Tartalom:

-Ahol van ellen�ll�s: Gy�mr�

-Z�r�s nyilatkozatok a gy�mr�i Horthy-botr�nyban: "Tetszik �rteni?"

-Franciaorsz�gban nem avatnak P�tain-szobrot

-Amit a polg�rmester kompromisszumnak nevez, azt a tiltakoz�k elfogadhatatlannak tartj�k.

Ahol van ellen�ll�s: Gy�mr�

L�vai Julia, Gallamus 2012-06-15

– Meg tudja mondani, merre van itt az az �j s�rkert? Tetszik tudni, ami olyan r�gi – k�rdezi t�lem egy mosolyg�s, ifj� ember, �pp a k�r�ndd� sz�lesed� �tel�gaz�sn�l.

– Sajnos fogalmam sincs, most sz�lltam le a vonatr�l. Mi az, hogy „�j, de olyan r�gi”? Valami nosztalgia-hely?

– Ja, nem gy�mr�inek tetszik lenni? Igen, most �p�tett�k, de olyan, mintha m�lt sz�zadi lenne, ott f�zik helyben a s�rt, vagy valami ilyesmi.

– �h� – mondom, de addigra ki is �r�nk a t�gasabb t�rre, �s l�tjuk, hogy van ott szemben egy park is. Megegyez�nk, hogy val�sz�n�leg arra lesz a s�r�z�, hiszen egy ilyen park a legalkalmasabb arra, hogy nosztalgikus jelleg� vend�gl�t�ipari l�tes�tm�nyek helysz�n�t adja. �n m�r nem tudom megn�zni, mert id�re megyek, de � szemmel l�that�an erre sz�nta a d�lut�nj�t – rem�lem, megtal�lja.

K�s�bb kider�l, hogy ak�r tudhattam volna is r�la, hiszen a Mancs m�r m�jusban meg�rta: Gy�mr�n, a „h�szas �vek romantikus felstiliz�l�s�nak jegy�ben”, a horthys�t�ssal egyid�ben „B�kebeli s�rkert” ny�lik a f�t�rhez tartoz� parkban. Nem mellesleg egy olyan szerz�d�ssel, amelynek �rtelm�ben – id�zem – „az Antal Solution Kft. – amely a csaknem tucatnyi gy�mr�i c�get birtokl� Antall Attila c�ge – ingyen haszn�lhatja az 500 n�gyzetm�teres ter�letet. T�len ugyanis a c�g m�j�gp�ly�t �zemeltet ugyanitt, ahol a v�rosi iskol�sok ingyen korcsoly�zhatnak munkanapokon 8–14 �ra k�z�tt; a t�r�t�smentes t�li szolg�ltat�s ezek szerint annyit �r a v�rosnak, hogy cser�be a t�li �s a ny�ri b�rleti d�jat is elengedte a v�llalkoz�snak.”

Mi t�bb, egy m�sik Mancs-cikkb�l az is kider�l, hogy a s�rkertben m�ris ki lehetett �lvezni a kultikus jelleg �sszes „el�nyeit”: a nyit�sk�nt megrendezett gyereknap egyik r�sztvev�j�t id�zik, aki le�rta, hogy volt ott minden, ami zsid�z�sban elk�pzelhet�. Az�ta l�tom a s�rkert Facebook-lapj�n is, hogy rendesen folyik az �let, lambad�t�l meccsn�z�sig, s a plak�tokr�l nem hi�nyzik a „mindig mindent uralni” jellemz� eszm�je sem: „Foglald le a 10 f�s s�rcsapol�s asztalt, hogy kezedben tartsd az ir�ny�t�st szurkol�s k�zben!” – �rj�k.

F�lmer�l a k�rd�s, hogy vajon mi t�rt�nt Gy�mr�n, ami�rt egyfel�l rajta�t�sszer�en el�j�ttek Horthy szem�lyi kultusz�val, m�sfel�l (vagy tal�n ink�bb ennek szerves r�szek�nt) a kultuszra azonnal elkezdtek a v�ros vezet�s�vel �sszefon�d� �zleti v�llalkoz�sokat r��p�teni.

Szerintem nem Gy�mr�n t�rt�nt, b�rmi is, hanem �ltal�ban. Most �rt be az az egy�rtelm�en fideszes ideol�gia, amely szerint a Horthy-korszakot illet�en teljesen l�nyegtelenek a t�nyek, �s l�nyegtelenek a kisebbs�geket �rint� jogfoszt�sok, a szervezett �s n�pirt�st el�k�sz�t� emberhajsz�k, valamint l�nyegtelen �ltal�ban a h�bor� mint t�rsadalmi �s politikai kudarc. A l�nyeg annak a magyar identit�snak az �jra�p�t�se, amelynek a dzsentri-nemesi oszt�ly�ntudat, a bombasztikus k�ls�s�gek, az �res formalit�sok, az ugyanolyan �res kereszt�ny �jtatoss�g, a mindenf�le fels�bbrend�s�gi tudat �s len�z�s, �ltal�ban a hierarchikus szereplehet�s�gek k�rked� ki�lvez�se – magyar�n egy ellen-oszt�lyg�g – �ll a k�z�ppontj�ban. A norm�lis identit�s hi�ny�n t�l az�rt, mert az ehhez hiteles�tnek sz�nt, t�nyleges teljes�tm�nyek nem m�rhet�k �s �gy nem sz�monk�rhet�k. Arr�l, hogy kinek h�ny sz�l sz�r �ll f�l a h�t�n a Himnusz hangjaira vagy a k�l�nb�z� tekint�lyszem�lyekkel �s hierarchiapontokkal val� azonosul�sa sor�n, mindenki azt hazudik, amit akar. �s ha azt hazudja, hogy � ett�l azonosult m�lyen a nemzet�vel, az r�ad�sul �nmag�nak hazudja ezt, ami �gy a horthysta agy�ak fel�l n�zve maga a sz�ntiszta igazs�g, teh�t m�g csak le sem leplezhet� t�nyleges hazugs�gk�nt. T�nyleg f�l�ll nekik, �s t�nyleg arra. Hogy mi ezt hamis tudatnak �s hamis azonosul�snak l�tjuk, valamint semmik�pp sem a k�z�s nemzeti tudathoz alkalmas alapoz�snak, az sajnos (onnan n�zve) a mi bajunk, �s ez m�g egy ideig �gy is marad.

Az, hogy egy tehets�gtelen, a t�nyleges probl�m�k felismer�s�re, kezel�s�re �s megold�s�ra l�that�an alkalmatlan korm�ny ezt v�lasztja, a hatalmi v�gyak fel�l n�zve �rthet� �s megmagyar�zhat�, �s v�g�l is nem okoz meglepet�st. Azon viszont a t�rt�nelmi tapasztalataink ellen�re is el lehet csod�lkozni, hogy az ideol�gi�val p�rosul� hatalomv�gy az �nkorm�nyzatokn�l is fel�l�rja a val�di, probl�mamegold� politikai-v�rosvezet�si ir�nyults�got. Teh�t ott is, ahol t�bbnek, er�sebbnek k�pzeln�nk a kisebb �s �tl�that�bb k�z�ss�gek nyom�s�t a politikusokra.

Ebb�l azonban �ppen Gy�mr� kapcs�n m�gsem vonhatjuk le azt a k�vetkeztet�st, hogy k�ts�gbeejt�en gyenge a civil kontroll �s ellen�ll�s. �ppen ellenkez�leg: ha igaz, hogy Gy�mr� a horthysta politika els� teszthelye lett, akkor az is igaz, hogy Gy�mr� a civil ellen�ll�snak is a teszthely�v� tud v�lni.

Ahov� a vas�t�llom�sr�l j�nius 8-�n mentem, egy fontos – �s ez id�ig egyed�l�ll� – l�p�ssorozat egyik �llom�sa volt. A helyi KIGYE (K�rnyezet, Ifj�s�g �s Gyermekv�d� Egyes�let) szervez�s�ben ez�ttal Ungv�ry Krisztin�n �s Karsai L�szl� tartottak fajs�lyos el�ad�st arr�l, hogy milyen mozg�sterek �s k�nyszerp�ly�k jellemezt�k a Horthy-korszakot, hogy ezek jellemz�it figyelembe v�ve milyen szem�lyes felel�ss�g terheli Horthyt, valamint hogy mit jelentett �s jelent ma mindezek f�ny�ben a holokauszt, k�l�n�s tekintettel Horthy bizony�that� tud�s�ra, a t�nyeket illet�en.

Ez nem az els� ilyen jelleg� rendezv�nye volt az egyes�letnek, hiszen �k voltak azok, akik r�gt�n a Szabads�g t�r �tnevez�si sz�nd�k�t jelz� bejelent�sre, m�g m�jus elej�n egyr�szt t�ntet�st szerveztek, m�sr�szt az �nkorm�nyzattal egy�ttm�k�dve megh�vt�k egy lakoss�gi f�rumra Romsics Ign�cot. A civilek ir�nyz�ka egy�rtelm�, �s jelen pillanatban az egyetlen emberi megold�s, ami elk�pzelhet�: ha m�r ennyire alacsony az �llampolg�rok tud�s�nak, de f�k�nt elgondolkod�si hajland�s�g�nak szintje a t�rt�nelmi �sszef�gg�seket illet�en, �s ha m�r mindezek ellen�re (a hatalom oldal�r�l n�zve: �ppen ezt kihaszn�lva) folyamatosan a t�rt�nelem �t�r�s�val kell foglalkozni, akkor kezdj�k el�lr�l. Akkor helyezz�k ki az oktat�st a f�t�rre, �s miel�tt ezt a f�teret elnevezn�nk az egyik legk�ts�gbeejt�bb sz�nvonal�, t�meggyilkoss�gokban v�tkes magyar politikusr�l, legal�bb adjunk es�lyt a legfontosabb inform�ci�k megjelen�s�re.

Azt persze senki sem gondolja, hogy ezekt�l az ismeretterjeszt� el�ad�sokt�l a megr�gz�tt identit�sharcosok agy�ban b�rmi is megv�ltozna – a t�rzsg�rd�val sehol sem �rdemes foglalkozni. Azzal azonban ann�l ink�bb, hogy a t�nyeket szembeszegez� fell�p�sek k�z�l m�r az els� is politikai jelz�ss� v�lt.

A KIGYE szervezte t�ntet�s �s f�rum hat�s�ra az �nkorm�nyzat legal�bbis elbizonytalanodott, s b�r a v�geredm�ny meglehet�sen nevets�ges, de att�l m�gis visszal�pett, hogy a f�t�ren �th�zza a „Szabads�g” sz�t, �s a hely�be kitegye a „Horthy Mikl�s”-t. Megel�gedett azzal, hogy a t�rhez tartoz� parkot nevezze el a m�lt sz�zadi „agyal�gyultr�l”, ahogyan a g�p�szm�rn�kk�nt vele egy haj�n szolg�lni k�nyszer�l� nagyap�m nevezte a k�s�bbi korm�nyz� urat. Ugyanakkor az �nkorm�nyzat egy pillanat alatt elt�ntette a lapj�r�l azt a f�rumot, ahol a hum�nus gondolkod�s� helyi lakosok �rveltek akt�van a kultusz ellen. �gy most azok a helyt�rt�neti szempontb�l is �rdekes t�nyek sem ker�lhettek be a v�ros k�ztudat�ba, amelyekr�l a m�r eml�tett, Ungv�ry-Karsai el�ad�s ut�n hallhattak a f�rum r�sztvev�i. A KIGYE ott a gy�mr�i deport�l�si adatokkal t�masztotta al�, hogy mennyire indokolt az ENSZ 1947-es (1955-t�l a magyar t�rv�nyhoz�snak is r�sz�t alkot�) Genoc�dium Egyezm�ny�nek figyelembe v�tele �s betart�sa. A prezent�ci� a Yad Vashem Int�zet adataib�l id�zett. Sz� esett a h�rhedt nagyk�tai gett�r�l, ahol a helyi zsinag�g�ban 628 gy�mr�i �s k�rny�kbeli zsid�t gy�jt�ttek �ssze a deport�l�s el�tt, valamint egy kiemelt, dr�mai csal�dt�rt�netr�l. Az el�ad�k id�zt�k az egykori Gy�mr�i J�r�s c�m� hetilap 1944. j�nius v�gi sz�m�nak egyik jellemz� „diadaljelent�s�t” is (amely egy�bk�nt t�k�letesen megfelelt a 44-es BM rendeletek c�lkit�z�s�nek, miszerint „A Magyar kir�lyi korm�ny az orsz�got r�vid id�n bel�l megtiszt�tja a zsid�kt�l”): „A gy�mr�i j�r�sban nincs zsid�! �s csod�latos z�kken� n�lk�l halad az �let, nem hi�nyoznak”.

Nos, az ilyen �s ehhez hasonl� mondatokhoz lehet r�vid �ton eljutni, ha szabad kezet kapnak a gy�mr�ihez hasonl� szellem� �nkorm�nyzatok �s mindazok, akik komolyan gondolj�k, hogy akik nekik nem hi�nyoznak, azokat a jog �s a politika eszk�zeivel ki is lehet akolb�l�tani az �let�k addigi sz�ntereir�l.

Mindenesetre Gy�mr�n ez az�rt m�r nem mehet olyan k�nnyen, mint ahogyan azt �k elk�pzelt�k. Pr�b�lkoznak, �s m�g biztosan fognak pr�b�lkozni, de modell� nem v�lhatnak, egy�rtelm� sikerrel nem dicsekedhetnek, �s ez nagyon fontos. Van precedens arra, hogy meg lehet �ket akasztani. Most m�r csak az kell, hogy vigy�z� szem�ket a gy�mr�i �nkorm�nyzat helyett egyre t�bben vess�k a gy�mr�i civilekre. Ak�r egy s�rkertben is.

Z�r�s nyilatkozatok a gy�mr�i Horthy-botr�nyban: "Tetszik �rteni?"

Magyar Kriszti�n Stop.hu 2012.05.14.

Nem akartak Horthy-teret, kaptak egy Horthy-ligetet a gy�mr�iek - tov�bbra is forrong a kisv�ros. Mindezt a k�pvisel�-test�let tagjai is �rzik. Egy helyi k�pvisel�, akit v�laszt�ja k�rd�re vont, a sajt�nak nyilatkozva tagadja, hogy � azt mondta, ami nyilv�noss�gra ker�lt.

Mint arr�l m�r kor�bbi �r�sunkban besz�moltunk, az er�teljes lakoss�gi ellen�ll�snak k�sz�nhet�en m�jusban �gy d�nt�tt a gy�mr�i k�pvisel�-test�let, hogy a polg�rmesteri hivatal mellett tal�lhat� Szabads�g t�r eg�sze helyett "csak" egy ott tal�lhat� kisebb park veszi fel Horthy Mikl�s nev�t. Helyi civilek m�r demonstr�ltak az �tnevez�s ellen, v�rhat�an a K�rnyezet, Ifj�s�g �s Gyermekv�d� Egyes�let (KIGYE) koordin�l�s�val n�pszavaz�st is kezdem�nyeznek.

A KIGYE egy�bk�nt neves t�rt�n�szek bevon�s�val el�ad�ssorozatba is kezdett, amely c�lja, hogy a gy�mr�iek hiteles inform�ci�kat kapjanak Horthy Mikl�s munk�ss�g�r�l.

A javar�szt f�ggetlenekb�l �ll� k�pvisel�-test�let tagjait az�ta a helyi v�laszt�k rendre sz�mon k�rik. �gy t�rt�nt ez a k�zelm�ltban Mekis Ferenc eset�ben is, aki elmond�sa szerint F�bi�n B�la �nkorm�nyzati k�pvisel�nek szegezte a k�rd�st, miszerint mi �rtelme volt az �tnevez�snek. A v�rosatya ezt k�vet�en, Mekis Ferenc elmond�sa szerint kifejtette neki: � val�j�ban nem is szavazta meg a nagy vihart kavart �tkeresztel�st, a d�nt�s sor�n k�sz�lt jegyz�k�nyvet meghamis�tott�k. Port�lunknak a Gy�mr�n �l� nyugd�jas hozz�tette, hogy arra a k�rd�s�re, miszerint a k�pvisel� mi�rt is �rta al� akkor a meghamis�tott jegyz�k�nyvet, azt a v�laszt kapta: "Nekem is �lnem kell valamib�l".

Megkerest�k a Gy�mr� 2000 K�r sz�neiben mand�tumot szerzett F�bi�n B�l�t is, aki nek�nk viszont azt mondta: soha nem mondott olyat egy v�laszt�j�nak sem, hogy � az �tnevez�s ellen voksolt volna, olyat meg f�leg nem, hogy a jegyz�k�nyvben szerepl� t�nyeket valaki manipul�lta volna. "�gy �ltem le a 65 �vemet, hogy eddig nem kellett adnom �s nem kellett kapnom egy pofont sem. Tetszik �rteni?" - k�rdezte a v�rosatya, jelentsen mindez b�rmit is.

A port�lunknak nyilatkoz� Mekis Ferenc a m�lt h�t p�nteken rendezett gy�mr�i f�rumon is utalt a k�pvisel� �s k�z�tte t�rt�nt besz�lget�sre. Az esem�nyr�l hangfelv�tel is k�sz�lt, amely jelenleg m�r az egyik legnagyobb vide�megoszt� port�lon is megtal�lhat�.

 

Franciaorsz�gban nem avatnak P�tain-szobrot

L’Express 2012-06-17

Hogyan rehabilit�lja Magyarorsz�g Hitler egykori sz�vets�ges�t c�mmel helysz�ni tud�s�t�sban sz�mol be a L’Express e heti sz�ma az egykori korm�nyz� kultusz�nak fel�leszt�s�re ir�nyul�, egyre szaporod� magyarorsz�gi esem�nyekr�l. Elk�pzelhet�-e, hogy a francia jobbk�z�p p�rtja szobrot �ll�tson P�tain marsallnak? – teszi fel a k�rd�st ennek kapcs�n Florence La Bruyere, a cikk szerz�je.

Az Orb�n-f�le jobboldal felt�masztja a sz�ls�jobboldal �ltal mindig is h�sk�nt tisztelt Horthy Mikl�s egykori korm�nyz� kultusz�t.

El tudn�nk k�pzelni, hogy az UMP politikusai szobrot avassanak P�tain marsallnak? Pedig nagyj�b�l ez t�rt�nik most Magyarorsz�gon, ahol a hatalmon l�v� jobboldal t�mogatja Horthy Mikl�s egykori korm�nyz� (1920-1944) rehabilit�l�s�t, egy olyan politikus�t, aki Adolf Hitler sz�vets�gese volt. M�lt szombaton, j�nius 16-�n Horthy-mellszobrot avattak fel a Budapestt�l 60 km-re fekv� Cs�kak�n a jobboldali-populista Orb�n Viktor p�rtj�nak polg�rmestere �s 800 r�sztvev�, k�zt�k a sz�ls�jobboldal szimpatiz�nsai el�tt.

Sokasod� megeml�kez�sek

A k�zelm�ltban h�rom m�sik telep�l�sen is Horthy Mikl�s eml�ke el�tt tisztelegtek: az egyik telep�l�sen egy parkot neveztek el r�la, m�sutt �letnagys�g� faszobr�t �ll�tott�k fel, a harmadikban visszahelyezt�k m�rv�ny eml�kt�bl�j�t a helyi iskola fal�ra, ahonnan 1947-ben t�vol�tott�k el.

A magyar sz�ls�jobboldal sz�m�ra Horthy, aki Hitlerrel val� sz�vets�g�nek k�sz�nhet�en Magyarorsz�g �ltal 1920-ban elvesztett ter�leteket szerzett vissza, mindig is h�s volt. Ma azonban „�gy t�nik, hogy a Fidesz maga is az egykori admir�lis rehabilit�l�sa m�g� sorakozott fel”, mutatott r� a napokban Vadai �gnes ellenz�iki politikus.

M�jus elej�n Orb�n Viktor minisztereln�k p�rtj�nak k�t parlamenti k�pvisel�je is vett r�szt azon a b�lon, amelyet az�rt szerveztek, hogy �sszegy�jts�k a tengernagy Budapestre tervezett szobr�hoz sz�ks�ges �sszeget. Az osztr�k Die Presse vas�rnapi sz�m�ban megjelent interj�ban Orb�n Viktor a maga nev�ben nem hajland� dikt�tornak min�s�teni Horthy Mikl�st. A korm�nyz� eml�k�re rendezett esem�nyek s�r�s�d�s�re vonatkoz� k�rd�s kapcs�n a magyar minisztereln�k kijelentette: „A d�nt�s ebben kiz�r�lag a helyi k�z�ss�gre tartozik”.

Orb�n egy lightos Horthyt alak�t

2010 �ta, amikor m�sodszor is korm�nyra ker�lt, a k�tharmados t�bbs�ggel rendelkez� populista jobboldal vez�r lesz�k�tette az alkotm�nyb�r�s�g �s a korm�ny szerep�t, olyan �j alkotm�nyt er�ltetett �t, amely bebetonozza a hatalomba p�rtj�t �s sz�jkosarat tett a m�di�ra. „A Horthy-Magyarorsz�g nem diktat�ra volt, hanem egy autoriter rezsim. Orb�n egy „Horthy light” szerep�ben l�p fel „ – v�lekedik Thomas Schreiber �js�g�r�.

A jobboldal t�rt�nelmi legitimit�ci�t keres, ez�rt t�r vissza a Horthy-rezsim szimb�lumaihoz, ez�rt hozott rendeletet a Parlament el�tti t�r fel�j�t�s�r�l, ami ennek sor�n visszanyeri kor�bbi.... 1940 el�tti arculat�t. „Ezzel a szimbolikus gesztussal Orb�n vil�gos jelz�st k�ld az embereknek: vissza a Horthy-�r�ba!” - mutat r� Hallama J�nos. A 45 �ves csal�dap�t felh�bor�tja, hogy v�rosa, Gy�mr� �nkorm�nyzati test�lete a kor�bbi Szabads�g teret �jra az admir�lis nev�re keresztelte �t. „Horthy egy h�bor�s b�n�s volt, akit felel�ss�g terhel a magyar zsid�k k�r�ben v�grehajtott n�pirt�s�rt” - hangs�lyozza Hallama. 1944-ben, a n�met megsz�ll�s idej�n a magyar �llam szerepet v�llalt 437 000 magyar zsid� deport�l�s�ban, r�szt vett a hal�lt�borokba sz�ll�t�sukban.

A Horthy-�gy megosztja  ezt a csendes kistelep�l�st, noha annak �nkorm�nyzat�ban nem a jobboldal, hanem f�ggetlen k�pvisel�k adj�k a t�bbs�get. Ennek dac�ra, amikor a test�let egyetlen sz�ls�jobboldali k�pvisel�je azzal a javaslattal �llt el�, hogy nevezz�k �t a f�teret: „minden k�pvisel� megszavazta*. Tal�n, mert �rzik, hogy most jobbr�l f�j a sz�l”- elemzi a helyzetet Hallama J�nos.

Sz�kely Attila, a kult�rh�z igazgat�ja, f�ggetlen k�pvisel� viszont �gy l�tja, a t�r �tkeresztel�se teljesen logikus l�p�s volt. „1945 el�tt Horthy t�r volt a neve, az admir�lis csal�dj�nak itt kast�lya is volt. Ma m�r egyre t�bbet tudunk r�la, �s l�tjuk, hogy nem volt az a sz�rnyeteg, amilyennek a kommunist�k be�ll�tott�k. Gyermekkoromban tilos volt besz�lni r�la, de any�m n�ha emlegette a korm�nyz�t, s mindig pozit�van sz�lt r�la.”

N�h�ny sz�z helyi lakos tiltakoz� t�ntet�st szervezett a t�r �tnevez�se miatt, mire az �nkorm�nyzat visszakozott, s �gy d�nt�tt, csak a helyi park fogja viselni a korm�nyz� nev�t. Hallama J�nos �s bar�tai azonban ezt sem fogadj�k el, n�pszavaz�st akarnak az �gyben.

Karsai L�szl� t�rt�n�sz szerint „Gy�mr�, ahol a lakoss�g egy r�sze felemelte a hangj�t, kiv�teles p�lda. A magyarok k�z�mb�sek, apatikusak, nem akarnak szemben�zni a m�ltjukkal.”

A francia politikai hetilap k�z�lte Florence La Bruyère c�m� �r�s�t.

A L’Express minden h�ten 2,3 milli�s olvas�t�bort �r el, �s minden h�napban 2 milli� internetfelhaszn�l�.

Az �ledez� Horthy-kultusz

Fortyognak az indulatok Horthy Mikl�s k�r�l. Cs�kak�n mellszobr�nak avat�s�ra k�sz�lnek, Gy�mr�n viszont tart a tiltakoz�s a r�la elnevezett k�zter�let miatt. A H�s�k ter�n a Horthy- korszak restaur�ci�j�ra tett k�s�rletek �s a sz�ls�jobboldal ellen t�ntetnek. A t�rt�n�sz szerint a volt korm�nyz�r�l a magyar t�rsadalom sosem fog egys�gesen �t�lni.

Czene G�bor| N�pszabads�g| 2012. 06.13.

A cs�kak�i polg�rmester a mellszobor talapzat�n�l, azt �g�ri, nem lesz balh�

N�pszabads�g - M. Schmidt J�nos

Wittner M�ria fideszes parlamenti k�pvisel� biztosan ott lesz Horthy Mikl�s mellszobr�nak avat�s�n, �s elk�pzelhet�, hogy a Fidesz t�bb prominens szem�lyis�ge is megjelenik – bizakodik F�r�sz Gy�rgy, Cs�kak� polg�rmestere. A bronzsz�n� fest�kkel bevont k�szobrot a falut�l egy kilom�terre, a v�r alatt l�v� szabadid�parkban �ll�tj�k fel. Az avat��nneps�get j�nius 16-�n, szombaton tartj�k az 1300 lelkes Fej�r megyei telep�l�sen.

A polg�rmester a Fidesz–KDNP sz�neiben politiz�l. A k�pvisel�k mind f�ggetlenek, de F�r�sz Gy�rgy szerint �k is jobboldali �rzelm�ek. A Horthy-mellszobor fel�ll�t�s�nak terv�t a test�let egy�ntet�en t�mogatta. „Tavaly ilyenkor, amikor a d�nt�st meghoztuk, m�g nem folytak ilyen �les vit�k a korm�nyz�r�l. Egy�ltal�n: semmilyen vita nem folyt” – ismeri el k�zvetve a polg�rmester, hogy az elm�lt hetek-h�napok botr�nyai n�mik�pp elbizonytalan�tott�k. Annyira az�rt nem, hogy visszakozzon. „Ha m�r belecsaptunk a lecs�ba, megcsin�ljuk” – mondja.

A kezdem�nyez�s egy helyi civil szervezett�l ered, a sz�ks�ges p�nzt (mintegy 250 ezer forintot) k�zadakoz�sb�l teremtett�k el�. A rendezv�ny f�v�dn�ke maga a polg�rmester: „Ez nem K�b�nya vagy Csepel, hanem Cs�kak�. A lakoss�g nagy r�sze jobboldali, az id�sek nosztalgi�val eml�keznek a Horthy-korszakra.” �rvel�se szerint, ha K�d�r J�nosnak lehet mobilszobra, akkor a cs�kak�ieknek is szabad Horthy-mellszobrot avatniu

Az esem�nyre invit�l� plak�ton az egyik h�rhedt n�ci-nyilas port�l �s t�bb sz�ls�jobboldali szervezet is szerepel, p�ld�ul a Hatvann�gy V�rmegye Ifj�s�gi Mozgalom �s a Magyar Nemzeti G�rda. A polg�rmester szerint �vatosabban kellene b�nni a sz�ls�jobboldali jelz�vel. Hangs�lyozza, hogy a g�rdist�k �nk�ntesk�nt vesznek r�szt a rendezv�ny el�k�sz�t�s�ben �s megrendez�s�ben: „Az LMP-seket m�gse k�rhett�k, hogy seg�tsenek.”

A polg�rmester �gy tudja, hogy a jobbikos-v�rmegy�s Toroczkai L�szl� m�s programja miatt nem tud j�nni. Zagyva Gy�rgy Gyula, a Jobbik parlamenti k�pvisel�je j�n, de nem sz�lal fel. „B�r nem mi h�vtuk, joga van itt tart�zkodni” – k�zli F�r�sz Gy�rgy.

A polg�rmesterhez eljutottak olyan inform�ci�k, hogy D�niel P�ter �gyv�d – aki fest�kkel �nt�tte le a Kerekiben emelt Horthy-faszobrot – �s m�sok ellendemonstr�ci�t szerveznek. F�r�sz gyorsan bejelentett egy Horthy melletti t�ntet�st, ezzel lefoglalta a ter�letet. „Nem lesz balh�” – nyugtat meg.

Cs�kak� honlapj�n �letrajzi adatokkal kieg�sz�tett felsorol�s olvashat� azokr�l a helyb�liekr�l, akik a h�bor�ban vesz�tett�k �let�ket. A polg�ri �s katonai �ldozatok sor�ban t�bb „F�r�sz” csal�dnev� ember tal�lhat�. A polg�rmester s�hajt. Egyik d�dnagypap�j�t az a n�met katona l�tte le, akit besz�ll�soltak a csal�dhoz. M�sik rokona n�met akn�kat pr�b�lt hat�stalan�tani, ekkor rokkant meg. Nagyb�tyja h�si hal�lt halt a z�molyi csat�ban…

F�r�sz Gy�rgy el�rz�keny�l a tragikus csal�di eml�kek felid�z�sekor: „Nagyon szomor� dolog a h�bor�, j� lenne, ha sehol a vil�gban nem fordulna el� soha t�bb�. A magyarokkal is az a baj, hogy sz�th�znak. Ugyanahhoz a n�phez tartozunk, v�get kellene vetn�nk az acsarkod�snak �s a gy�l�lk�d�snek.”

Megk�rj�k, hogy n�zeteit ossza meg a jobbikos Zagyva Gy�rgy Gyul�val is. A polg�rmester meg�g�ri: „Ha a nevezett szem�ly a virsliev�sen �s s�riv�son k�v�l besz�lgetni is szeretne, akkor mindenk�ppen sz�lni fogok neki.”

M�r csak egyetlen apr�s�gra vagyunk k�v�ncsiak: mi�rt �ppen j�nius 16-a? Nagy Imre kiv�gz�s�nek �s �jratemet�s�nek napja ez, de az egyik sz�ls�jobbos szervezet h�rad�sa szerint az esem�ny nem erre a d�tumra k�v�n eml�keztetni (furcsa is lenne), hanem a R�k�czi-f�le szabads�gharc kezdet�re, 1703. j�nius 16-ra. �gy sem ker�lt�nk k�zelebb a megold�shoz. Mi k�ze van II. R�k�czi Ferencnek Horthy Mikl�shoz?

Semmi – �llap�tja meg zavart k�hint�s ut�n F�r�sz Gy�rgy. Az ok meglehet�sen pr�zai. Eredetileg j�nius 9-re tervezt�k a szoboravat�st, az�rt halasztott�k el egy h�ttel, hogy ne ugyanazon a napon legyen, amikor a helyi iskol�ban a tan�vz�r� �s a ballag�s.

A polg�rmester f�lre�rtett valamit: ut�bb megtudta, hogy az iskolai �nneps�get is j�nius 16-�n tartj�k. De ekkor m�r meghirdett�k a Horthy-rendezv�nyt, nem akartak vari�lni.

A szoboravat�snak teh�t nincs k�l�n�sebb aprop�ja. Pedig �ppens�ggel lenne mihez k�tni. Hadd seg�ts�nk: Horthy Mikl�s j�nius 18-�n sz�letett.

A Horthy-korszak politikai restaur�ci�j�ra tett k�s�rletek �s a sz�ls�jobboldali megnyilv�nul�sok ellen szerveznek t�ntet�st j�nius 17-�n, vas�rnap d�lut�n h�rom �r�t�l a H�s�k ter�n. A demonstr�ci�t mag�nszem�lyek jelentett�k be a rend�rs�gen. Az esem�nyre – civil szervezetek mellett – a parlament demokratikus ellenz�ki p�rtjait is megh�vt�k.

Nem adj�k fel a gy�mr�i tiltakoz�k: ha kell, n�pszavaz�st kezdem�nyeznek a Szabads�g t�ren l�v� park nev�r�l

Egyel�re nincs l�that� jele annak, hogy a Gy�mr� k�zpontj�ban, a Szabads�g t�ren l�v� park imm�r Horthy Mikl�s nev�t viseli. Az �nkorm�nyzat eredetileg az eg�sz teret �tkeresztelte, majd a felh�borod�s hat�s�ra jobbnak l�tta, ha – r�szben legal�bbis – fel�lb�r�lja kor�bbi d�nt�s�t. A Szabads�g t�r maradt: a volt korm�nyz� a parknak lett a n�vad�ja.

Gyenes Levente (Gy�mr� 2000 K�r), a Pest megyei kisv�ros polg�rmestere szerint kompromisszumos megold�s sz�letett. „Megfontoltuk �s respekt�ltuk azok v�lem�ny�t, akik nem �rtettek egyet a t�r �j elnevez�s�vel �s f�k�pp azzal, hogy a v�ros polg�rmesteri hivatal�nak, illetve legnagyobb iskol�j�nak c�mz�s�ben is megjelenjen a t�r �j elnevez�se” – �rta a polg�rmester Kavalecz Gergelynek, a n�vcsere elleni tiltakoz�sokat szervez� KIGYE (K�rnyezet-, Ifj�s�g- �s Gyermekv�delmi Egyes�let) eln�k�nek.

Amit a polg�rmester kompromisszumnak nevez, azt a tiltakoz�k elfogadhatatlannak tartj�k. Ragaszkodnak ahhoz, hogy semmilyen k�zter�let ne viselje Horthy nev�t Gy�mr�n.

Az optim�lis az lenne, ha az �nkorm�nyzat visszavonn� a park elnevez�s�r�l sz�l� hat�rozatot – mondta Kavalecz Gergely. Amennyiben ez r�vid id�n bel�l nem t�rt�nik meg, akkor a KIGYE k�nytelen lesz helyi n�pszavaz�s ki�r�s�t kezdem�nyezni. Ennek k�lts�ge �tmilli� forint k�r�l mozog. Kavalecz szerint is j� lenne elker�lni a dr�ga proced�r�t – egyed�l az �nkorm�nyzaton m�lik, siker�l-e.

Gy�mr�n nem csak Horthy borzolja a ked�lyeket. A polg�rmesternek gazdas�gi b�ncselekm�nyek elk�vet�se, sz�mlagy�r m�k�dtet�s�ben val� r�szv�tel v�dja miatt kell b�r�s�g el� �llnia. Kavalecz Gergely az elkeseredett, kem�ny hangv�tel� hozz�sz�l�soknak tulajdon�tja, hogy Gy�mr� honlapj�r�l t�r�lt�k a v�ros k�z�gyeir�l sz�l� f�rumot.

Ha Horthy igen, K�d�r mi�rt nem?

A magyar t�rsadalom sosem fog egys�gesen �t�lni Horthy Mikl�sr�l – legal�bbis Szak�ly S�ndor t�rt�n�sznek ez a meggy�z�d�se. A t�rt�n�sz szerint elm�letileg nem �rd�gt�l val� gondolat, hogy ellentmond�sos (�s joggal vitatott) szem�lyis�geknek is �ll�tsanak szobrokat az orsz�gban. Ak�r K�d�r J�nosnak is. Ehhez persze kultur�lt, t�nyeken alapul� szakmai p�rbesz�dre lenne sz�ks�g, amelynek sor�n a felek tiszteletben tartj�k a m�sik v�lem�ny�t. A mai Magyarorsz�gon azonban ennek a felt�telei a legkev�sb� sem adottak.

B�r Szak�ly S�ndort a jobboldali t�rt�n�szek k�z� sorolj�k, � ink�bb konzervat�vk�nt hat�rozza meg �nmag�t, aki a „t�nyeket helyezi mindenek f�l�”. A Horthy-korszakot – hangs�lyozza – nyilv�nval�an nem szabad idealiz�lni. A b�r�l�knak r�szben igazuk van akkor, amikor a feh�rterrort, a zsid�ellenes t�rv�nyeket �s deport�l�sokat, a hib�s katonai �s politikai d�nt�seket vetik a korm�nyz� szem�re. A rev�zi� �gye viszont bonyolultabb k�rd�s. Hisz nem csup�n Horthy �s a politikai jobboldalt t�mogat�k szerett�k volna visszaszerezni az elcsatolt ter�leteket. A trianoni d�nt�sbe a szoci�ldemokrata Peyer K�roly �s a baloldal m�s meghat�roz� politikusai, de a magyar irodalmi �s m�v�szeti �let kiemelked� szem�lyis�gei sem tudtak belet�r�dni. A „Nem, nem soha!” jelsz�, ha nem is pontosan ebben a form�ban, de K�rolyi Mih�lyt�l eredeztethet� – eml�keztet a t�rt�n�sz.

Horthy �rt�kel�sekor nem szabad megfeledkezni a gazdas�gi eredm�nyekr�l sem, ezeket egy olyan orsz�gban siker�lt el�rni, amely el�z�leg ter�lete �s lakoss�ga nagy r�sz�t elvesz�tette. Megjegyz�s�nkre, hogy azokban az id�kben (is) milli�k nyomorogtak, a t�rt�n�sz hangs�lyozza: �gy van, de p�ld�ul 1938-at nem a 2012-es, hanem az 1938-as �llapotok alapj�n kell meg�t�lni. Eur�pai �sszehasonl�t�sban Magyarorsz�g akkor jobban �llt, mint most. Szak�ly nem �rt egyet azokkal, akik szerint k�zpontilag ir�ny�tott Horthy-kultusz �ledezik az orsz�gban: „�gy l�tom, egyes helyi k�z�ss�gek kell� t�rt�nelmi ismeretek hi�ny�ban fellelkesednek, �s belefognak valamibe, amelynek a k�vetkezm�nyeivel nem igaz�n sz�molnak”.

J�tsszunk el a gondolattal, hogy Szak�ly S�ndor (k�p�nk�n) a korm�nyzat tan�csad�ja! Nem javasoln� – mondja –, hogy a mostani jobboldal a k�t vil�gh�bor� k�z�tti korszakban pr�b�lja megtal�lni identit�s�t. „Az orsz�g t�rt�nelme egy olyan folyamat, amelyet eg�sz�ben kell szeml�lni. Hiba lenne egy-egy id�szakot kiragadni. A korm�ny hely�ben �n mindegyik korszakot megvizsg�ln�m, megn�zn�m, mi volt az, ami ak�r Horthy, ak�r K�d�r idej�n el�r�bb lend�tette a t�rsadalom fejl�d�s�t – �s ezekre alapozn�k.” Szak�ly S�ndor mosolyog: „De t�lem m�g soha egyetlen korm�ny sem k�rt tan�csot”.

Vit�zek �s vit�k

Moln�r-Gazs� J�nos, a Vit�zi Rend f�kapit�nya lapunkban Szak�ly S�ndort is a szervezet illusztris tagjai k�z�tt eml�tette a k�zelm�ltban. A t�rt�n�sz szerint az �ll�t�s kieg�sz�t�sre szorul: „T�rt�n�szi munk�m elismer�sek�nt 1992-ben felk�r�st kaptam, hogy legyek tagja az akkor m�g egyetlen Vit�zi Rend Nemzetv�delmi Tagozat�nak. Ez nem j�r sem vit�zi c�mmel, sem egy�b ranggal. Az elm�lt h�sz esztend� sor�n �lland�an v�ltoz� �s �talakul� vit�zi rendeket nem tudom �s nem is akarom nyomon k�vetni. �n a Habsburg J�zsef �rp�d nev�vel f�mjelzett rend tagd�jat fizet� tagja vagyok”. �rvendetesnek tartja, hogy Moln�r-Gazs� szervezete elhat�rol�dik azokt�l, akik a nyilasok szolg�lat�ba �lltak. Adataikat ugyanakkor pontos�tani kell.

Farkas Ferenc vez�rezredes p�ld�ul nem volt a Nemzeti Sz�monk�r� Sz�k eln�ke: kirendelt tagk�nt a Sopronk�hid�n 1945 elej�n m�k�d� katonai b�r�s�g elj�r�saiban vett r�szt.