H�rics szavunk – m�g „h�rits”-k�nt – m�r az 1700-as �vek v�g�n megjelent. Egyes forr�sok szerint ismeretlen, m�sok szerint szl�v n�pies eredet�. E n�pszer� vadvir�gunknak sz�mos n�pi �s n�pies elnevez�se ismert, �gy pl. s�rgahunyor, s�rgale�nyk�k�rcsin, kakukkvir�g, kaporr�zsa, kotl�vir�g, kutyar�zsa, �rd�gszem, papt�k, petrezselyemvir�g, ty�kszemvir�g stb.

Tudom�nyos fajneve (vernalis) tavaszi vir�gz�s�ra utal, m�g a nemzets�g tudom�nyos neve a f�rfisz�ps�g f�listen�t id�zi. Ma is haszn�latos az adoniszi sz�ps�g, adoniszi test jelz�. Adonis a g�r�g mondavil�gban szerepl� legend�san sz�p ifj�, aki mirhafa k�rg�b�l sz�letik. K�s�bb p�sztork�nt �l �s Ares kegyeltje lesz, �m Aphrodite is beleszeret. Haragj�ban a f�lt�keny Ares – vadkan alakot �ltve – s�lyosan megsebes�ti. Aphrodite k�zbenj�r�s�ra Zeus megmenti az ifj�t �s hozz�j�rul, hogy az �v k�tharmad�t kedves�vel t�ltse.

A tavaszi h�rics er�teljes gy�kt�rzs� �vel� faj. A legmelegebb d�lies kitetts�g� lejt�k�n olykor m�r febru�r utols� napjaiban megjelennek legels� ny�l� vir�gai; �s egyes �vekben m�g j�nius elej�n is r�lelhet�nk n�h�ny megk�sett vir�gra. Az aranys�rga, nagy vir�gok a vir�gz�s elej�n rendszerint csak n�h�ny cm-es hajt�sok cs�cs�n mag�nosan fejl�dnek. K�s�bb a s�r�n leveles sz�r megny�lik �s 30(–50) cm-es magass�got is el�rhet.

K�zeli rokona, a hasonl� megjelen�s�, fokozottan v�dett volgamenti h�rics (Adonis volgensis) – melyet hat�roz�inkban n�hol erd�lyi h�rics (A. transsylvanica, A. � hybrida) n�ven tal�lunk – haz�nkban nagyon ritka, m�r csak a Tisz�nt�l d�li fel�nek n�h�ny pontj�n �l. E fajn�l a lev�lsallangok sz�lesebbek (1–3 mm), term�skocs�nya b�kol�.

A bogl�rkaf�l�k (RANUNCULACEAE) k�z� tartoz� h�rics nemzets�gnek e k�t �vel�, nagy vir�g� faja mellett haz�nkban tov�bbi kett� j�val kisebb, v�r�s, illetve narancsos vir�gsz�n� egy�ves faja is �l.

A tavaszi h�rics sz�les elterjed�s� eur�zsiai-kontinent�lis sztyep–erd�ssztyep n�v�ny. Spanyolorsz�gt�l Szib�ri�ig, Sv�dorsz�g d�li fel�t�l Bulg�ri�ig fordul el�, azonban nagyobb, �sszef�gg�nek tekinthet� elterjed�st m�r csak haz�nkban, Rom�ni�ban, Ukrajn�ban, Bulg�ri�ban valamint Oroszorsz�g egyes vid�kein mutat. M�szkedvel� faj; szikla-, l�sz- �s homoki gyepekben, bokorerd�kben, sz�raz t�lgyesekben akadhatunk r�. �rny�kosabb ter�leteken, z�rtabb sz�raz erd�kben ritk�bban vir�gzik, de jellegzetes levelei miatt a felismer�se viszonylag k�nny�.

Leggyakoribb az �szaki- �s Dun�nt�li-k�z�phegys�gben, valamint a Dun�nt�l k�z�ps�-d�li r�sz�n. J�val ritk�bb az Alf�ld�n, k�l�n�sen a Tisz�nt�l d�li fel�ben; �s hi�nyzik a Dun�nt�l DNy-i r�sz�r�l.

Er�sen m�rgez� faj, hat�anyaga a gy�sz�vir�g�hoz hasonl�. A legel� �llatok ker�lik. Gy�kt�rzs�t drognak m�g n�h�ny �vtizede is nagy t�telben gy�jt�tt�k. A n�pi gy�gy�szat sz�vb�ntalmakra �s vizelethajt�k�nt haszn�lta. Bizony�ra ezek is hozz�j�rultak a megritkul�s�hoz, de els�sorban – mint sajnos a legt�bb esetben – e fajn�l is �l�helyeinek megsemmis�l�se, besz�k�l�se az els�dleges vesz�lyeztet� t�nyez�. A beerd�s�l�s, becserj�sed�s visszaszor�tja, ahogyan – a vele j�r� tapos�snak, tr�gyabor�t�snak, gyomosod�snak k�sz�nhet�en – a t�lzott legeltet�s is. A helytelen �get�s szint�n jelent�s k�rokoz�ssal j�rhat. Dekorat�v volta miatt a ki�s�s, kertekbe telep�t�s a kisebb popul�ci�kat teljesen megsz�ntetheti. Cs�b�t a csokorba szed�sre is, pedig nagyon hamar elfonnyad, elhervad.

Szakemberek az eur�pai popul�ci�kat szinte kiv�tel n�lk�l valamilyen m�rt�kben vesz�lyeztetettk�nt tartj�k sz�mon. Jogszab�lyi oltalmat haz�nkban 1982-ben kapott; term�szetv�delmi �rt�ke 2000 Ft.

(Farkas S�ndor) evvadviraga.hu