„A telepítés közben láttuk meg, hogy igazából mennyire fontos is már a telepítés, mivel a bánya mentesítését szolgáló, -előírás szerinti 50 cm es- földréteg igencsak keskeny. Így nemcsak a jobb levegő, az erdősült terület mennyiségének növelése vált céllá, hanem a földréteg megkötése is. Reméljük igyekezetünket siker koronázza, mivel amennyiben a letakart szemét a felszínre kerül, nem csupán csak a természet károsítással, hanem a horribilis mentesítési költségekkel is számolni kellene.” Olvashattunk a Gyömrői jobbik honlapján.

A 2000 db fa csemete felajánlásának az önkormányzat vezetése és egyesületünk is nagyon örült.Telt múlt az idő vártunk, hogy az újonnan telepített erdő megered és a volt szemétbánya területén szép erdős domb fog megszületni.

Az utóbbi időben azonban többen is  jelezték, hogy jártak a volt bánya területén és nem találják a sarjadó erdőt. Gondoltuk akkor a hétvégi kutya sétáltatással egybekötött kirándulást amit egyesületünk tagjai hétvégeken szerveznek a volt szemétbánya felé veszi az irányát.

Lám igaz a hír. Nincs erdő, de még facsemeték sincsenek!

Ilyenkor gondolkozunk el mi történt? Hiszen a fa ültetési akció megtörtént a Gyömrői média nagy hangsúlyt fektetett az akció népszerűsítésére és mivel a Gyömrői nagytakarításában egyesületünk is részt vett mi is tudtuk és láttuk, hogy a fák el lettek ültetve.

Még sincs kis akácfa erdő. Ennek több oka lehet. A facsemeték nem voltak megfelelő minőségűek, elültetés után nem volt utógondozás vagy amit a városi jobbik honlapján is olvashattuk nagyon vékony a földréteg.

Az utóbbi felvetés, amennyiben nagyon vékony a földréteg, az nagyon súlyos probléma lenne, nagyon nagy veszéllyel járna, hiszen a honlapukon is olvashattuk „amennyiben  a letakart szemét a felszínre kerül, nem csupán csak a természet károsítással, hanem a horribilis mentesítési költségekkel is számolni kellene”.

Ez azt jelentené, nem volt megfelelő a szemétbánya rekultivációja ami nagyon sok pénzbe került és a nem meg felelő eljárás a környezetünkre nézve is veszélyt jelenthet.

Milyen a jó rekultiváció? A hulladéktelep területén gyom és bozótirtás történik, majd áthalmozzák a hulladékot a talajjal együtt, a keletkezett mélyedéseket feltöltik és felszínét a csapadékvíz elfolyása érdekében megfelelő lejtéssel látják el. A kiegyenlítő rétege, amellyel lefedik három részből áll, egy harminc centiméter vastag kis mésztartalmú salakból, vagy biohulladékból. Az ezt követő fedőréteg harminc centiméteres humuszban gazdag talajból, azt pedig őshonos füvekkel fedik be. A fedőrétegben apró szellőzőket létesítenek a keletkező gázok kipárolgása érdekében, valamint az egész köré övárok létesül a csapadékvizek elvezetése érdekében.

A rekultiváció alapvető célja: begyógyítani a keletkezett tájsebeket és visszailleszteni eredeti környezeti állapotába az addig területet.

Jelenleg a város régi szemétbányájának területén nagyszámban parlagfűvel beborított rétet lát az oda látogató, ami lassan virágozni fog és a nagyszámú  pollen allergiásokra nagyon rossz hatással lesz.

A kirándulásunkat tovább, a volt laktanya területe felé folytattuk, mert kíváncsiak voltunk azokra az akácfákra amit az erdőgazdaság telepített a laktanya melletti területekre ugyanabban az időben. Átvágtuk magunkat a Pataki lakótelep felé vezető aszfaltútnak aligha nevezhető tankcsapdákon. Ez még gyalogosan is veszélyes! Milyen lehet autóval, motorral, vagy biciklivel belehajtani az óriási kráterekbe közvilágítás nélküli úton a sötétben.?

Végre megérkeztünk, az itt telepített erdő viszont nagyon szép volt, a facsemeték megerősödtek átlagban három- négy méter magas árnyat adó erdőt alkotnak.