El�sz�r is megpr�b�l er�t mutatni, ha ez nem el�g, j�nnek a fegyverek, ami lehet alkudoz�s, fenyeget�s, �g�rget�s, a m�sik sz�l� bevet�se, �s a t�bbi. �s a pszichol�gust is gyakran ilyen fegyverek�rt keresik fel a sz�l�k, ha nem �rzik el�g ac�losnak az arzen�lt.

Am�g ez a sark�tott k�p csup�n egyfajta vicces l�t�sm�d, ami a fesz�lts�get hivatott enyh�teni, �s m�g a ki�lezett pillanatokban is ott van a gyermek ir�nti szeretet �s egy�tt�rz�s, addig nincs baj. Mint ann�l a h�zasp�rn�l, ahol �gy megy �t a nappaliba a f�rjhez a feles�g, hogy mosolyogva k�zli: „Gy�ztem!”, ami azt jelenti, elaludt a kisbaba. De val�j�ban nem volt harc, az�rt aludt el, mert az anyja is nyugodt volt, �s �gyesen elringatta.

Csakhogy k�s�bb, k�l�n�sen, mikor bek�sz�nt a dackorszak (majd a m�sodik dackorszak, a kamaszkor), val�ban lehetnek olyan pillanatok, hogy a sz�l� m�r-m�r azt hiszi, a csemete egyetlen c�lja, hogy �t piszk�lja, ideges�tse, kik�sz�tse. Saj�t �rz�seib�l indul ki: mivel � tehetetlen d�h�t �l �t, ebb�l sz�m�ra k�vetkezik, hogy a poronty c�lja, hogy b�ntsa �t. Holott a gyermek c�ljai eg�sz m�sok, p�ld�ul, hogy �n�ll�s�g�t gyakorolja, form�l�d� szem�lyis�g�t �p�tgesse, vagy egyszer�en csak f�radt, ny�g�s, �s � sem tud mit kezdeni mag�val, ezt a fesz�lts�get nyilv�n�tja ki minden olyasmiben, ami a sz�l� sz�m�ra elviselhetetlen.

Az any�nak �s ap�nak sokszor igaza van, ha �gy l�tja, �ppen az�rt azt �s �gy teszi a gyermek, mert pontosan tudja, ez ingerli legink�bb a sz�l�t, csakhogy �rdemes a sz�nd�k m�g� n�zni, ahol megb�jik egy m�lyebb �zenet. P�ld�ul az, hogy „bajom van, nem tudok magammal mit kezdeni, figyelj r�m, �s seg�ts megoldani!”

Ki�lezett helyzetben arra gondoljunk: ha mi nehezen viselj�k el a gyermeket, milyen neh�z lehet neki elviselni mag�t! Hiszen � m�g sokkal kezdetlegesebb probl�mamegold� eszk�z�kkel rendelkezik. Senki sem j�kedv�ben dacol, „hisztizik” (m�r a kifejez�s is sugall valamif�le rossz sz�nd�kot a gyermek r�sz�r�l), ny�g�sk�dik. Igen, sokszor tudja, hogy irrit�lja a sz�l�t, de � maga is szenved. �s a sz�l� seg�ts�g�re van sz�ks�ge ahhoz, hogy megtanulja, hogyan lehet elviselni ezeket az �rzelmeket, �s lecsillap�tani azokat.

Lecsillap�tani nem kapkodva, sietve, hanem azzal a nyugodt magabiztoss�ggal, hogy �gy is minden rossz elm�lik, de ha siker�l, �rdemes ler�vid�teni a neh�z id�szakot. Legyen ebben sz�vets�ges sz�l� �s gyermek, nem egym�ssal szemben, hanem egy�tt harcolnak a frusztr�ci�, rosszkedv, nyugtalans�g ellen.

Azt mes�lte valaki, hirtelen indulat �nt�tte el, mikor egy �t�ves kisl�ny agressz�ven tolta f�lre b� egy�ves bab�j�t, mondv�n: „Menj m�r arr�bb! Mi�rt nem ment�l od�bb?!” Annyi �nuralom volt az any�ban, ha ne adjon hangot haragj�nak, de mag�ban m�ltatlankodott: „h�t nem l�tja, hogy m�g nem �rti a kisbab�m, mit akar t�le?” Azt�n kicsivel k�s�bb esz�be jutott, hogy is �rten� az �t�ves, hogy mi j�tsz�dik le egy egy�ves fej�ben, ha � feln�ttk�nt sem tudta azonnal felm�rni, hogy n�z ki a t�rt�net a kisl�ny n�z�pontj�b�l. Persze, p�r perccel k�s�bb m�r r�l�tott, nyilv�n nem tudja egy ilyen kor� csemete, a m�sik sz�nd�kosan �llja-e el az �tj�t.

De vajon mi�rt v�runk sokszor gyorsabb �s pontosabb helyzetfelismer�st a gyerekekt�l, mint amivel mi magunk rendelkez�nk? Hiszen �ppen az�rt tud annyira haragudni az ember a gyermekre, mert abban a pillanatban nem �rzi �t, mi zajlik benne. Ha �t�rezn�, ink�bb mell� �llna, �s seg�tene neki megmutatni, hogyan �rheti el m�sok sz�m�ra is elfogadhat�an a c�lj�t.

Az elfogad�s nem jelenti, hogy mindent enged�nk. Ha p�ld�ul a gyermek toporz�kolva �v�lti apj�nak: "menj innen a fen�be", vagy valami m�g cifr�bbat, a sz�l� sz�ljon r� hat�rozottan, hogy nem besz�lhet �gy. Mondhatja: „meg�rtem, hogy d�h�s vagy, de nem mondhatsz ilyet!” Azt�n seg�tsen kibogozni, vajon mit�l �rezn� jobban mag�t a csemete, mi az igazi baja. Ha pedig meg�ti a gyermek, fogja meg a kez�t, ne szor�tsa, csak �ll�tsa le, n�zzen a szem�be, �s mondja hat�rozottan: "ezt nem szabad!". H�zza teh�t meg az egy�rtelm� hat�rokat, �s tartsa mag�t ezekhez minden helyzetben.

B�r nem mindig nyomozhat� ki, mik a poronty m�g�ttes motiv�ci�i, de nem is ez a sz�l� legf�bb dolga! De ha �rti a sz�l�, �s szavakba is �nti, azzel seg�t megalapozni az �rzelmi intelligenci�t, ami tal�n az egyik legfontosabb tulajdons�g a sikeres �s boldog �lethez.

P�ld�ul altat�s k�zben duruzsolhat a a m�g fesz�lt gyermek f�l�be, hogy „�rtelek, kicsik�m, ny�g�s vagy most, mert nem tudsz elaludni, de a mami elringat, �s j� lesz mindj�rt, de j�t fogsz szund�tani”. De az sem trag�dia, ha fogalma sincs a sz�l�nek, mi t�rt�nt, a hozz��ll�s a l�nyeg, �rezze, hogy mellette �ll az anya �s az apa, elfogadja �t �rz�seivel egy�tt, �s seg�t elhordozni a sz�m�ra is