.

1941. j�nius 22.

Az �jabb tank�nyvek r�viden, tal�n t�ls�gosan is r�viden, de legal�bb egy�rtelm�en kimondj�k Horthy felel�ss�g�t abban, hogy haz�nk a n�ci N�metorsz�g oldal�n hadba l�pett a Szovjetuni� ellen. D�nt�s�ben szerepet j�tszott a zs�km�nyszerz� moh�s�g, � is azt hitte, n�h�ny h�t alatt a n�met hadsereg legy�zi a V�r�s Hadsereget. Nem akart lemaradni a N�metorsz�g kegyei�rt Ro�m�ni�val �s Szlov�ki�val folytatott versenyben. A kassai bombat�mad�s csak kedvez� alkalom, �r�gy volt sz�m�ra, hogy meghozhassa azt a d�nt�st, amelyre Werth Henrik vez�rkari f�n�kt�l Szt�jay D�me berlini k�vetig oly sokan pr�b�lt�k r�venni. Mik�zben a jobboldali „t�rt�n�szek” �s publicist�k azt hajtogatj�k, hogy j�nius 26-�n Kass�t �s k�rny�k�t szovjet rep�l�g�pek bomb�zt�k, a Sz�ray–�Kaposi-�f�le tank�nyv (is) korrekten k�zli, hogy a l�git�mad�s k�r�lm�nyei m�ig tiszt�zatlanok. M�g abban az esetben is, ha felt�telezz�k, ami igen val�sz�n�, hogy szovjet g�pek bomb�zt�k haz�nk ter�let�t 1941. j�nius 26-�n, felel�s d�nt�shoz�knak el kellett volna t�n�dni�k azon: �rdek�ben �llt-e a szovjeteknek m�g egy orsz�got hadba l�ptetni maguk ellen? A v�lasz egy�rtelm� nem lehet csak erre a k�rd�sre. Ebben az esetben viszont a t�mad�s egyetlen magyar�zata az, hogy val�sz�n�leg k�pzetlen szovjet pil�t�k akci�j�r�l lehetett csak sz�. Horthy a gondos m�rlegel�s helyett, a bombat�mad�s k�r�lm�nyeinek kivizsg�ltat�sa n�lk�l, szinte haboz�s n�lk�l d�nt�tt.

Hadba l�p�s�nk t�bb szempontb�l is, ahogy Talleyrand mondta, t�bb mint b�n, hiba volt. Akkor l�pt�nk be a h�bor�ba, amikor m�r minden olyan f�ldter�letet (a t�rt�nelmi Felvid�k egy r�sz�t, K�rp�talj�t, �szak-Erd�lyt �s Sz�kelyf�ldet, a d�lvid�ki ter�lets�vot) megkaptunk N�metorsz�gt�l �s Olaszorsz�gt�l (a nyugati hatalmak asszisztenci�ja mellett), amelynek visszaszerz�s�ben 1920. j�nius 4. ut�n sok�ig m�g rem�nykedni is hi�baval�nak t�nt. T�rt�n�szek �ltal�ban nem szeretik a „mi lett volna, ha…” t�pus� k�rd�sf�lvet�seket. M�gis, n�ha, egyes t�rt�nelmi pillanatokban �rdemes elt�n�dni, ha a felel�s d�nt�shoz�k m�sk�nt hat�roznak, mi t�rt�nhetett volna. P�ski S�ndort�l kezdve hosszasan lehetne sorolni azokat a jobboldali publicist�kat, t�rt�n�szeket, akik szerint a m�sodik vil�gh�bor�ba a zsid�k �rdek�ben kellett bel�pn�nk, �s csak a zsid�k miatt nem �llhattunk �t az antifasiszta koal�ci� oldal�ra, mert ezzel haz�nk n�met megsz�ll�s�t �s a zsid�k �s m�s menek�ltek elpuszt�t�s�t, a nyilas r�muralmat kock�ztattuk volna.

Ezek a jobboldali publicist�k �s t�rt�n�szek soha nem eml�tik, hogy Hitler nem sz�molt Ma�gyar�orsz�g katonai r�szv�tel�vel a Barbarossa-terv el�k�sz�t�se sor�n. A k�nny�nek t�n� hadj�rat el�tt a F�hrer nem akart �jabb „vend�geket” h�vni ahhoz az asztalhoz, ahol majd a szovjet ter�leteket akart�k felosztani egym�s k�z�tt. A szovjet diplom�cia vezet�je, Molotov k�l�gyi n�pbiztos Krist�ffy moszkvai magyar k�vet �tj�n mindenesetre m�r j�nius 23-�n �zent Budapestre: „a szovjet korm�nynak, mint azt m�r t�bb �zben kijelentette, nincs k�vetel�se vagy t�mad� sz�nd�ka Magyarorsz�ggal szemben, nem volt �szrev�tele, hogy magyar k�vetel�sek Rom�nia k�r�ra megval�suljanak, e tekintetben a j�v�ben sem lesz �szrev�tele!” Hogy ezt mennyire gondolt�k akkor Moszkv�ban komolyan, term�szetesen nem lehet meg�llap�tani. Azt tudjuk, hogy a n�ci N�met�orsz�g sz�vets�gesei k�z�l Bulg�ria volt az egyetlen orsz�g, amely nem �zent hadat a Szovjetuni�nak, jutalmul 1945 ut�n megtarthatta azokat a ter�leteket, amelyeket m�g a m�sodik vil�gh�bor� elej�n, szint�n n�met �s olasz seg�ts�ggel szerzett meg (vagy vissza).

Kamenyec-Podolszkij

A jobboldali publicist�k, t�rt�n�szek nem gy�zik hangoztatni, hogy haz�nk a zsid�k sz�m�ra v�delmet ny�jt� „sziget”, „o�zis” volt a n�cik �ltal megsz�llt vagy n�ci befoly�s alatt �l� Eur�p�ban. Id�nk�nt K�llay Mikl�s eml�kirataira hivatkozva mint bizony�tott t�nyt k�zlik, hogy a m�sodik vil�gh�bor� idej�n nem kevesebb mint 70 000 zsid� menek�ltet fogadtunk be N�metorsz�gb�l, Ausztri�b�l, Len�gyel��orsz�gb�l, Szlov�ki�b�l, Rom�ni�b�l. Mindez Horthy Mikl�snak �s a K�llay-korm�nynak k�sz�nhet�, hangs�lyozz�k. El�sz�r n�mi pontos�t�s: az �jabb kutat�sok meger�s�tett�k azt, amit a m�rt�k�ad� szakirodalom eddig is tudott: 1933–1945 k�z�tt �sszesen kb. 20 000, maximum 25 000 zsid� menek�lt �rkezett Magyarorsz�gra. A zsid� „o�zis”, „me�ned�k-sziget”-legend�val nagyon neh�z, ha nem lehetetlen �sszeegyeztetni viszont az 1941-es k�r�smezei deport�l�sokat. Ennek sor�n kb. 16-18 000 „rendezetlen �llampolg�rs�g�” vagy hontalannak min�s�tett zsid�t – menek�lteket �s magyar �llampolg�rs�gukat okm�nyokkal is igazolni tud� zsid�k t�megeit is – K�r�smez�n kereszt�l Kamenyec-Podolszkijba deport�ltak, ahol t�bbs�g�ket a n�metek �s ukr�n cinkosaik lem�sz�rolt�k. Ha a zsid�v�d� Magyarorsz�g-k�pbe ez nem illik, akkor el kell hallgatni. „Term�szetesen” nem eml�tik meg Ka�menyec-Podolszkijt Koltay G�bor Horthy-filmj�ben, de az �jabb tank�nyvekb�l is m�r-m�r m�dszeres alaposs�ggal kihagyj�k. Ha nagyritk�n a jobboldali publik�ci�kban felbukkan a k�r�smezei deport�l�s, �ltal�ban sietnek lesz�gezni: amint a korm�nyz� �s/vagy Keresztes-Fischer Ferenc bel�gyminiszter megtudta, hogy a deport�ltakat a n�metek lem�sz�rolj�k, azonnal le�ll�tott�k a deport�l�sokat. A val�s�gban Keresztes-Fischer f�leg �s els�sorban az�rt �ll�totta le, ha nem is az �sszes, csak az „�llami”, vagyis a magyar �llampolg�rs�gukat igazolni tud� zsid�k deport�l�s�t, mert a n�metek igen er�teljesen tiltakoztak. A deport�l�sokat augusztus 8-�n �ll�totta le a bel�gyminiszter, h�rom h�ttel azel�tt, hogy a n�cik megkezdt�k volna e szerencs�tlenek halomra gyilkol�s�t. Ez is azt bizony�tja, hogy a n�metek tiltakoz�s�ra kellett a tov�bbi deport�l�sokat le�ll�tani.

A k�r�smez�i deport�l�sok �ltal legink�bb �rintett ter�letek n�met katonai hat�s�gai nem csak tiltakoztak: kifejezetten el�seg�tett�k a magyar zsid�k „haza”-t�r�s�t. Magatart�suk magyar�zata egyszer�: ekkor m�g nem �hajtottak „�j”, „terven fel�li” zsid�k lem�sz�rl�s�val foglalkozni. Azon k�v�l att�l is tarthattak, ha a magyaroknak megengedik, hogy zsid�ikat a n�metek �ltal megsz�llt ter�letekre deport�lj�k, ez b�tor�t�an hathat a rom�nokra �s szlov�kokra is. A gal�ciai n�met hat�s�gok mindenf�le hamis �s val�di iratot elfogadtak, s�t maguk adtak hivatalos igazol�st arr�l, hogy eg�sz zsid� csoportok az � enged�ly�kkel t�rnek vissza Magyarorsz�gra. Szt�jay D�me hi�ba tiltakozott a n�met K�l�gy�mi�niszt�riumban, a n�met katonai hat�s�gok m�g teheraut�kat is a Magyarorsz�gra igyekv� zsid�k rendelkez�s�re bocs�tottak. Az illet�kes n�met k�l�gyi tisztvisel� „elvi kifog�s�t” hangoztatta Szt�jay el�tt, �s megk�rdezte: mi�rt nem csin�lnak a magyarok gett�kat, ahol „a v�gleges rendez�sig” �ssze lehetne a zsid�kat gy�jteni?42 Ezt az �tletet majd 1944-ben a Szt�jay D�me vezette b�bkorm�ny hat�s�gai val�s�tj�k meg.

�t a magyar holokauszthoz, 1944

A Horthy-legend�rium legfontosabb r�sze a korm�nyz� 1944-es tev�kenys�g�vel kapcsolatos. A legendagy�rt�k f�leg h�rom dolgot hangs�lyoznak:

1.) Horthy m�rcius 19., a n�met megsz�ll�s ut�n passzivit�sba vonult (er�teljesebb megfogalmaz�sban: h�zi �rizetbe helyezt�k a n�cik),

2.) amikor 1944. j�lius 3-�n Istv�n fia �zvegye eljuttatta hozz� az Auschwitzi jegyz�k�nyveket, �s ebb�l megtudta, hogy a n�metek a deport�lt zsid�k k�z�l a munkak�pteleneket, �regeket, betegeket elg�zos�tj�k, cselekv�sre sz�nta el mag�t,

3.) �s Budapestr�l Koszor�s Ferenc ezredes h�s esztergomi p�nc�losaival ki�zte a csend�r�ket, �gy megmenek�lt a f�v�ros 250 000 zsid� lakosa.

Ki, mit, mikor tudott a holokausztr�l Budapesten?

Viszonylagos pontoss�ggal meg tudjuk �llap�tani, hogy Budapesten a „j�l �rtes�ltek” mikor tudt�k m�r, hogy a n�cik a hatalmukba ker�lt zsid�kat legyilkolj�k. A korm�nyhoz k�zel �ll�, n�met nyelv� napilap, a Pester Lloyd f�szerkeszt�je, Ottlik Gy�rgy 1942. augusztus 18. �s szeptember 28. k��z�tt k�rutat tett Nyugat-Eur�p�ban. Olasz�or�sz�g�ban, Sv�jcban, Vichy-Franciaorsz�gban �s N�met�orsz�gban folytatott t�rgyal�sokat. Berlinben felkereste Szt�jay k�vetet is aki, Ottlik okt�ber 10-�n kelt jelent�se szerint, „…helyesnek tal�ln�, ha Ma�gyar�orsz�g nem v�rn� meg a [zsid�]k�rd�s �les felvet�s�t, hanem meggyors�tan� az �rs�gv�lt�s temp�j�t, �s zsid� lakoss�gunk tekint�lyes r�sz�t kitelep�ten� a megsz�llt Oroszorsz�gba. K�vet�nk el�bb 300 000-r�l besz�lt, azut�n lealkudta �nmag�t 100 000-re. K�zbevet� megjegyz�semre nem titkolta, hogy ez nem kitelep�t�st, hanem kiv�gz�st jelentene.”43 Ottlik jelent�se azt bizony�tja, hogy legk�s�bb 1942 augusztus�ban m�r pesti �js�g�r�k�r�kben is ismert volt: ha kitelep�ten�k/deport�ln�k a magyar zsid�kat, ez egyenl� lenne kiv�gz�s�kkel. 1942. december 2-�n Szt�jay k�nytelen volt �tadni korm�nya hat�rozott hang� jegyz�k�t a n�met K�l�gy�mi�nisz�t�rium�ban. Az antiszemita magyar k�vet44 nem helyeselte, hogy korm�nya megtagadta azoknak a n�met k�vetel�seknek a teljes�t�s�t, amelyeket m�g okt�ber 17-�n adtak �t Budapesten. A jegyz�kben K�llay Mikl�s minisztereln�k lesz�gezte, hogy nem tartja lehets�gesnek sem a s�rga csillag bevezet�s�t, sem azt, hogy deport�lj�k a Magyar�orsz�gon �l� zsid�kat.

Mi�rt d�nt�ttek �gy 1942 k�s� �sz�n a magyar f�v�rosban, hogy megv�dik „saj�t” zsid�ikat? A d�nt�s egyik legfontosabb ok�r�l m�r okt�ber 5-�n be�sz�molt Szt�jay Martin Luthernek, a n�met k��l�gy�miniszt�rium �llamtitk�r-helyettes�nek.46 T�b��bek k��z�tt megeml�tette, hogy K�llayval el�zetesen folytatott t�rgyal�sai alapj�n tudja, a magyar minisztereln�k�t „…k�l�n�sen az a k�rd�s �rdekli, megadj�k-e a keletre kitelep�tett zsid�knak tov�bbi egzisztenci�juk lehet�s�g�t. Ezzel kapcsolatban bizonyos h�resztel�sek keringenek, amelyeket � maga term�szetesen nem hisz el, de K�llay minisztereln�k�t ezek kiss� nyugtalan�tj�k.” Szt�jay a val�s�gban nemcsak „el�hitte”, hogy a keletre deport�lt zsid�k d�nt� t�bbs�g�t lem�sz�rolj�k a hal�lt�borokban, hanem a n�cik zsid�politik�j�val kapcsolatos legfontosabb inform�ci�kat �ppen � tov�bb�totta Budapestre. Szt�jay �vakodott Luthernek el�rulni, hogy a magyar minisztereln�k�t „kiss� nyugtalan�t�” h�resztel�sek egyik f� forr�sa �ppen � maga. 1942. okt�ber 3-�n, Hitler szep�tember 30-i besz�d�t is�mer�tetve jelentette K�l�lay�nak: „Hitler kancell�r ism�telten a leg�lesebb szavakkal kelt ki a zsid�s�g ellen, melynek kiirt�s�t kil�t�sba helyezte. Ezen mindig visszat�r� �s hat�rozott �s a v�gletekig men� �ll�sfoglal�sa nem enged semmi k�ts�get az ir�nt, hogy szavai m�g�tt nem csak �res propaganda c�lt kell keresni, amit a t�nyek egy�bk�nt am�gy is bizony�tanak.”

A magyar Bel�gyminiszt�riumba a zsid�k�rd�s „v�gs� megold�s�val” (Endl�sung der Judenfrage) kapcsolatos tal�n legfontosabb �s legpontosabb inform�ci� 1942. okt�ber 7-�n �rkezett. A meg nem nevezett hivat�sos nyomoz� jelent�se szerint: „A n�met hat�r��r�k a lengyel munkaszolg�latos zsid�knak 1 napi �tkez�sre 1 liter meleg vizet �s 1 mar�k korp�t adnak (ennek a kioszt�s�n�l a nyomoz� is jelen volt). Azoknak a zsid�knak, akik nincsenek munkaszolg�latra beosztva, egy�ltal�n nem adnak enni, ezek �hs�g�kben a f�k leveleivel �s gy�kereivel t�pl�lkoznak. A n�metek elbesz�l�se szerint foly� �vben Len�gyel�orsz�gban a zsid�kat kipuszt�tj�k. Fenti meg�llap�t�sokat meger�s�tik az elfogott zsid�k el�ad�sai is.”

Tudjuk, hogy a Bel�gy-, a Honv�delmi �s a K���l�gy��miniszt�rium rendszeresen megosztotta egym�ssal �s a Minisztereln�ks�ggel a legfontosabb k�l- �s belpolitikai inform�ci�kat, h�reket. Az eur�pai zsid�k�rd�sr�l a n�cikkal sz�vets�ges, valamint a semleges �s megsz�llt orsz�gokban tev�kenyked� ma�gyar diplomat�k rendszeresen k�ldtek, ma m�r tudjuk, sokszor nagyon pontos jelent�seket a D�sz t�rre. K�llay Mikl�s minisztereln�k �s k�l�gyminiszter-helyettese, Ghyczy Jen�, a tapasztalt diplomata k�l�n�sen azokat a jelent�seket olvasta nagy figyelemmel, amelyek arr�l sz�ltak, hogy Mussolini j�v�hagy�s�val t�bornokai az olasz hadsereg �ltal megsz�llt franciaorsz�gi, g�r�gorsz�gi �s jugoszl�viai te�r��letekr�l nem engedik deport�lni a zsid�kat. Mussolini buk�s�ig (1943. j�lius 25.) az it�liai zsid�knak sem kellett att�l tartaniuk, hogy „keletre”, a megsz�llt lengyel ter�letekre, vagyis a hal�lt�borokba deport�lj�k �ket. Az olasz dikt�tor zsid�politik�ja p�ld�t mutatott, b�tor�t�st adott Horthynak, P�tainnek, s�t m�g Antonescu marsallnak is.

Horthy nagy s�lyt helyezett arra, hogy haz�ja �s a nagyvil�g minden fontos esem�ny�r�l t�j�koztat�st kapjon. Arr�l, hogy a n�cik valamennyi eur�pai zsid� kiirt�s�ra t�rekednek, ism�telj�k, m�r 1942 folyam�n eg�szen pontos inform�ci�i voltak a korm�nyz�nak. A humanit�rius megfontol�sokon t�l a zsid�k t�meges deport�l�sa eset�n t�rsadalmi, gazdas�gi zavarokt�l tartott nemcsak Horthy korm�nyz�, hanem m�rs�kelt tan�csad�inak t�bbs�ge is – k�zt�k els�sorban Bethlen Istv�n volt minisztereln�k�t (1921–1931) �s Keresztes-Fischer Ferenc bel�gyminisztert (1931–1935, majd 1938. m�jus 14-t�l 1944. m�rc. 22-ig) kell megeml�teni.

Az 1943. �prilisi klessheimi, Hitlerrel �s Rib�bentrop k�l�gyminiszterrel tervezett t�rgyal�sra k�sz�lve Horthy t�bbek k�z�tt „ismeretlen forr�sb�l”, val�sz�n�leg mag�t�l K�llay Mikl�s minisztereln�kt�l vagy Keresztes-Fischer Ferenc bel�gyminisztert�l kapott egy feljegyz�st. Ebben a szerz� megpr�b�lta felk�sz�teni Horthyt azokra a v�dakra �s szemreh�ny�sokra, amelyekkel n�met t�rgyal�partnerei fogadhatj�k. A feljegyz�sben t�bbek k�z�tt a k�vetkez�ket olvashatjuk: „A zsid�k�rd�s Magyar�orsz�g egyik legnehezebb probl�m�ja. Sehol olyan sz�mar�ny� zsid�s�g Eur�p�ban nincs, mint n�lunk, ahol az orsz�g sz�nmagyar lakoss�g�nak legal�bb 10%-�t teszi ki…” A feljegyz�s �r�ja ezek szerint tudta, hogy pl. Lengyelorsz�gban 1943 m�rcius�ban m�r nem �l annyi zsid�, hogy az orsz�g lakoss�g�nak 10%-�t (kb. 3 milli� f�) kitegye.

Biztos, hogy Horthy Mikl�s nem mondott igazat, amikor eml�kirataiban azt �ll�totta, hogy csak 1944. j�lius els� napjaiban tudta meg a sz�rny� val�s�got a hal�lt�borokr�l. Egyik hivatalos level�vel is c�folni lehet �ll�t�s�t. Klessheimb�l visszat�rve Horthy hossz� lev�lben fogalmazta meg v�lasz�t a t�rgyal�sokon elhangzott v�dakra. A v�g�l elk�ld�tt v�ltozatb�l kimaradt a k�vetkez� mondat: „Excel�lenci�d tov�bbi szemreh�ny�sa volt, hogy a korm�ny a zsid�k kiirt�s�nak kereszt�lvitel�ben nem j�rt el ugyanolyan m�lyrehat�an, mint az N�metorsz�gban t�rt�nt, �s ahogyan az a t�bbi orsz�gban is k�v�natosnak l�tszik.”

Amikor 1993 folyam�n egyre hevesebb vit�kat v�ltott ki a k�z�letben Horthy Mikl�s kenderesi �jratemet�se, Schmidt M�ria Gosztonyi P�ter sv�jci t�rt�n�sszel egy�tt bizonygatta t�bb r�di�- �s t�v�m�sorban is, hogy Horthy csak 1944. j�lius 3-�n, amikor elolvasta az �n. Auschwitzi jegyz�k�nyveket, tudta meg, hogy a magyar(orsz�gi) zsid�k t�bbs�g�t Auschwitzban lem�sz�rolj�k. Szerint�k �s a nyomukban j�r� jobboldali publicist�k, t�rt�n�szek szerint az Auschwitzi jegyz�k�nyvek elolvas�sa ut�n d�nt�tt �gy a korm�nyz�, hogy le�ll�tja a deport�l�sokat. Gosztonyi forr�sa gr�f Edelsheim Gyulai Ilona, Horthy Istv�n korm�nyz�helyettes �zvegye, aki saj�t korabeli napl�j�ra hivatkozva �ll�tja, hogy T�r�k S�ndort�l, aki a K�zponti Zsid� Tan�csban mint a Kereszt�ny Zsid�k Sz�vets�g�nek vezet�je a konvertita zsid�kat k�pviselte, 1944. j�lius 3-�n kapta meg a jegyz�k�nyveket. K�s� d�lut�n szem�lyesen adta �t „Mikl�spapa” feles�g�nek, de nem volt jelen, amikor v�g�l is (ex)ap�sa azokat elolvasta. �zv. Horthy Istv�nn� arra ugyan nem eml�kezett, hogy ugyanezen a napon Angelo Rotta p�pai nunciussal mir�l besz�lgetett, mert megbesz�l�s�k tartalm�t �ppen �gy nem jegyezte f�l napl�j�ban, mint azt, hogy megkapta az Auschwitzi jegyz�k�nyveket. De biztosan ezen a napon kellett ezeket megkapnia, hiszen ezen a napon T�r�k S�ndor l�togat�s�t k�l�n al�h�zta. Mintegy negyven �v t�vol�b�l, Gosztonyi P�ter c�lir�nyos k�rd�s�re esz�be jutott, hogy biztosan az�rt h�zta al� T�r�k nev�t, mert aznap adta �t az Auschwitzi jegyz�k�nyveket.

Komoly t�rt�n�sz nem el�gedhet meg egy 1944-es al�h�z�s ok�ra 40 �v t�vol�b�l is „biztosan” eml�kez� h�lgy eml�kirataiban le�rtakkal. Tudjuk, hogy az Auschwitzi jegyz�k�nyvek m�r �prilis v�g�n, legk�s�bb m�jus els� napjaiban meg�rkeztek Budapestre. M�jus 15. k�r�l m�r a t�rt�nelmi egyh�zak vezet�inek asztal�n ott voltak, magyar ford�t�sban. Ez id� t�jt szabadult fogs�g�b�l T�r�k S�ndor, aki napokon bel�l bej�ratos lett a budai V�rba, �s kiz�rtnak tarthat�, hogy ne sietett volna a lehet� leghamarabb eljuttatni a jegyz�k�nyveket a legf�bb, egyed�li olyan d�nt�shoz�hoz, vagyis Horthy Mikl�shoz, akinek hatalm�ban �llott a deport�l�sok le�ll�t�sa.

1944. m�rcius 19.

Salamon Konr�d, a r� jellemz�, a konkr�t t�rt�nelmi szem�lyeket �ltal�ban meg nem nevez� st�lusban csak annyit �r, hogy a n�met megsz�ll�s ut�n „hosszas huzavona ut�n Szt�jay D�me berlini k�vet lett a minisztereln�k”. Ez a megfogalmaz�s legal�bb nem tartalmazza azt a k�zkelet� t�ved�st, hogy Szt�jayt a n�metek k�vetel�s�re nevezte ki Horthy minisztereln�knek. A val�s�gban Horthynak m�g m�rcius 19. ut�n is volt annyi hatalma, befoly�sa, hogy a n�metek els� sz�m� jel�ltj�t, Imr�dy B�l�t, majd a sz�ls�jobboldali f�tiszteket, R�tz Jen�t �s Ruszkay Jen�t sem volt hajland� minisztereln�kk� kinevezni. Lehets�ges, hogy K�llay Mikl�s �tlete volt Szt�jay kinevez�se, b�r � ezt eml�kirataiban tagadja. M�s forr�sok szerint Ghyczy Jen� k�l�gyminiszter javasolta Horthynak m�r a Kless�heimb�l hazafel� tart� vonaton, hogy nevezz�k ki a berlini k�vetet minisztereln�knek, az�rt, hogy ezzel is jelezz�k a k�lf�ldi k�zv�lem�nynek, hogy itt n�met nyom�sra megalakult korm�nyr�l van sz�.

2004 m�rcius�ban, a magyar holokauszt 60. �vfordul�ja alkalm�b�l Washington DC-ben, a United States Holocaust Memorial Museumban rendezett nemzetk�zi t�rt�n�szkonferenci�n �rdekes vita bontakozott ki, amikor Rafael Vago izraeli t�rt�n�sz f�lvetette: mi lett volna akkor, ha Horthy nem hajland� �j, nyilv�nval�an kollabor�ns korm�nyt kinevezni, hanem lemond. Maga Horthy eml�k�ira�tai�ban azt �rta, hogy ha lemondott volna a n�met megsz�ll�s ut�n, a n�cik „sz�zsz�zal�kosan n�ci-nyilaskeresztes ir�ny� korm�nyt” �ltettek volna a nyeregbe. „Am�g �n a helyemen vagyok – �rta Horthy –, a nyilaskeresztesek hatalomra seg�t�s�t is aligha kock�ztatj�k […] ami 800 000 magyar zsid� �s sok t�zezer menek�lt pusztul�s�t is jelenten�.” A magyar zsid�k �lete semmivel sem forgott kisebb vesz�lyben a Szt�jay-korm�ny idej�n, mint a nyilasok uralomra jut�sa ut�n, s�t. 1944. m�jus 15-t�l j�lius 9-ig 437 ezer zsid�t deport�ltak Magyarorsz�gr�l. D�nt� t�bbs�g�k az auschwitz-birkenaui hal�lt�borba ker�lt. Legkevesebb 80%-ukat itt meg�lt�k. T�bb ezren pusztultak el a k�nyszermunk�ra kiv�logatott munkak�pesek k�z�l a k�vetkez� h�napokban. A Sz�lasi-rezsim idej�n kb. 70 000 zsid� munkaszolg�latost �s polg�ri szem�lyt adtak �t a n�ciknak k�nyszermunk�ra, �s t�bb ezerre becs�lhet� a nyilas terrornak Budapesten �ldozatul esettek sz�ma. Ma m�r j�l tudjuk, hogy a n�meteknek esz�k �g�ban sem volt, m�g Horthy esetleges lemond�sa eset�n sem – amellyel p�ld�ul maga Veesenmayer mint val�sz�n� eshet�s�ggel komolyan nem is foglalkozott – Sz�lasit hatalomra seg�teni. A 2004-es washingtoni vit�ban voltak, akik azt hangs�lyozt�k, hogy Horthy lemond�sa esetleg m�rs�kletre, �vatoss�gra inthette volna az er�szakszervek, a hivatalnoki kar fels� vezet�it. Tal�n kev�sb� fegyelmezetten hajtott�k volna v�gre a zsid�tlan�t�si rendeleteket, m�rs�keltebb hat�konys�ggal, nem annyira �ntev�kenyen szervezt�k volna a zsid�k gett�z�s�t, deport�l�s�t. M�s t�rt�n�szek viszont azzal �rveltek, hogy az antiszemita szellemben nevelt, az 1938 �ta a zsid�t�rv�nyek �s a hozz�juk kapcsol�d� t�bb sz�z diszkriminat�v rendelet v�grehajt�s�ban edz�d�tt appar�tus egy Imr�dy B�la vagy R�tz Jen� minisztereln�k vezette korm�ny utas�t�sait is v�grehajtotta volna. S�t, egyes-egyed�l Horthynak volt akkora tekint�lye, hatalma, hogy amikor erre v�gre elsz�nta mag�t, a deport�l�sokat is le tudta �ll�tani. Erre sem Imr�dy, sem R�tz vagy Ruszkay nem lett volna hajland�. Egyik koll�g�nk arra is felh�vta a figyelmet, azzal, hogy a korm�nyz� a hely�n maradt, megalapozatlan rem�nyeket t�pl�lt a zsid�k k�r�ben. �gy hitt�k, ameddig Horthy a budai V�rban van, a tot�lis jogfoszt�son, a kirabl�son �s a gett�z�son t�li borzalmat, a t�meges deport�l�st tal�n a korm�nyz� v�g�l majd meg tudja akad�lyozni.

Amikor R. L. Braham magyar holokauszt-monogr�fi�j�nak els� kiad�sa New Yorkban 1981-ben megjelent, De�k Istv�n a k�nyvr�l �rott re�cen�zi�j�ban felvetette azt a k�rd�st, amelyre szerinte v�g�l is „ijeszt�”, de igenl� v�laszt lehet adni: t�l�lhett�k volna-e a magyar zsid�k a holokausztot? Braham szerint, ha a K�llay-korm�ny �vatos, „tess�k-l�ss�k” egy�ttm�k�d�si politik�t folytat, �s nem pr�b�lkozik k�l�nb�k�t k�tni a nyugati hatalmakkal, elker�lhet� lett volna a n�met megsz�ll�s, �s �gy meg�menek�lhetett volna t�bb mint 700 000 magyar zsid�. A rom�n p�lda k�vet�se lett volna az egyetlen helyes �t, ha a f� c�l a zsid�k megment�se. A felt�tlen sz�vets�gesi h�s�g, a rom�n hadsereg massz�v jelenl�te a keleti fronton sokkal fontosabb volt Hitler sz�m�ra, mint az a t�ny, hogy Antonescu „saj�t” zsid�it, mintegy 270-300 000 embert, v�g�l nem engedte deport�lni. Magyarorsz�g eset�ben viszont az �vatos k�l�nb�ke-tapogat�z�sok �s a zsid�v�d� politika egy�tt vezetett a megsz�ll�shoz. A n�ci vezet�k meg voltak arr�l gy�z�dve, hogy a magyarok defetizmusa m�g�tt a zsid�k �llnak. �gy v�lt�k, ha a zsid�k�rd�st rendezik Magyarorsz�gon, akkor a magyar politikai vezet�s ism�t sziklaszil�rdan �s �jabb katonai er�kkel �ll majd mell�j�k. De�k professzor szerint, ha a magyar politikai vezet�s k�veti a rom�nok p�ld�j�t, szavakban, propagand�j�ban �s nem utols�sorban a harct�ren buzg� n�cibar�tnak mutatja mag�t, akkor haz�nkat sem sz�llt�k volna meg a N�met Birodalom csapatai. Az „ijeszt� v�gk�vetkeztet�s” De�k Istv�n kifejez�s�vel �lve teh�t az, hogy a magyar zsid�k z�me akkor �lhette volna t�l a vil�gh�bor�t, ha Magyar�orsz�g pontosan �gy kollabor�l a harct�ren a n�cikkal, mint azt a rom�nok tett�k, �s Horthy Mikl�s korm�nyz� ugyanolyan gyorsan �s �gyesen �ll �t a V�r�s Hadsereg oldal�ra, mint azt Mih�ly rom�n kir�ly tette. A v�gk�vetkeztet�s az�rt „ijeszt�”, mert ha ez igaz, akkor – legal�bbis Magyarorsz�g, �s te�gy�k hozz�, Rom�nia eset�ben – a zsid�knak addig volt es�ly�k a holokauszt t�l�l�s�re, ameddig Hitler b�zott abban, hogy Horthy �s Antonescu h� sz�vets�gese. Ha Horthy 1944-ben, P�tain vagy Antonescu p�ld�j�t k�vetve, a n�met megsz�ll�s ut�n kem�nyen fell�p a magyar zsid�k deport�l�sa ellen, a n�meteknek nagyon neh�z lett volna a deport�l�sokat megszervezni. A magyar zsid�k ebben az esetben is t�l�lhett�k volna a holokausztot.

A n�met megsz�ll�s ut�n passz�v, tehetetlen, depresszi�ba s�llyedt Horthyr�l sokszor �rnak a jobb�oldali publicist�k, amikor azzal kellene szemben�zni�k, hogy Horthy Mikl�s b�nseg�di b�nr�szes volt a magyar(orsz�gi) zsid�k megb�lyegz�s�ben, kirabl�s�ban �s hal�lt�borokba val� deport�l�s�ban. Horthy Mikl�s azzal, hogy 1944 m�rcius�ban lemondott – az alkotm�nyban vagy t�rv�nyben egy�bk�nt nem r�gz�tett, de 1944-ig �rv�nyben l�v� – ha�talmi jogk�r�r�l, hogy a (zsid� t�rgy�) rendeleteket kiad�suk el�tt neki j�v�hagy�sra bemutass�k, csak a felel�ss�get pr�b�lta mag�r�l elh�r�tani. Nem lehetetlen, hogy Baky L�szl�, a Szt�jay-korm�ny bel�gyi �llamtitk�ra igazat mondott a n�pb�r�s�g el�tt, mikor felid�zte, amit a korm�nyz� mondott a korm�ny egyik tagj�nak: „Ki akarj�k vinni az orsz�gb�l a zsid�kat. �n ut�lom a gal�ciai kommunista zsid�kat, ki az orsz�gb�l vel�k, ki, ki! De Baky bel�tta, hogy Chorin�k �s Vid��k �pp olyan j� magyarok, mint te meg �n. Ezekr�l sz� sem lehet.” Ne t�vesszen meg benn�nket, hogy Baky Horthy sz�j�ba a „gal�ciai kommu�nist�k”-kifejez�st adja, b�r ezek hal�lt�borba deport�l�sa, minden vizsg�lat, b�r�i �t�let n�lk�l �ppen annyira t�rv�nytelen, h�bor�s �s n�pellenes b�ntett, mint a nem kommunista zsid�k deport�l�sa. Horthy akkor adott szabad kezet a Szt�jay D�me vezette kollabor�ns korm�nynak, �s akkor mondhatta tal�n ezeket vagy ehhez hasonl� szavakat, amikor j�l tudta, hogy a n�metek valamennyi magyarorsz�gi zsid�t deport�lni akarj�k az orsz�gb�l. Ezt eleinte elfogadta, ebbe belet�r�d�tt, de els� perct�l kezdve meg akarta menteni r�gi bar�tait, Chorint, Vid�t, a „j� magyar” zsid�kat.

Egy�bk�nt Horthy egy�ltal�n nem s�llyedt passzivit�sba m�rcius 19. ut�n. Neve s�r�n el�fordul a hivatalos lap, a Budapesti K�zl�ny 1944-es has�bjain. Al��r�sa ott tal�lhat� a megsz�ll�s ut�n lev�ltott f�isp�nok hely�re kinevezett, jobb�ra Imr�dy-p�rti, teh�t sz�ls�s�gesen n�metbar�t tisztvisel�k kinevez�si okm�nyain. Nem mell�kesen 1944. j�nius 23-�n Horthy Szt�jay D�m�t, nyilv�nval�an minisztereln�kk�nt kifejtett munk�ss�ga elismer�sek�nt, vit�zz� avatta. R�gi „vit�zei” voltak a Szt�jay-korm�ny bel�gyi �llamtitk�rai, Endre L�szl� �s Baky L�szl�, az �j bel�gyminiszter, Jaross Andor, valamint a csend�rs�g fel�gyel�je, Faragho G�bor is.

A MI�P t�rt�n�sze, Csurka D�ra 2005–2006-ban cikksorozatot �rt Telekit�l Gyurcs�nyig c�mmel a Magyar F�rumban. � a felel�ss�g el-, illetve �th�r�t�s�nak m�s m�dj�t v�lasztotta. Szerinte 1944-ben: „A megsz�ll� n�met hat�s�gok hozz�kezdtek a »zsid�k�rd�s« megold�s�hoz. Ebben a k�rd�sben m�r �k �s nem a magyar �llam volt az illet�kes.”

T�k�czki L�szl� a Terror H�za M�zeum �lland� ki�ll�t�s�n �rv�nyes�l� alapkoncepci�t visszhangozza akkor, amikor azt hangs�lyozza, hogy a n�met megsz�ll�s ut�n a „zsid�k�rd�sben” a n�met megsz�ll�k mellett csak n�h�ny „nyilas magyar” vett r�szt. A Sz�lasi-f�le nyilaskeresztes p�rtot �s tagjait a Szt�jay-korm�ny hat�s�gai nem vont�k be a magyarorsz�gi zsid�k�rd�s „v�gs� megold�s�ba”. 200 000 hivatalnok, rend�r, csend�r fegyelmezetten, olykor kifejezetten lelkesen hajtotta v�gre Eichmann �s kis l�tsz�m� zsid�tlan�t� k�l�n�tm�nye (tagjainak sz�ma a sof�r�kkel, r�di�sokkal, titk�rn�kkel egy�tt sem haladta meg a kb. 150-200 f�t) szak�rt�inek tan�csait, �tmutat�sait is k�vetve kb. 750 000 magyar zsid� s�rga csillaggal val� megb�lyegz�s�t, kifoszt�s�t, gett�kba, gy�jt�t�borokba val� terel�s�t, v�g�l deport�l�s�t. Az orsz�g eg�sz ter�let�n megindult a roham a zsid� javak�rt. Sz�z- �s sz�zezrek t�rt�k �s n�zt�k, amint ezrek �s ezrek felt�rt�k a gett�kba hurcolt zsid�k lak�sait, elhajtott�k �llataikat. A jogk�vet� t�bbs�g a „t�rv�nyes” utat v�lasztva ig�nyl�st ny�jtott be a kiszemelt vagyont�rgyakra, �zletekre, ingatlanokra. �ri�si volt a tolong�s azokon a hat�s�gi �rver�seken, ahol sokszor nevets�ges �ron �rt�kes�tett�k a zsid�kt�l elkobzott ing�s�gokat. A hat�s�gokat beadv�nyok �s k�relmek t�mege �rasztotta el, gyakran szinte megb�n�tva a zsid�k kifoszt�s�t, gett�ba z�r�s�t �s deport�l�s�t szervez�, t�lterhelt k�zigazgat�st. Az �ld�z�ttek b�torainak, ruh�inak, �llatainak nagy r�sze a kereszt�ny lakoss�g kez�be ker�lt, aut�ikat, ker�kp�rjaikat �s r�di�ikat els�sorban a honv�ds�g kapta. Sz�mos zsid�ingatlant a k�zigazgat�si �s rendv�delmi szervek, korm�nyh� szervezetek, egyes�letek szereztek meg, az �zletek egy r�sze a nem zsid� versenyt�rsak birtok�ba jutott. Zsid�lak�sra csak Budapesten 60 ezer ember ny�jtott be ig�nyl�st, ezek k�z�l 22 ezret tal�ltak a hat�s�gok „megalapozottnak”. Budapesten 1941-ben kb. 1 milli� ember �lt, k�zt�k a zsid�k �s az antiszemita t�rv�nyhoz�s �ltal zsid�nak min�s�tett konvertit�k (�tt�rtek) sz�ma �sszesen kb. 220 000 volt. A zsid�kat 1944 j�nius�ban a f�v�rosban �sszeterelt�k mint�egy 2100, s�rga csillaggal megjel�lt h�zt�mbbe. Ekkor 60 ezer csal�df� l�tta �gy, el�rkezett az id� lak�shelyzete gyors jav�t�s�ra. A gett�s�t�s �s deport�l�s k�lts�geit: p�ld�ul a csend�r�k �tkeztet�s�t �s napid�j�t, a fuvarosok b�r�t, a gett�pal�nkok faanyag�t, a vas�tnak fizetend� menetd�jat az elkobzott zsid�vagyonb�l fedezt�k.

T�k�czki szerint csak a m�sodik vil�gh�bor� idej�n meg nem sz�llt orsz�gok civil (�s �llami alkalmazott) lakoss�g�nak volt „k�teless�ge �s lehet�s�ge” a deport�l�sok megakad�lyoz�sa. 1944-ben Ma�gyarorsz�gr�l naponta tudtak 2-5 szerelv�nyt in�d�tani Auschwitzba. A megsz�llt Franciaorsz�gb�l 1942 nyar�t�l, a sz�k�s vas�ti kapacit�s �s a helyi hat�s�gok egyre csek�lyebb egy�ttm�k�d�si hajland�s�ga miatt csak hetente indult egy-egy deport�l�takat sz�ll�t� vonat. P�tain marsall, �llamf� (ellen�t�tben Horthy korm�nyz�val) nem egyezett bele a francia �llampolg�rs�g� zsid�k deport�l�s�ba. A francia katolikus kl�rus vezet�i is hat�rozottan tiltakoztak a zsid�k �ld�ztet�se ellen (ellent�tben Ser�di Jusz�ti�ni�n hercegpr�m�ssal). A zsid�k �ld�ztet�s�t Fran�cia�orsz�gban (ellent�tben Magyar�or�sz�ggal) a k�zv�lem�ny egyre n�vekv� felh�borod�sa k�s�rte. A n�cik 77 320 francia(orsz�gi) zsid�t tudtak a holokauszt idej�n meggyilkolni, a franciaorsz�gi zsid�k 75%-a t�l�lte a holokausztot. D�nia is megsz�llt orsz�g volt a m�sodik vil�gh�bor� idej�n. A d�niai holokausztnak 60 �ldozata volt, a d�n korm�ny, d�nok ezreinek seg�ts�g�vel 1943 �sz�n 7200 d�n zsid�t �s 700 nem zsid� rokonukat juttatta �t a semleges Sv�dorsz�gba, a d�n zsid�k 99%-a t�l�lte a holokausztot.

A Baky-puccs

A tehetetlen, �reg, passzivit�sba vonult vagy pl�ne h�zi �rizetben l�v�69 Horthy k�pe nehezen �sszeegyeztethet� az 1944. j�lius elej�n hirtelen felh�borod�, akt�v �s a budapesti zsid�kat v�g�l saj�t hadsereg�nek bevet�s�vel megv�d� korm�nyz� szobr�val.

Kisebb t�ved�s, de jellemz�, hogy Bakyt �s Endr�t a Sz�ray–Kaposi-f�le tank�nyv is nyilas �llamtitk�rnak nevezi.70 Sz�gezz�k le: Endre 1937-ben val�ban „�letszerz�d�st” k�t�tt Sz�lasival, de 1938 janu�rj�t�l, amikor az orsz�g legnagyobb v�rmegy�je, Pest alisp�nj�v� v�lasztott�k, minden kapcsolatot megszak�tott a j�vend� „nemzetvezet�vel”. Baky L�szl� csak r�vid ideig, 1939–1941 k�z�tt volt Sz�lasi p�rtj�nak tagja, majd �sszek�l�nb�z�tt ve�z�r�vel, �s Heinrich Himmler birodalmi SS-vezet� magyarorsz�gi bizalmi emberek�nt �n�ll�, Sz�lasival �s nyilas h�veivel olykor �lesen szemben �ll� sz�ls�jobboldali, „nemzeti szocialista” p�rtot szervezett. A Horthy-legend�rium szerint 1944. j�lius elej�n, amikor Horthy tudom�st szerzett arr�l, hogy Baky L�szl� bel�gyi �llamtitk�r hatalma megd�nt�se �rdek�ben csend�rpuccsot szervez, a f�v�rosba rendelte Koszor�s Ferenc parancsnoks�ga alatt az esztergomi p�nc�losokat. L�vai Jen�, a magyar holokauszt egyik els� kr�nik�sa egyenesen Eichmannt v�dolja meg azzal, hogy � szervezte a Baky-puccsot.71 Az biztos, hogy j�nius v�g�n, j�lius elej�n f�v�rosszerte pletyk�lt�k, hogy Baky puccsra k�sz�l, Sz�lasinak akarja �tadni a hatalmat, deport�lni fogj�k a budapesti zsid�kat. A r�mh�rek k�z�l ez ut�bbinak komoly val�s�galapot adott, hogy j�nius v�g�n 3000 csend�rt vontak �ssze a f�v�ros k�r�l. A Horthyhoz h� csend�r�ket parancsnokaik t�j�koztatt�k: feladatuk a f�v�ros „zsid�tlan�t�sa”. Sz� sem volt arr�l, hogy megpr�b�lj�k megd�nteni Horthy uralm�t. A Baky-f�le puccsr�l nem tudtak a n�metek, �s semmit sem tudott Sz�lasi sem (akinek a korabeli h�rek szerint a hatalmat Baky �t akarta adni). Ami biztos: maga Baky sem, mert nem k�sz�lt semmi m�sra, mint a f�v�rosi zsid�k deport�l�s�ra. Ha Horthy komolyan elhitte volna, hogy bel�gyi �llamtitk�ra ellene sz� �sszeesk�v�st, j�lius elej�n volt annyi hatalma, hogy lev�ltsa. Ehhez k�pest annyi t�rt�nt, hogy val�sz�n�leg j�lius 20-�n72 felmentett�k a zsid��gyek int�z�se al�l, de eg�szen augusztus 9-ig, lemond�s�ig Horthy �t sem v�ltotta le. Koszor�s Ferenc p�nc�losai akkor �rkeztek a f�v�rosba, amikor a csend�r�k Horthy parancs�ra m�r elhagyt�k Budapestet. Koltay filmj�ben nem gy�zi mutogatni Koszor�s Ferenc eml�kt�bl�j�t, �s Horthyt az egyetlen olyan �llamf�nek pr�b�lja be�ll�tani, aki a hadsereg�vel v�dte meg a zsid�kat. V�gh K�roly m�g tov�bb sz�vi a legend�t. Szerinte a magyar antifasiszta ellen�ll�k egy csoportja megszervezte, hogy a „2600” f�v�rosi s�rga csillagos h�zhoz „�sszek�t�ket k�ldjenek ki, akik egy �zenet kap�sa eset�n a h�zak lak�it riad�ztatt�k volna, hogy elmenek�lhessenek id�ben”. A So�s G�za 1947-es eml�kirataira alapozott t�rt�netnek t�bb sz�ps�ghib�ja is van. J�nius k�zep�n nem 2600, hanem csak 2100 s�rga csillagos h�zba zs�folt�k �ssze a f�v�rosi zsid�kat. Z�mmel n�kr�l, gyerekekr�l, �regekr�l volt sz�, a 18–48 �v k�z�tti f�rfiak z�me ekkor munkaszolg�latos volt. Ha olyan hatalmas lett volna az ellen�ll�k ereje, hogy mind a 14 f�v�rosi ker�letbe tudtak volna �sszek�t�ket k�ldeni, m�g akkor is f�lmer�l a k�rd�s: hittek volna nekik a zsid�k? �s ha hittek volna, ugyan hov� menek�lhetett volna t�bb mint 150 000 ember? Koltay Horthy-filmj�ben az 1944-es deport�l�sokat azzal int�zi el, hogy n�h�ny mondat erej�ig hagyja De�k Istv�n professzort arr�l besz�lni, hogy a magyarok kb. 30-35 000 zsid�t rejtettek el, majd egy gyors v�g�s ut�n azt tudhatjuk meg, hogy a magyar n�p 1944-ben annyira szolid�ris volt a zsid�kkal, hogy a korz�kon a l�nyok csak s�rga csillagos fi�kkal, f�rfiakkal j�rtak karonfogva. Azt a n�z� persze nem tudhatja meg, hogy De�k professzor a nyilas id�kben a f�v�rosban kereszt�nyekn�l vagy kereszt�nyek elhagyott lak�saiban mened�ket tal�l� zsid�kr�l besz�lt. Az pedig nem egy�b sz�p legend�n�l, hogy orsz�gszerte korz�ztak volna s�rga csillagos fi�kkal a magyar l�nyok. A holokauszt t�rt�net�nek leggyorsabb �s leghatalmasabb deport�l�si akci�j�b�l �gy lesz Koltayn�l Horthy zsid�v�d� b�tors�g�t �s a magyar n�p filoszemitizmus�t bizony�t� t�rt�net.

Horthy a vid�ki zsid�k deport�l�sa ut�n, t�bbek k�z�tt a Baky-puccsr�l sz�l� pletyk�knak is hitelt adva, val�j�ban saj�t hatalma v�delm�ben vez�nyeltette el a f�v�rosba rendelt csend�r�ket. A deport�l�sokat le�ll�t�, j�lius 6-i d�nt�s�nek ezen �ll�t�lagos puccsk�s�rletr�l sz�l� h�reken t�l m�g t�bb oka volt. Horthyhoz m�r 1944. j�nius k�zep�t�l egyre nagyobb sz�mban �rkeztek a vil�gh�bor�ban semleges orsz�gok sajt�j�ban a magyarorsz�gi deport�l�sokr�l �s az Auschwitzi jegyz�k�nyvekr�l sz�l� inform�ci�k. A h�reket belf�ldi �s k�lf�ldi tiltakoz�sok sora k�vette. J�nius 26-�n m�r Horthy kez�ben volt a magyar protest�ns p�sp�k�k k�z�s tiltakoz� nyilatkozata,75 XII. Pius p�pa t�virata stb. Meglep�, hogy a f�v�rosi k�zgy�l�s MI�P-es k�pvisel�i, akik a holokauszttal kapcsolatos megeml�kez�sekr�l �ltal�ban ki szoktak vonulni, magabiztosan k�z�lt�k, hogy t�bbek k�z�tt az�rt is vonultak ki pl. 2005 janu�rj�ban is, mert Demszky G�bor f�polg�rmester t�rt�nelmet hamis�tott. „Azt �ll�totta p�ld�ul, hogy a korm�nyz� amerikai, vatik�ni �s sv�d nyom�sra v�ltoztatta meg kor�bbi b�nr�szes poz�ci�j�t.”76

Horthyhoz visszat�rve: a j�nius 26-ra �sszeh�vott Koronatan�cs tagjaival k�z�lte: „Legjobb szeretn�m azt a kegyetlen �s nem a magyar term�szethez ill� megold�st, hogy innen zsid�k deport�ltatnak, egy�ltal�ba le�ll�tani.” Horthy mint „hat�rozott k�v�ns�g�t” k�z�lte, hogy Endre L�szl� bel�gyi �llamtitk�r „halad�ktalanul elmozd�ttass�k a zsid� �gyek ir�ny�t�s�t�l”, �s Baky L�szl� bel�gyi �llamtitk�r tiszts�g�b�l felmentess�k. Horthyra a bel- �s k�lf�ldi tiltakoz�sokon, fenyeget�seken t�l minden bizonnyal komolyan hatottak a hadsz�nterekr�l �rkez�, egyre komorabb h�rek is. J�nius 23-�n megindult a V�r�s Hadsereg t�mad�sa Belorusszia felszabad�t�s�ra, 26-�n a n�met csapatok feladt�k Cherbourg kik�t�j�t. J�lius 2-�n s�lyos bombat�mad�sok �rt�k Magyarorsz�got, a f�v�rosban is s�r�n hullottak a bomb�k. Horthy tan�csad�i k�r�ben j� p�ran voltak, akik elhitt�k azt az egy�bk�nt a K�zponti Zsid� Tan�cs tagjai �ltal is buzg�n terjesztett pletyk�t, hogy ha elviszik Budapestr�l a zsid�kat, a f�v�rost sz�nyegbomb�zni fogj�k a sz�vets�gesek. Horthy mindezen okok hat�s�ra, mint j�l l�that�, m�r legk�s�bb j�nius 26-�n eld�nt�tte, hogy le�ll�tja a tov�bbi deport�l�sokat. D�nt�s�t v�g�l j�lius 6-�n k�z�lte Szt�jay minisztereln�kkel. Ez alatt a t�z nap alatt hozz�vet�legesen 70 000 zsid�t deport�ltak Sze�ged�t�l P�csig, Kecskem�tt�l Szombathelyig.

Nem sokkal k�s�bb Horthy megv�ltoztatta �ll�spontj�t, beleegyezett abba, hogy a f�v�rosb�l elvigy�k a zsid�kat. Az augusztus 7-i korm�ny�talak�t�s ut�n Szt�jay k�z�lte Veesenmayer budapesti n�met k�vettel, hogy a deport�l�sokat „8-14 napon bel�l” folytatni fogj�k. Bonczos Mikl�s bel�gyminiszter augusztus 13-�n hasonl� �g�retet tett Eichmann-nak.79 Grell, a budapesti n�met k�vets�