A komposzt�l�s az emberis�g egyik legr�gebbi hullad�khasznos�t�si elj�r�sa. M�r az �korban is ismert volt, k�s�bb azonban az intenz�v mez�gazdas�gi m�vel�s korszak�ban kiss� h�tt�rbe szorult. �m napjainkban ism�t renesz�nsz�t �li, l�v�n hogy egyre ink�bb fokoz�dik az ig�ny a mennyis�gi helyett, ink�bb a min�s�gi bioterm�kek ir�nt. Az ilyen termeszt�s egyik alapfelt�tele, hogy nem szintetikus, hanem term�szetes szerves tr�gy�kkal jav�tjuk a talaj min�s�g�t.
 
Lehull� levelek, f�kasz�l�k, konyhai hullad�k: mind olyan hasznos�that� anyagok, amelyre kerti n�v�nyeinknek sz�ks�g�k van. F�leg az�rt, mert a ter�letr�l betakar�tott, lehordott z�ldt�meggel t�panyagot vonunk el, amit a n�v�nyek megfelel� fejl�d�se �rdek�ben kell p�tolni. Ezt tehetj�k m�tr�gy�kkal is, �m ezekkel szemben a komposzt el�nye, hogy ingyen van �s nem csak t�panyagokkal gazdag�tja a talajt, hanem emellett szerkezet�t is jav�tja.
 

Mi�rt fontos a komposzt�l�s?

Komposzt�l�ssal cs�kkenthetj�k az �ltalunk megtermelt hullad�k mennyis�g�t. Haz�nkban egy �tlagos �llampolg�r �vente k�r�lbel�l 300 kg hullad�kot termel, ennek kb. 1/3-a olyan szerves anyag, amely komposzt�lhat�. Ha a h�ztart�sunkban keletkez� szerves anyagok jelent�s r�sz�t komposzt�ljuk, cs�kkenthetj�k kuk�nk tartalm�t, s�t a szemetesben szok�sos kellemetlen szag� rothad�st is elker�lhetj�k. A keletkez� �rett komposzt alkalmas a talaj jav�t�s�ra. A h�ztart�sban �s a kertben keletkez� szerves eredet� hullad�kokat komposzt�ljuk, majd a k�sz komposztot talajjav�t�sra haszn�lhatjuk, visszajuttatva a benne l�v� t�panyagokat a talajba. Ilyen m�don a term�szetes t�panyagk�rforg�shoz hasonl� folyamatot val�s�tunk meg.

 
A komposzt�l� telep�t�se, �p�t�se

Fontos, hogy a komposzt�l�nkat megfelel� helyre telep�ts�k. A hely kijel�l�s�n�l vegy�nk figyelembe, hogy azt a helyet hossz� t�von csak komposzt�l�sra fogjuk haszn�lni. �rny�kos �s sz�lv�dett helyre �p�ts�k, ne legyen kit�ve t�z� napnak. J� megold�s, ha az udvar sz�l�re helyezz�k el, olyan helyre, ahol a szomsz�dokat nem zavarja.

A komposzt�l�kat t�bbf�le anyagb�l is elk�sz�thetj�k, de m�r �zletekben is kaphat� komposztl�da.
A legegyszer�bb megold�s a prizm�s komposzt�l�, melyhez nem kell semmilyen anyag, csak ki kell v�lasztani a megfelel� helyet, majd a komposzt�land� anyagokat egym�s tetej�re kell helyezni. H�tr�nya, hogy nem lehet el�g magasra �p�teni, ez�rt helyig�nyesebb. A m�sik megold�s a sil�komposzt�l�s, melyn�l valamilyen t�rol�ban r�tegezz�k fel az anyagokat. Ez k�sz�lhet hullad�kokb�l, mint pl. kilyuggatott f�mhord�b�l, haszn�lt dr�tfonatb�l, f�b�l vagy bontott t�gl�b�l �p�tve. Mindegyik megold�sn�l fontos k�vetelm�ny, hogy a leveg� szabad �raml�sa biztos�tva legyen �s a felhaszn�lt anyagok ne tartalmazzanak vegyszermarad�kokat.

                                         

Mit tegy�nk a komposztba? Kerti hullad�kokat (f�, fa, sz�raz szalma, lomb) Vir�g�gyi n�v�nyek, v�gott vir�gok, kezeletlen k�regdarabok) Konyhai hullad�kokat (z�lds�g- �s gy�m�lcsmaradv�nyok, k�v�zacc, tealevelek, toj�sh�j) Illetve egy�b n�v�nyi sz�rmaz�kokat

Komposztnak nevezz�k azt a morzsal�kos, s�t�tbarna sz�n� f�ldszer�, magas szerves anyag tartalm� anyagot, amely szerves hullad�kokb�l, maradv�nyokb�l els�sorban mikroorganizmusok tev�kenys�g�nek hat�s�ra j�n l�tre, megfelel� hat�sok mellett (oxig�n, nedvess�gtartalom, sz�n/nitrog�n ar�ny, pH-tartom�ny, h�m�rs�klet).

A komposzt�l�s tulajdonk�ppen term�szetes folyamat, melynek sor�n a szerves anyagok k�l�nb�z� mikroorganizmusok (els�sorban gomb�k �s bakt�riumok) seg�ts�g�vel t�panyagokban gazdag talaj-ut�np�tl�ss�, azaz humussz� alakul.

A komposzt�l�s f� szab�lyai: az alapanyagokat lehet�leg apr�tsuk 5 cm-n�l kisebb darabokrabiztos�tsuk a j� oxig�nell�t�stteremts�k meg az optim�lis nedvess�gtartalmatbiztos�tsuk a megfelel� t�panyagtartalmathaszn�ljunk min�l t�bbf�le alapanyagota gyorsabb �r�s �rdek�ben a komposzthalmot 6-8 hetente keverj�k �sszea komposzthalmot folyamatosan ellen�rizz�k �s jav�tsuk a hib�kat

A komposzt felhaszn�l�sa
 
A friss, 4-6 h�napos komposzt nagyon gyorsan hat, de csak a talaj felsz�n�n haszn�lhat�, pl. bogy�sok, f�k, cserj�k, vetem�nyesek �szi betakar�s�ra. P�zsit, valamint f�ldkever�kek sz�m�ra alkalmatlan.
 
Az �rett, 8-12 h�napos komposzt lassan hat, kiv�l� talajjav�t� tulajdons�gokkal rendelkezik �s f�lddel egyenletesen �sszekeverve fontos alapanyaga a cserepes- �s balkonn�v�nyek, valamint a vetem�nyesek f�ldj�nek. Rost�l�s ut�n valamennyi n�v�nykult�ra sz�m�ra felhaszn�lhat�.

Hol alkalmazhat� a k�sz komposzt? Z�lds�geskertben d�szkertn�l, f�k eset�ben, bogy�s gy�m�lcs�kn�l, f�k �ltet�sekor gyepn�l

J� komposzt�l�st k�v�nunk!

forr�s: homokhatsagihulladek.hu, gyomroi-hirhatar.hu