Gymrn is vtizedek ta problma az szi avargetsek idszakban a fstls. Az nkormnyzatok mr hossz ideje prbljk megoldani ezt a problmt az getsre engedlyezett napok szablyozsval. Brmilyen szablyozst is talltunk ki, egyik sem hozta meg a vrt eredmnyt. Bebizonyosodott az is, hogy vrosunkban szablytisztel, rendszeret polgrok laknak. Ez abbl derlt ki, hogy a ht egyb napjain szinte egyltaln nem fordult el szablytalan gets, az getsre engedlyezett napokon azonban Gymr fel, orszgton kzeledve nem lehetett ltni a fsttl sem a vrost, sem a vrosban. Sokan voltak, akik az gets teljes betiltsa mellett rveltek, de ugyancsak sokan voltak, akik azt mondtk, hogy mgis csak vidken lnk, a vidki lthez pedig hozztartozik sszel, az avar elgetse. Mind a kt llspontban van igazsg. Valban gondot jelentett eddig, hogy ha valaki nem akarta elgetni a kertben sszegylt avart s zldhulladkot, akkor hova tegye.
A zaj kros az egszsgre, ezt hosszan is el lehetne magyarzni, de tapasztalatbl is tudja mindenki, hogy zajban nem tud koncentrlni, elfrad, de nem tud pihenni. Knzsnak nem minsl vallateszkzknt mg a hadsereg is alkalmazza a zajkeltst s az alvszavarst.
A sajt magntulajdona terletn - nyilvn az sszersg keretein bell - mindenkinek joga van azt tenni, amit akar. Annak is, aki kalaplni, frszelni, fvet akar nyrni, van, aki pihenni akar a htvgn. Trvnyi szablyozs persze van, de tl messzire nem merszkedik.
Vrosonknt vltoz, hogy mettl meddig hasznlhatjuk hangos hztartsi gpeinket.
Ha valaki egymagban heti 40 liter hulladkot termel (lelke rajta), s tlagos csaldban lakik, amely a statisztikk szerint 2,6 fs, akkor az ilyen csald heti termelse 104 liter. Vlaszadink 23%-a gondolja magt ilyennek. A tbbiek kzl kb
2010. 04. 28.-n azzal fordultunk az NTSZ s Tisztiorvosi Szolglathoz, hogy a Mendei szennyvzt zemeltetst egyesletnk tbb okbl kifogsolta. .
Krdseink a kvetkezk voltak: Mit kvnnak tenni krnyezetvdelmi, egszsggyi szempontbl a jogszablyokban elrt normk betartsa, rvnyestse, illetve az egysges s kvetkezetes jogalkalmazs rdekben?