– Ja, nem gy�mr�inek tetszik lenni? Igen, most �p�tett�k, de olyan, mintha m�lt sz�zadi lenne, ott f�zik helyben a s�rt, vagy valami ilyesmi.

– �h� – mondom, de addigra ki is �r�nk a t�gasabb t�rre, �s l�tjuk, hogy van ott szemben egy park is. Megegyez�nk, hogy val�sz�n�leg arra lesz a s�r�z�, hiszen egy ilyen park a legalkalmasabb arra, hogy nosztalgikus jelleg� vend�gl�t�ipari l�tes�tm�nyek helysz�n�t adja. �n m�r nem tudom megn�zni, mert id�re megyek, de � szemmel l�that�an erre sz�nta a d�lut�nj�t – rem�lem, megtal�lja.

K�s�bb kider�l, hogy ak�r tudhattam volna is r�la, hiszen a Mancs m�r m�jusban meg�rta: Gy�mr�n, a „h�szas �vek romantikus felstiliz�l�s�nak jegy�ben”, a horthys�t�ssal egyid�ben „B�kebeli s�rkert” ny�lik a f�t�rhez tartoz� parkban. Nem mellesleg egy olyan szerz�d�ssel, amelynek �rtelm�ben – id�zem – „az Antal Solution Kft. – amely a csaknem tucatnyi gy�mr�i c�get birtokl� Antall Attila c�ge – ingyen haszn�lhatja az 500 n�gyzetm�teres ter�letet. T�len ugyanis a c�g m�j�gp�ly�t �zemeltet ugyanitt, ahol a v�rosi iskol�sok ingyen korcsoly�zhatnak munkanapokon 8–14 �ra k�z�tt; a t�r�t�smentes t�li szolg�ltat�s ezek szerint annyit �r a v�rosnak, hogy cser�be a t�li �s a ny�ri b�rleti d�jat is elengedte a v�llalkoz�snak.”

Mi t�bb, egy m�sik Mancs-cikkb�l az is kider�l, hogy a s�rkertben m�ris ki lehetett �lvezni a kultikus jelleg �sszes „el�nyeit”: a nyit�sk�nt megrendezett gyereknap egyik r�sztvev�j�t id�zik, aki le�rta, hogy volt ott minden, ami zsid�z�sban elk�pzelhet�. Az�ta l�tom a s�rkert Facebook-lapj�n is, hogy rendesen folyik az �let, lambad�t�l meccsn�z�sig, s a plak�tokr�l nem hi�nyzik a „mindig mindent uralni” jellemz� eszm�je sem: „Foglald le a 10 f�s s�rcsapol�s asztalt, hogy kezedben tartsd az ir�ny�t�st szurkol�s k�zben!” – �rj�k.

F�lmer�l a k�rd�s, hogy vajon mi t�rt�nt Gy�mr�n, ami�rt egyfel�l rajta�t�sszer�en el�j�ttek Horthy szem�lyi kultusz�val, m�sfel�l (vagy tal�n ink�bb ennek szerves r�szek�nt) a kultuszra azonnal elkezdtek a v�ros vezet�s�vel �sszefon�d� �zleti v�llalkoz�sokat r��p�teni.

Szerintem nem Gy�mr�n t�rt�nt, b�rmi is, hanem �ltal�ban. Most �rt be az az egy�rtelm�en fideszes ideol�gia, amely szerint a Horthy-korszakot illet�en teljesen l�nyegtelenek a t�nyek, �s l�nyegtelenek a kisebbs�geket �rint� jogfoszt�sok, a szervezett �s n�pirt�st el�k�sz�t� emberhajsz�k, valamint l�nyegtelen �ltal�ban a h�bor� mint t�rsadalmi �s politikai kudarc. A l�nyeg annak a magyar identit�snak az �jra�p�t�se, amelynek a dzsentri-nemesi oszt�ly�ntudat, a bombasztikus k�ls�s�gek, az �res formalit�sok, az ugyanolyan �res kereszt�ny �jtatoss�g, a mindenf�le fels�bbrend�s�gi tudat �s len�z�s, �ltal�ban a hierarchikus szereplehet�s�gek k�rked� ki�lvez�se – magyar�n egy ellen-oszt�lyg�g – �ll a k�z�ppontj�ban. A norm�lis identit�s hi�ny�n t�l az�rt, mert az ehhez hiteles�tnek sz�nt, t�nyleges teljes�tm�nyek nem m�rhet�k �s �gy nem sz�monk�rhet�k. Arr�l, hogy kinek h�ny sz�l sz�r �ll f�l a h�t�n a Himnusz hangjaira vagy a k�l�nb�z� tekint�lyszem�lyekkel �s hierarchiapontokkal val� azonosul�sa sor�n, mindenki azt hazudik, amit akar. �s ha azt hazudja, hogy � ett�l azonosult m�lyen a nemzet�vel, az r�ad�sul �nmag�nak hazudja ezt, ami �gy a horthysta agy�ak fel�l n�zve maga a sz�ntiszta igazs�g, teh�t m�g csak le sem leplezhet� t�nyleges hazugs�gk�nt. T�nyleg f�l�ll nekik, �s t�nyleg arra. Hogy mi ezt hamis tudatnak �s hamis azonosul�snak l�tjuk, valamint semmik�pp sem a k�z�s nemzeti tudathoz alkalmas alapoz�snak, az sajnos (onnan n�zve) a mi bajunk, �s ez m�g egy ideig �gy is marad.

A Szent Jobb aranyvonat (1938) - profila.hu

Az, hogy egy tehets�gtelen, a t�nyleges probl�m�k felismer�s�re, kezel�s�re �s megold�s�ra l�that�an alkalmatlan korm�ny ezt v�lasztja, a hatalmi v�gyak fel�l n�zve �rthet� �s megmagyar�zhat�, �s v�g�l is nem okoz meglepet�st. Azon viszont a t�rt�nelmi tapasztalataink ellen�re is el lehet csod�lkozni, hogy az ideol�gi�val p�rosul� hatalomv�gy az �nkorm�nyzatokn�l is fel�l�rja a val�di, probl�mamegold� politikai-v�rosvezet�si ir�nyults�got. Teh�t ott is, ahol t�bbnek, er�sebbnek k�pzeln�nk a kisebb �s �tl�that�bb k�z�ss�gek nyom�s�t a politikusokra.

Ebb�l azonban �ppen Gy�mr� kapcs�n m�gsem vonhatjuk le azt a k�vetkeztet�st, hogy k�ts�gbeejt�en gyenge a civil kontroll �s ellen�ll�s. �ppen ellenkez�leg: ha igaz, hogy Gy�mr� a horthysta politika els� teszthelye lett, akkor az is igaz, hogy Gy�mr� a civil ellen�ll�snak is a teszthely�v� tud v�lni.

Ahov� a vas�t�llom�sr�l j�nius 8-�n mentem, egy fontos – �s ez id�ig egyed�l�ll� – l�p�ssorozat egyik �llom�sa volt. A helyi KIGYE (K�rnyezet, Ifj�s�g �s Gyermekv�d� Egyes�let) szervez�s�ben ez�ttal Ungv�ry Krisztin�n �s Karsai L�szl� tartottak fajs�lyos el�ad�st arr�l, hogy milyen mozg�sterek �s k�nyszerp�ly�k jellemezt�k a Horthy-korszakot, hogy ezek jellemz�it figyelembe v�ve milyen szem�lyes felel�ss�g terheli Horthyt, valamint hogy mit jelentett �s jelent ma mindezek f�ny�ben a holokauszt, k�l�n�s tekintettel Horthy bizony�that� tud�s�ra, a t�nyeket illet�en.

Ez nem az els� ilyen jelleg� rendezv�nye volt az egyes�letnek, hiszen �k voltak azok, akik r�gt�n a Szabads�g t�r �tnevez�si sz�nd�k�t jelz� bejelent�sre, m�g m�jus elej�n egyr�szt t�ntet�st szerveztek, m�sr�szt az �nkorm�nyzattal egy�ttm�k�dve megh�vt�k egy lakoss�gi f�rumra Romsics Ign�cot. A civilek ir�nyz�ka egy�rtelm�, �s jelen pillanatban az egyetlen emberi megold�s, ami elk�pzelhet�: ha m�r ennyire alacsony az �llampolg�rok tud�s�nak, de f�k�nt elgondolkod�si hajland�s�g�nak szintje a t�rt�nelmi �sszef�gg�seket illet�en, �s ha m�r mindezek ellen�re (a hatalom oldal�r�l n�zve: �ppen ezt kihaszn�lva) folyamatosan a t�rt�nelem �t�r�s�val kell foglalkozni, akkor kezdj�k el�lr�l. Akkor helyezz�k ki az oktat�st a f�t�rre, �s miel�tt ezt a f�teret elnevezn�nk az egyik legk�ts�gbeejt�bb sz�nvonal�, t�meggyilkoss�gokban v�tkes magyar politikusr�l, legal�bb adjunk es�lyt a legfontosabb inform�ci�k megjelen�s�re.

Azt persze senki sem gondolja, hogy ezekt�l az ismeretterjeszt� el�ad�sokt�l a megr�gz�tt identit�sharcosok agy�ban b�rmi is megv�ltozna – a t�rzsg�rd�val sehol sem �rdemes foglalkozni. Azzal azonban ann�l ink�bb, hogy a t�nyeket szembeszegez� fell�p�sek k�z�l m�r az els� is politikai jelz�ss� v�lt.

Hitler �s Horthy (1938) – antic-antik.blogspot.com

A KIGYE szervezte t�ntet�s �s f�rum hat�s�ra az �nkorm�nyzat legal�bbis elbizonytalanodott, s b�r a v�geredm�ny meglehet�sen nevets�ges, de att�l m�gis visszal�pett, hogy a f�t�ren �th�zza a „Szabads�g” sz�t, �s a hely�be kitegye a „Horthy Mikl�s”-t. Megel�gedett azzal, hogy a t�rhez tartoz� parkot nevezze el a m�lt sz�zadi „agyal�gyultr�l”, ahogyan a g�p�szm�rn�kk�nt vele egy haj�n szolg�lni k�nyszer�l� nagyap�m nevezte a k�s�bbi korm�nyz� urat. Ugyanakkor az �nkorm�nyzat egy pillanat alatt elt�ntette a lapj�r�l azt a f�rumot, ahol a hum�nus gondolkod�s� helyi lakosok �rveltek akt�van a kultusz ellen. �gy most azok a helyt�rt�neti szempontb�l is �rdekes t�nyek sem ker�lhettek be a v�ros k�ztudat�ba, amelyekr�l a m�r eml�tett, Ungv�ry-Karsai el�ad�s ut�n hallhattak a f�rum r�sztvev�i. A KIGYE ott a gy�mr�i deport�l�si adatokkal t�masztotta al�, hogy mennyire indokolt az ENSZ 1947-es (1955-t�l a magyar t�rv�nyhoz�snak is r�sz�t alkot�) Genoc�dium Egyezm�ny�nek figyelembe v�tele �s betart�sa. A prezent�ci� a Yad Vashem Int�zet adataib�l id�zett. Sz� esett a h�rhedt nagyk�tai gett�r�l, ahol a helyi zsinag�g�ban 628 gy�mr�i �s k�rny�kbeli zsid�t gy�jt�ttek �ssze a deport�l�s el�tt, valamint egy kiemelt, dr�mai csal�dt�rt�netr�l. Az el�ad�k id�zt�k az egykori Gy�mr�i J�r�s c�m� hetilap 1944. j�nius v�gi sz�m�nak egyik jellemz� „diadaljelent�s�t” is (amely egy�bk�nt t�k�letesen megfelelt a 44-es BM rendeletek c�lkit�z�s�nek, miszerint „A Magyar kir�lyi korm�ny az orsz�got r�vid id�n bel�l megtiszt�tja a zsid�kt�l”): „A gy�mr�i j�r�sban nincs zsid�! �s csod�latos z�kken� n�lk�l halad az �let, nem hi�nyoznak”.

Nos, az ilyen �s ehhez hasonl� mondatokhoz lehet r�vid �ton eljutni, ha szabad kezet kapnak a gy�mr�ihez hasonl� szellem� �nkorm�nyzatok �s mindazok, akik komolyan gondolj�k, hogy akik nekik nem hi�nyoznak, azokat a jog �s a politika eszk�zeivel ki is lehet akolb�l�tani az �let�k addigi sz�ntereir�l.

Mindenesetre Gy�mr�n ez az�rt m�r nem mehet olyan k�nnyen, mint ahogyan azt �k elk�pzelt�k. Pr�b�lkoznak, �s m�g biztosan fognak pr�b�lkozni, de modell� nem v�lhatnak, egy�rtelm� sikerrel nem dicsekedhetnek, �s ez nagyon fontos. Van precedens arra, hogy meg lehet �ket akasztani. Most m�r csak az kell, hogy vigy�z� szem�ket a gy�mr�i �nkorm�nyzat helyett egyre t�bben vess�k a gy�mr�i civilekre. Ak�r egy s�rkertben is.

L�vai J�lia ,Galamus.hu